Légvédelmi rendszereket telepít a kormány Magyarország északkeleti részébe

Légtérvédelmi eszközök telepítését rendelte el az ország északkeleti, Ukrajnához legközelebb fekvő részébe Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter a Facebookon közzétett videójában ezt azzal indokolta, hogy „az orosz-ukrán háború kiterjedésének minden eddiginél nagyobb, a háború a legveszélyesebb szakaszába lépett”.

Szalay-Bobrovniczky érvelése alapján ennek oka az, hogy az ukránok megkapták az engedélyt a nyugati hatalmaktól, hogy a tőlük kapott nagy hatótávolságú fegyvereket oroszországi célpontok ellen is bevethessék, Oroszország pedig, legalábbis a miniszter megfogalmazása szerint „ezért” változtatott nukleáris doktrínáján. Vlagyimir Putyin valóban csak azután hozta nyilvánosságra a doktrína módosítását, hogy az amerikai kormányzat engedélyezte a nagyobb hatótávolságú taktikai rakéták korlátozott bevetését orosz területen is, de egy ilyen lépés előkészítése hónapokig tart, jóval megelőzte az amerikai döntést.

A doktrína alapján Oroszország a területét érő, nyugati fegyverekkel elkövetett csapásokra is nukleáris választ adhat. Feltételezhető azonban, hogy egy ilyen nukleáris csapást nem Magyarország északkeleti része ellen követnének el, azt sokkal inkább veszélyeztethetik az olyan orosz rakétacsapások, mint amilyet nemrégiben a magyar határ közelében kárpátaljai területek ellen követtek el az oroszok – még azelőtt, hogy híre ment volna az amerikai ATACMS ballisztikus rakéták, a brit Storm Shadow és ezek francia variánsa, a SCALP cirkálórakéták oroszországi célpontok elleni bevetését lehetővé tevő döntéseknek. A Kárpátalját ért rakétatámadásra reagálva Szijjártó Péter a béketörekvések fokozását javasolta.