László hiába nyert a szomszéd ellen 19 milliós kártérítést, csak nézhette, ahogy az orra elől kimentik a pénzt

A kezdetektől követjük László történetét, aki Mogyoródon felvette a harcot egy építési vállalkozóval, mert az olyan házat húzott fel a szomszéd telekre, ami beárnyékolja az ingatlanát, ráadásul az új tulaj páholyból nézheti az erkélyről az életüket. Ez utóbbi – szaknyelven intimitási kár – miatt másodfokon 19 millió forint kártérítésre kötelezte a bíróság az építtetőt.

Csakhogy a kárt okozó építtető céget menet közben kiürítették, a szomszéd házat átjátszották másnak, azaz: pénz sehol. Az elkeserítő helyzethez a hatóságok passzivitása, igazságügyi szakértők, ügyvédek közreműködése kellett a károsult szerint.

„Nagyjából semmi sem működik Magyarországon. Ebből az ügyből azt látom, hogy hatóságok kvázi nincsenek, a bűnözőknek ez egy Kánaán”

– mondta lapunknak. László ugyanis vette a fáradságot, pénzt és energiát nem kímélve eljárásokat kezdeményezett az érintett kamaráknál, NAV-nál, ügyészségnél, a szakminisztériumtól kért állásfoglalást, sőt még uniós szinten is próbált lépni. Mint a Telexnek elmondta, elsősorban nem a pénz számít, hanem az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi építési jogi helyzetben megszűnt minden kontroll. Tapasztalatai szerint egy pöffeszkedő szomszédnak lényegében mindent szabad, és ha valaki nagy nehezen kiperli tőle a kártérítést, akkor sem örülhet, mert a jogszabályok arra is lehetőséget adnak, hogy eltüntessék előle a pénzt. Ráadásul az ebben segédkezőket se lehet megfogni.

Bilincsben vitték el az építtetőt

A visszaélésekre lehetőséget adó szabályozási háttér rajta kívül is ezreket sújt, mondta lapunknak László. A mogyoródi férfi ugyanis egy blogot vezet, amin végigkövethető a harca, és amire az összes menet közben megszülető dokumentumot feltölti. Elmondása szerint rengetegen írtak neki, hogy hasonló cipőben járnak, sőt számos, a hazai helyzettel elégedetlen jogász, építész követi kiemelt figyelemmel a küzdelmét.

Nézzük, mi történt a per megnyerése óta eltelt időben! A László által építtetőnek, első tulajdonosnak tartott, de az építkezésen hivatalosan építésvezetőként megforduló vállalkozónál – aki szintén a mogyoródi lakóparkban lakik, csak másik helyen – négy éve razziázott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt. A ma is elérhető hatósági videón látszik, ahogy a nyomozók bilincsben viszik el a 433 millió forintos adócsalással gyanúsított férfit a 300 milliós lakóparki villájából. A számlagyár egyik vezetőjének tartott férfi ellen negyedik éve tart a bizonyítási eljárás. Ügyének következő tárgyalási napja a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint december 18-án lesz.

Az őrizetbe vett férfi az Új Lakás Építő Kft. építésvezetőjeként járt el a Lászlóék szomszédjában épülő ház építésekor. A felépült ház az Új Lakás Építő Kft. tulajdonába került, ám a céget 2022-ben a NAV kezdeményezésére eltiltották a további működéstől, majd kényszertörölték. Felszámolói adóslistáján Lászlóék mellett szerepel egy bank és az adóhatóság is (az utóbbi 88 millió forinttal). Gondolhatnánk, hogy a lakóparki ház értékesítéséből minden adós igényét ki lehet elégíteni.

Panasz az ügyvédi kamaránál

De nem! Pénz ugyanis nincs, mert a szomszéd ház, ami fedezetet jelentett volna a tartozás kiegyenlítésére, időközben gazdát cserélt egy nagyon érdekes adás-vételi szerződéssel. Földhivatali dokumentumok szerint egy Ö. L. nevű férfi úgy vette meg a házat 2022-ben egy másik házzal együtt 184 millió forintért, hogy tudott a banki tartozásról és vállalta annak kiegyenlítését. A szerződés azonban semmilyen kötelező határidőt nem tartalmazott a tartozás kifizetésére, ellenben azt belefoglalták, hogy az ingatlan nem fedezete a tartozásnak. A felszámolóbiztos adatai szerint a tartozás kifizetése nem is történt meg, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a NAV-nál.

László szerint is csődbűntett történt, ami miatt ő pedig feljelentette a szerződést készítő ügyvédet az ügyvédi kamaránál, mondván több súlyos hibát is elkövetett. Például „úgy adott át vagyonelemet (kvázi féláron), hogy nem helyezte letétbe a szerződést és nem győződött meg a vételár teljesüléséről”. A bejelentés alapján a kamara fegyelmit indított az ügyvéd ellen. Megkeresésünkre, hogy hol tart az eljárás, a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság azt írta: mivel a fegyelmi ügyek nem nyilvánosak, nem áll módjukban választ adni.

Az adóhatósági kör

A fura adás-vételi szerződés miatt a felszámoló feljelentést tett az adóhatóságnál. Itt eljárás indult csődbűncselekmény gyanújával, majd a nyomozást a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága 2024-ben megszüntette, arra hivatkozva, hogy „az adatokból nem következik egyértelműen, hogy az ingatlanok eladásának célja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben levő társaság vagyonának elrejtése lett volna”.

A megszüntető határozatot László is olvasta, és úgy felháborodott rajta, hogy egy feljelentéskiegészítéssel becsatlakozott az ügybe. „Úgy gondolom, hogy egyenesen felháborító, ami itt a szemünk láttára történt. Egy több százmillió forint értékű »rablás« történt, melyet Önök is végignéztek” – írta az adóhatóságnak. Az ügy végül eljutott a budapesti IX. kerületi ügyészséghez, ahol az eljárás folytatására kötelezték az adóhatóságot. A nyomozás jelenleg felderítési szakban van az ügyészség tájékoztatása szerint. A Lászlóék szomszédjában levő ház azóta ismét tulajdonost cserélt.

A szakértői kamarai kanyar

Mivel László látta, hogy a bíróság által megítélt pénzt nem nagyon fogja megkapni, ezért legalább erkölcsi elégtételt szeretett volna elérni. Ezért fegyelmi eljárást kezdeményezett a kamaránál a kártérítési perben részt vevő építésügyi igazságügyi szakértő ellen. Ő ugyanis szerinte több szempontból kifogásolható és szakmailag megalapozatlan és elfogult szakvéleményt adott az ügyében, és ezzel szerinte negatívan befolyásolta az első fokú döntést.

Első fokon ugyanis mindössze 7,5 milliós kártérítést ítéltek meg Lászlónak a szakértői vélemény alapján, holott egy korábbi szakvélemény 27 millióra, majd a másodfokú döntés pedig 19 millióra taksálta a kártérítés összegét. Ráadásul Lászlóék nehezményezték, hogy a szomszéd ingatlan szakértői szemléjén nem lehettek jelen, ahol a vállalkozó és a szakértő kettesben maradt.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara megvizsgálta az ügyet, de nem indított fegyelmi eljárást, ugyanis azt lehetetlenné teszi az igazságügyi szakértőkről szóló törvény 2017-ben módosított passzusa. Eszerint pedig „fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a hatóság jogerős, vagy véglegessé vált határozatának meghozatalakor elfogadott”. Mivel a bíróság mindkét ítéletében figyelembe vette a szakvéleményt, így az most már utólag nem kikezdhető.

A minisztérium széttárja kezét

László nem fogadta el a kamara érvelését, és levélben fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, amelyben saját ügyén keresztül az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályi környezetről kért tájékoztatást. Méghozzá kifejezetten arra a törvényi részre vonatkozóan, ami lehetetlenné teszi a szakértők felelősségre vonását, ha egy bíróság egyszer már elfogadta a szakvéleményüket egy perben – akár kiderül, hogy részrehajló vagy esetleg megalapozatlan volt, akár nem.

A minisztérium válasza szerint a per közben kell kiderülnie annak, ha egy szakértői vélemény aggályos, ennek kezdeményezésére az ellenérdekelt félnek joga van. Annak, hogy a bíróság által elfogadott szakértői véleményt már nem lehet vizsgálni, a tárca szerint elvi oka van. Méghozzá pont az, hogy a szakértőt később az ügyfél egyet nem értése során fegyelmi okból ne lehessen támadni. Ezentúl pedig a minisztérium leszögezte, hogy a szakértői szakma beadványban hivatkozott integritásának és hitelességének biztosítása nem a jogalkotó feladata.

László szerint a minisztérium érvelése álságos, mert pont a 2017-es törvénymódosítás teszi lehetetlenné a fegyelmi vizsgálatot. Mint mondja, csak megy az egymásra mutogatás: a szakértői kamara a törvény miatt nem tud utólagos kontrollt gyakorolni, a törvényhozó pedig a kamarára hivatkozik, hogy az ő feladata az ellenőrzés.

László a válasz után tett még egy kört a témában az Európai Bizottságnál is, de a testület azt válaszolta, hogy ilyen ügyekben az adott ország kormánya az illetékes. Mint mondta, annyit tudott tenni, hogy létrehozott egy weboldalt, amin az ügy összes iratát és részletét megosztja a nyilvánossággal, hogy a hasonló helyzetbe kerülő emberek lássák, mi állhat előttük.