Nem lehet csak úgy rámutatni egy turulra, hogy ez legyen műemlék

„Nem emlékszem rá, hogy történt volna valaha ilyen az országban, hogy műemlékvédelem alá helyezzenek valamit, ami nem is mű, nincs építészeti értéke, és emléknek is csak politikai emlék. Egy olyan húszéves szobrot, ami igazolt művészeti értéket nem hordoz” – mondta Csomay Zsófia építész lapunknak arról, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter elrendelte a vitatott XII. kerületi turulszobor műemléki védelem alá helyezését.

Lázár a döntést némileg ellentmondásosan azzal indokolta, hogy az emlékmű „szinte avatása óta politikai viták kereszttüzében áll”, ez pedig nem lehet ok rá, hogy „egy nemzeti jelképet és egy művészeti alkotást pusztulásra ítéljenek”. Neki pedig kulturális örökség védelméért felelős miniszterként egyik feladata az értékek megóvása, írta a Facebookon.

Később az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) lapunknak választ adott arra is, pontosan mivel indokolják a védelmet. Szerintük mivel „a Turul nemzeti jelkép, a magyar mondavilágtól eredően a magyar kultúra része, politikai viták, vélemények vagy egyes közéleti szereplők politikai akciói nem adhatnak okot arra, hogy azt egyszerűen megsemmisítsék”.

Lázár döntése az általunk megkérdezett építészek és műemlékvédelemhez értők szerint több szempontból is kérdéses. Az, hogy egy alkotás politikai viták kereszttüzébe kerül, önmagában nem indokolja a műemlékvédelmet, hiszen ennyi erővel akár a ferencvárosi szivárványos pad is lehetett volna az. Kérdéses emellett az is, lehet-e műemlék egy 2005-ben átadott szobor.

Mi lehet műemlék?

Lázár János miniszter láthatóan lelkes műemlékvédő, október elején kiemelt műemléki védettségre javasolt tizenkét olyan épületet is, amelyet Makovecz Imre tervezett. A Lázár-féle műemlékvédelem sorát gyarapítja a mostani turul is. De hogy csinálja ezt Lázár János?

A műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítás hivatalból indul, vagy az ÉKM műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkársága kezdeményezheti ezt a jogszabály szerint. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hivatalos procedúra alapján bárki beadhat javaslatot arra, hogy valami műemlékvédelem alá kerüljön. Ehhez csatolni kell egy értékleltárt, egy szakértői testületnek kell részletesen indokolnia, miért érdemes műemlékvédelemre az adott épület, terület, sorolta a feltételeket Csomay Zsófia.

A miniszternek arra van joga, hogy ideiglenes műemléki védelmi védettséget adjon, ezt pedig használja is. Mint az Építési és Közlekedési Minisztérium lapunknak küldött válaszában írja, megkezdték a turul nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítását. Mint írják, a rendelet elkészültéig az ÉKM „kezdeményezte Budapest Főváros Kormányhivatalánál a Turul-szobor ideiglenes műemléki védelem alá helyezését”.

Azonban a végső, teljes védelemhez, amelyet egy folyamat előz meg, szakmai indoklás is kell. Tudományos oldalról kell valakinek a nevét adnia a védelemhez.

A minisztérium továbbá hozzáteszi, hogy azért is választották az ideiglenes védelmet, mert az „lehetőséget ad arra, hogy megfelelő örökségvédelmi-szakmai áttekintés készüljön az emlékműről, ami részét képezi a műemlékké nyilvánításnak”.

Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektjét vezető jogász szerint fontos azonban, hogy a műemlékvédelmi döntés nem diszkrecionális, tehát nem olyan, mint egy köztársasági elnöknél a kegyelmi kérdés. A miniszter műemléki védettség alá helyezésnél vagy a védettség megszüntetésénél nem saját belátása szerint, hanem a jogszabályi rendelkezések alapján dönthet.

„Ahhoz, hogy a védettség elrendelése megtörténjen, szakmai kritériumoknak kell megfelelnie a majdani műemléknek. Több jogszabály határozza meg együttesen, mi a műemlék, és hogyan kell eljárni a védettség elrendelésénél” – mondta Döbrentey. Szakmai vizsgálatnak kell megmutatnia, hogy pontosan mi számít az építményben értéknek. A törvény szerint egyébként a felhívásról szóló miniszteri döntés indoklásának nyilvánosnak kell lennie, ezt a minisztériumnak közölnie is kell a honlapján.

Mit jelent a döntés?

„A konkrét esetben itt merülhetnek fel kérdések. Elég egyértelmű, hogy a műemlékké nyilvánítás a turulszobornál politikai eszköz. A cél az, hogy a miniszter megakadályozza a turul lebontását. Az a kérdés, hogy milyen szakmai érvek azok, amelyek ezt megtámogatják. De még ha formailag jogszerű is a védettség elrendelése, akkor is nyilvánvaló a motiváció mögötte” – mondta Döbrentey.

A jogász szerint a mód, ahogy Lázár bejelentette a műemléki védelem elrendelését, azt jelenti, hogy már létezik a szakmai dokumentum, egy úgynevezett értékvizsgálati dokumentáció erről. Kihirdetve viszont még nincs a rendelet, azaz egyelőre az önkormányzatnak van mozgástere a szobor elszállításában, átépítésében, bármiben. „Csak onnantól kezdve nem lehet a szobrot lebontani, hogy hatályba lép a rendelet. Akkortól gondoskodni kell róla, jó karban kell tartania a tulajdonosnak a törvény szerint” – mondta Döbrentey.

A szakmai útmutatások szerint, melyek meghatározzák, hogy mi lehet műemlék, számos szempontot kell figyelembe venni: az építmény korát, ritkaságát, művészettörténeti, történeti értékét, a közösségi identitásban betöltött szerepet. A közösségi identitásképzés megállapítása persze egyébként is nehéz kérdés valaminél, ami épp politikai viták kereszttűzébe került.

Lehet-e fiatal, lehet-e szobor?

„A szakmai szempontokba nem fér bele, hogy politikai vitát zár le vele az állam, ez visszaélés lenne a jogszabállyal, a védettség alá helyezés jogintézményével. Azzal együtt végképp, hogy ez az önkormányzat szándékával akar szembemenni” – mondta Döbrentey. Szerinte a műemlékvédelem célja közös nemzeti örökségünk megvédése, nem pedig az, hogy „politikai vitát zárjanak le vele, ismeretlen szakmai érvekkel megtámogatva”.

Csomay szerint az nem mondható, hogy a műemlékké nyilvánítás maga szabálytalan lenne. Egy húszéves szobornál viszont inkább a helyi védettség lehetne indokolt – ez az, amit az önkormányzat adhatna meg rá.

„Sem az értéke, sem a kora nem magyarázza meg a műemlékvédelmi státuszt ennek a szobornak. A régi műemlékvédelmi rendszerben valószínűleg a kora miatt nem is lehetett volna levédetni”

– mondta Csomay, hozzátéve, hogy szerinte jellemzően egyébként is épületeket szoktak műemléki védelem alá helyezni, nem szobrokat. Az is kérdéses tehát, hogy egyáltalán lehet-e műemléki védelmet adni egy ilyen fiatal szobornak.

Döbrentey szerint ott van a tavalyi példa, amikor a főváros helyezett épületeket védelem alá: ezekből a legfiatalabb is a rendszerváltás előtti években épült. A jogász szerint a szobor tehát a kora miatt is kilóg a sorból, de amúgy is kérdéseket vet fel, hogy „hány másik olyan építmény van Budapesten, amely érett lenne a műemléki státuszra, mégsem kapja azt meg”. Szerinte ez a kivételezés is a döntés politikai motivációjára utal.

Vagyis ha formailag jogszerű is a döntés, az, hogy a védettséget politikai eszközként használják, példa nélküli. Műemlékvédelemre bárki bármit javasolhat, de ez a mostani jogi környezetben sem jelentheti azt, hogy „rámutatással, szakmai vizsgálat és érvek nélkül, közéleti viták eldöntése érdekében műemlékké nyilvánítsanak valamit” – mondta Döbrentey, aki szerint ezt a mai napig nem engedi a jogszabály.

De mi történt?

A szobor régóta komoly feszültségek forrása. Kovács Gergely kutyapártos polgármester az idei kampányban azt ígérte, hogy elbontatja. Megválasztása után már azt mondta: ez nem lesz az első intézkedései között, mert nem akarja polgármesterségét azzal kezdeni, hogy utcai harcot vívnak Toroczkai Lászlóékkal.

A Mi Hazánk hegyvidéki politikusa, Binder Csaba azzal érvelt vitájukban, hogy a turulmadár „a magyar eredetmondák legendás szimbóluma és ez önmagában talán válasz is kellene legyen” a szobor kérdésére. „Aki a múltját nem ismeri, vagy el akarja feledni, ne adj Isten meg akarja tagadni, az gyökértelen, identitás nélküli emberré válik” – írta. A turul kérdéséről Toroczkai a parlamentben is beszélt, amire a fideszes Rétvári Bence csak annyit mondott: „Ilyen az, amikor a cancel culture megérkezik a Hegyvidékre.”

Lázár János a parlamenti felszólalás után jelentette be műemlékvédelmi ötletét. Ez azonban Toroczkai szerint még nem elég. Egyrészt, mint írta, szkeptikusak Lázár ígéreteivel kapcsolatban, másrészt „Lázár János műemlékvédelmi miniszteri rendeletről beszél, ami még a konkrét szobor ügyében sem lehet támadhatatlan jogi megoldás”.

A kerület új polgármestere szerint azonban a turulon kívül „a kerületben egyébként sok olyan építészeti érték van, amik valóban érdemesek lennének a műemléki védettségre, mint például az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épülete, de érdekes módon a NER-közeli vállalkozók ezt ehelyett pár napja épp bontani kezdték”. Ez az épület egyébként az, amelyre a korábbi fideszes önkormányzatnak voltak beépítési tervei, 2020-ban adták ki az engedélyt arra, hogy lakóépület vagy szálloda épülhessen a telekre.

A műemlékvédelem fideszes átalakítása akkor keltette fel először a szélesebb nyilvánosság figyelmét, amikor az I. kerületi, Bem téri Radetzky-laktanyáról 2018-ban – miután Wáberer György akkori fuvarozási ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott cége megszerezte az épület tulajdonjogát – egyik pillanatról a másikra levették a műemléki védettséget. Az addig védelem alatt álló laktanya helyére szálloda épült, amit most, az építkezés befejezése után ismét műemléki védelem alá helyeztek – a szálloda régi homlokzati téglafallal függönyözött új vasbetonszerkezete kapott védettséget, amivel jó eséllyel a világ legfiatalabb műemléke cím büszke tulajdonosa is lehet. Lázár János döntésével most a 2005-ös turulszobor is bekerülhet az ifjú műemlékek exkluzív klubjába.

Műemlékvita című cikksorozatunkat, melyben szakemberek fejtették ki véleményüket, itt olvashatja el.