MOK: A mentők főigazgatója hazugsággal és a statisztika meghamisításával vádolja a korábban is ügyeletet szervező cégeket

A Magyar Orvosi Kamara visszautasítja és károsnak tartja azt a gyakorlatot, amikor az egészségügy egyes vezetői a szakmai szervezet kritikáira nem érdemi választ adnak, hanem politizálással vádaskodnak – írta lapunknak küldött állásfoglalásában a Magyar Orvosi Kamara. A szervezet ezzel az Országos Mentőszolgálat főigazgatójával készült múlt heti interjúnkra reagált. A MOK szerint Csató Gábor valótlan állításokat mondott az új háziorvosi ügyeleti rendszerről. Az OMSZ főigazgatója szerint egy tisztán szakmai kérdésből egyesek politikai terméket csináltak, a MOK szerint éppen az egészségügy egyes vezetői adnak politikai választ egy szakmai kérdésre.

Az orvosi ügyeleti rendszert nagyjából másfél éve kezdte el átalakítani a kormány, novemberben az ellátott betegek száma már átlépte az egymilliót. Utolsó lépésként októbertől a fővárosban is bevezették az új rendszert. Budapesten 15 helyszínen alakítottak ki felnőtt ügyelet és 3 helyen gyermekügyelet. Budapesten eddig az ügyelet megszervezése az önkormányzatok feladata volt, októbertől már ezért is az Országos Mentőszolgálatot felel. A mentőszolgálat szervezettséget, kiszámíthatóságot ígért, Csató Gábor lapunknak azt mondta: szerinte ez megvalósult, sőt, az ügyelet újraszervezése az elmúlt 30 év legnagyobb egészségügyi átalakítása volt.

Ezzel szemben a Magyar Orvosi Kamara már a budapesti indulás előtt kritikusan nyilatkozott az új ügyeletről, a bevezetés elhalasztását is kérték. Szerintük az új ügyelettel az egészségügy olyan rétege kap terhelést, ami eleve roskatag. Többek között azzal érveltek, hogy az ügyeleti munka nagyon megterhelheti az alapellátásban dolgozó háziorvosokat, ezért többen akár vissza is adhatják a praxisukat, így a fővárosban élők még nehezebben juthatnak hozzá a szükséges ellátáshoz.

A MOK és az OMSZ egymásnak feszülése Csató Gáborral készített interjúnkban is többször előjött. A főigazgató néhány állítását egyenesen valótlannak nevezte a Magyar Orvosi Kamara. A Mentőszolgálat főigazgatója például azt mondta: „Azok kritizálják a rendszert, akik nem is vállaltak ügyeleti munkát az elmúlt 20 évben.”

„A MOK Háziorvosi Csoportjának vezetője 20 éve folyamatosan részt vett és jelenleg is részt vesz az alapellátási ügyeleti munkában” – írta lapunknak a szakmai szervezet. Hozzátették, hogy a MOK minden vezetője jelenleg is aktívan ellátja a betegeket, „nem szakadtunk el a betegágyak melletti realitástól”. Szerintük ők csak összegezték a kollégák felől érkező észrevételeket.

Csató Gábor az interjúban többször is kritizálta a korábbi ügyeleti rendszert, például úgy fogalmazott: „A Magyar Orvosi Kamarával ellentétben nekünk a beteg az első. Nem értem, hogy az eddig működő ügyeleti rendszer hibái miért nem zavarták őket. Korábban sokszor volt olyan, hogy egy ügyeleti ponton dolgozó kolléga azzal hívott fel minket, ma sem jött be az orvos, így ha bármilyen beteg érkezik, a mentőkhöz fogják irányítani. Voltunk olyan vidéki ügyeleti ponton, ahol nem volt éjszaka áram.”

A MOK szerint az OMSZ főigazgatója hazugsággal és a statisztika meghamisításával vádolja az összes, korábban is ügyeletet szervező céget és társulást.

„Adatok hiányában ezt mi megítélni nem tudjuk, de az OMSZ-nek korábban is bejelentési kötelezettsége volt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK – korábban ÁNTSZ) felé, ha ellátási anomáliát tapasztalt. Ha az OMSZ-nek korábban is tudomása volt arról, hogy az ügyeleti szolgálatok nem az előírásoknak megfelelően működtek, akkor tett vagy nem tett bejelentést a hatóságok felé? Ha tett, akkor hol vannak az NNGYK által lefolytatott ellenőrzési jegyzőkönyvek, amelyek bizonyítják az OMSZ állítását?” – írták lapunknak.

Budapesten a nagyjából 1100 háziorvosból november 11-ig 569-en írták alá az új ügyeleti szerződést. Ez azt is jelenti, hogy nekik többet kell vállalniuk azok helyett, akik nem szerződtek. Ha mindenki aláírta volna, akkor még talán havi egy alkalom se jutna rájuk, így viszont akár havi két napon is ügyelniük kell – mondta lapunknak Csató Gábor. A MOK szerint „a mentőszolgálat nincs tekintettel az ellátás biztonságára, amikor engedi, hogy az ügyeletekben egy hónapban akár 10-12 ügyeletet is vállaljon egy háziorvos.”

Bár Csató Gábor hangulatkeltésnek tartja, hogy tömegek adnák vissza a háziorvosi praxisukat, a MOK szerint az ügyeleti rendszer indulása utáni egy évben annyian hagytak fel a praktizálással, mint az azelőtti 5 évben összesen.

Így jelenleg Magyarországon 1,2 millió embernek nincs állandó háziorvosa, ez pedig „az ország egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája”.

A MOK szerint az új ügyeleti rendszer indulásakor a fővárosi praxisok közül 101 volt betöltetlen, de mostanra még 47 praxis „áll felmondás alatt”. Például a XIX. kerületben a helyzet válságos, tavaszra a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok 43 százaléka betöltetlen lesz.