A kegyelmi botrány feldolgozásáról szerveznek konferenciát a reformátusok

Milyen hatással van az egyház és a politika összefonódása? Hogyan viseljük el egyházunk vezetőinek hibáit és az egyházat érő külső támadásokat? Ezekre a kérdésekre is keresné a választ pár fiatal református lelkész, akik a Szemlélek cikke szerint Református Megújulás Konferenciát hirdettek végére.

A rendezvény fővédnöke Steinbach József püspök, a református zsinat lelkészi elnöke lesz, aki áprilisban Balog Zoltánt váltotta a poszton. Balog azután mondott le, hogy kiderült: aktív szerepe volt K. Endre kegyelmi ügyében, amelybe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök.

„Egyházunkat és társadalmunkat egyaránt megrázta az ún. kegyelmi botrány, melynek hullámai mind a mai napig érződnek és hatnak” – írják a szervezők a felhívásban. A konferencián olyan kérdésekre keresnének választ, mint például

• Ki részesülhet Isten kegyelmében?
• Hogyan viseljük el egyházunk vezetőinek hibáit és az egyházat érő külső támadásokat? Milyen mértékben vagyunk ezek elszenvedői, és milyen felelősségünk van a történtekben református gyülekezetként?
• Mit tehetünk akkor, ha nem tudunk azonosulni egyházvezetőink magyarázatával és értelmezésével?
• Milyen hatással van az egyház és a politika összefonódása? Mennyire törékeny, hasznos vagy káros ez a kapcsolat, különösen személyes viszonyokon keresztül?
• Hogyan találhatunk ebből a helyzetből megújulást, megtisztulást és hogyan mutathatunk példát a világ számára?
• Mennyiben hordozzuk a szocializmus örökségét egyház és állam kapcsolatában?
• Mennyire érezzük magunkat függőnek vagy függetlennek a politikusi segítségtől, jóindulattól?

A szervezők ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy kizárólag teológiai alapú megközelítésről van szó, és nem kívánnak semmilyen pártpolitikai irányt képviselni.

Balog Zoltán korábban bevallotta, hogy maga is támogatta a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező K. Endre kegyelmi kérelmét, ám először nem akart lemondani a református egyházban betöltött posztjairól. Február 16-án végül lelkészi elnöki posztjáról lemondott, de megtartotta másik fontos pozícióját, és Dunamelléki Egyházkerület püspöke maradt.