Demeter Szilárd szerint L. Simon László hibázott, mivel egy miniszternek mindig igaza van

Nem lenne jó miniszter, mert nem akarja a hatalmat, emellett a kíváncsiság is megkopott benne – többek között ezekről beszélt Demeter Szilárd a Partizán konkurenciájának szánt, Köztér nevet viselő YouTube-csatorna kedden közzétett adásában. Kurucz Dániel, a Köztér műsorvezetője kortárs irodalomról, kultúrharcról és a World Press fotókiállításról is kérdezte a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) elnökét.

Demeter szerint mivel a Magyar Nemzeti Múzeum az egyetlen, amely elmondhatja magáról, hogy a magyar nemzet múzeuma, nem az a dolga, hogy kiállításokat fogadjon be, hanem hogy kiállításokat csináljon. Az új koncepció szerint kizárólag kiállításokat fogadna be, amelyek a magyar identitásról szólnak.

Kijelentette, nem szokott „megijedni Dúró Dóráktól, meg senkitől egyébként”, nem ezért került új helyre a World Press kiállítás. Elmondása szerint ráadásul a fotókiállítás elköltöztetéséről már tudta nélkül tárgyaltak a Néprajzi Múzeummal – mint megírtuk, ezt idén végül a Biodómban rendezik meg. Demeter az interjúban arról is beszél, hogy L. Simon László nem döntött jól, amikor megtagadta Csák János korábbi miniszter kérését a kiállításra való belépés szigorításával kapcsolatban. Szerinte ugyanis a miniszternek mindig igaza van, amíg miniszter és minden döntését végre kell hajtani, azt maximum a döntés meghozatala előtt lehet kritizálni.

Demeter elmondta, ő nem lenne jó miniszter, mert ahhoz akarnia kellene a hatalmat, ehhez képest ő már most utálja, aki, és sokáig a tisztségeit sem tudta megjegyezni. Elmondása szerint most már inkább csak traktorozna és a gyümölcsfáit gondozná. Emellett a kíváncsiság is megkopott benne, csak bakeliteket hallgat, és csak olyan szerzőket olvas, akik már legalább ötven éve meghaltak.

Úgy gondolja, a kortárs irodalommal az egyik legnagyobb gond, hogy hiányzik az a típusú mérce, vagy a szerkesztők kapuőr szerepe, amely a tehetségtelen, középszerű vagy tehetséges, de még nem jó költőknek irányt mutatna. „Engem egyik oldalról sem szeretnek” – mondja Demeter, elmondása szerint ugyanis ő nem csak Parti Nagy Lajost kritizálja, hanem a jobboldali kultúrkörhöz közelebbi írókat, költőket is. Azt is mondta, most nem a magyar kultúra van veszélyben, hanem a nyugati kultúra egésze, ezzel pedig az „ellentábor józanabbik fele” is egyetért.

„A Nyugat szerzőinek 80 százalékáról nem tudunk, nem olvassuk őket, maximum 20 százaléka az, aki fennmaradt az idő rostáján. Tehát a kortárs magyar irodalomnak 80 százaléka akkor is el fog tűnni, hogy ha nem mondom ki” – szögezte le Demeter az interjúban. Hozzátette, ő a minőségelvűség irányába akar elmozdulni, még a kultúrafinanszírozás vagy a támogatáspolitika terén is. Alanyi jogon azonban szerinte semmi nem jár, a támogatáshoz teljesítmény kell. Elmondása szerint neki nem dolga, hogy minőségi műveket írjanak az írók, ehelyett a feltételeket kell megteremtenie a művek létrejöttéhez. Önmagában sose döntött ösztöndíjakról, sőt, ezekben a döntésekben nem is vesz részt, mondta.

Az „Európa Soros György gázkamrája” kijelentésének lényegével, miszerint a multikulturalizmus a nemzeti kultúrák halála, továbbra is egyetért. Szerinte ráadásul székelyként szerinte senki nem lehet antiszemita, fel sem merül a kérdés. Véleménye szerint ott hibázott, hogy relativizálta a holokauszt miatti szenvedést, ezt azonban, mint mondja, sokan mások is megtették, amivel a közvéleménynek nem volt nagyobb gondja.

2024 áprilisában látott napvilágot az a kormányrendelet, aminek értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum hivatalos neve tavasztól Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, és integrálnak bele hat közintézményt. A volt kulturális és innovációs miniszter, Csák János már február végén beszélt arról, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ részeként működik tovább több költségvetési szerv is.

A Hvg.hu kedden arról írt, hogy a két főigazgató-helyettes leváltása mellett az utóbbi hónapokban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) állományából közel százan, míg a Nemzeti Múzeumból több tucatnyian távozhattak. A lap értesüléseivel kapcsolatban megkerestük Demeter Szilárdot, ő azonban azt válaszolta, az MNMKK fejlesztési stratégiájáról előreláthatólag csak november végén számolnak be.

Az elbocsátásokkal kapcsolatban már korábban is küldtünk kérdéseket az MNMKK-nak, akkor azt írták, új időszak kezdődött, új működési renddel. „Ha ugyanazokkal ugyanazt csináljuk, akkor dőreség lenne más eredményt várni” – írta akkor a Telexnek Demeter Szilárd.