Robbanó csipogók: ha Magyarország mélyebben érintett, az komoly kockázatot jelentene, de erre egyelőre nincs bizonyíték

Több ezer csipogó (azaz személyes kommunikátor) robbant fel szerdán Libanonban és Szíriában a Hezbollah tagjainak kezében és zsebében. A merényletben legalább tizenketten meghaltak és 2800-an megsebesültek. Az összehangolt támadás mögött Izrael állhat, de egyelőre még kevés információt tudni arról, milyen előkészület előzhette meg azt.

Mindenesetre már a merénylet másnapján felbukkant egy magyar szál: noha a felrobbantott eszközök egy tajvani cég, a Gold Apollo termékei, a vállalat vezetője Hszu Csing-kuang sajtótájékoztatót tartott az ügyben, ahol közölte, hogy a Hezbollah által rendelt AR-924-es csipogókat licenc alapján egy BAC nevű cég gyártotta. Hszu először csak annyit mondott, hogy egy európai cégről van szó, amelynek van irodája a tajvani Tajpejben, és a cég első hivatalos közleményében is ennyi szerepelt. Később viszont konkrétan megnevezték a budapesti BAC Consulting Kft.-t mint a csipogók gyártásáért és forgalmazásáért felelős céget.

Ebben a cikkben azt szedtük össze, hogy mit lehet tudni eddig a magyar cégről, most viszont azt járjuk körbe, hogy az eddig megismert információk alapján mit jelenthet a magyarországi érintettség.

Kevés az esélye az izraeli–magyar állami kooperációnak

Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu ugyan legendásan jó kapcsolatot ápol egymással, és a két ország fontos politikai szövetségese egymásnak, a magyar kormányzat eddigi külpolitikájának mégis ellentmondana, hogy egy efféle akcióban bármilyen szinten is együttműködjön Izraellel.

A magyar külpolitika ugyanis – a „brüsszeli szabadságharcot” leszámítva – nem igazán a konfrontációra épít. Ellenkezőleg: önös gazdasági érdekből a magyar kormány Keleten igyekszik mindenkivel jó kapcsolatokat ápolni. Ez az oka például annak is, hogy miközben jóban vagyunk Izraellel, ugyanígy barátságos a viszony Iránnal vagy éppen Oroszországgal is.

A „konnektivitás”, amit először a kormányzaton belül Orbán Balázs politikai igazgató, majd újabban Orbán Viktor is előszeretettel hangoztat, tűnhet ugyan politikai bullshitnek, ahogy a békemisszió is, de annyi alapja mindenképpen van, hogy Magyarország tudatosan nem szeretne (fizikai) ellenségeket szerezni magának.

Ez nem jelenti azt, hogy Orbán és Netanjahu politikai szövetsége ne termelne ki különféle együttműködéseket a biztonsági fronton. Jó példa erre az, amikor az izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube dolgozott rá Orbánék civil politikai ellenfeleire, de említhetnénk az izraeli cég által gyártott Pegasus kémszoftver körüli botrányt is. Ám ezek nem erőszakos akciók – és ez fontos különbség.

Az izraeliek nem zavartatják magukat külföldön, ha titkos műveletekről van szó

Az izraeli biztonsági szervekre, különösen a Moszadra igaz, hogy külföldön, a helyi szervek és a helyi politikai vezetők tudta nélkül is hajtanak végre emberéleteket követelő titkos akciókat. Ahogy más, nem halálos műveleteket is. Az sem különösebben zavarja őket, ha egy velük szövetséges állam területén kavarnak. Izraelt régóta vádolják azzal, hogy szigorúan titkos műveleteket hajt végre külföldön Irán és annak terrorista megbízottjai ellen. Ezeket az akciókat pedig rendszerint úgy készítik elő, hogy más államokat nem avatnak be.

Július 31-én Irán azzal vádolta meg Izraelt, hogy bombát helyezett el a Hamász korábbi vezetőjének, Iszmáil Hánijének otthont adó teheráni létesítményben. Hánije a bomba felrobbanásakor meghalt. A bombát körülbelül két hónappal Hánije látogatása előtt rejtették el a vendégházban. A merénylet olyannyira célzott volt, hogy a szomszédos szobát – ahol a palesztin Iszlám Dzsihád vezetője, Zijád al-Nakhalah tartózkodott – alig rongálta meg.

2020 decemberében Izrael állítólag egy mesterséges intelligenciával felszerelt, műholdvezérelt gépfegyverrel ölte meg Mohszen Fahrizadehet, az iráni atomprogram alapítóját. 2010-ben Maszúd Ali Mohammadi és Madzsid Sahriari, két teheráni atomtudós felrobbantotta magát egy motorkerékpárra kapcsolt, távirányítású bombával – a robbantás mögött Izrael állhatott.

1997-ben pedig Netanjahu rendelte el a Hamász korábbi vezetője, Hálid Mesál elleni merényletet, amelynek során izraeli ügynökök mérget fecskendeztek be neki közvetlenül a jordániai fővárosban, Ammánban lévő irodája előtt. A merényletkísérlet olyan dühöt váltott ki a jordán királyból, hogy azzal fenyegetőzött, kilép a Netanjahuval kötött békeszerződésből, és felakasztja a leendő merénylőket, ha Izrael nem adja át az ellenszert.

Nincs bizonyíték arra, hogy a bombákat Magyarországon tették volna bele a készülékekbe

A csipogókat a Hezbollahnak értékesítő tajvani Gold Apollo vállalat közleményben és vezérigazgatói nyilatkozatban is hangsúlyozta, hogy a gyakorlatban semmi közük nem volt a csipogók gyártásához és értékesítéséhez, partnerként pedig a Magyarországon bejegyzett BAC Consultingot nevezték meg. Ez alapján nem világos, hogy a BAC Consulting közvetlenül kapcsolatban állt-e a Hezbollahhal, tisztában volt-e azzal, hogy ki a vevője a csipogóknak.

Mindenesetre az Európai Bizottság szerdai napi sajtótájékoztatóján felmerült, hogy összeegyeztethető-e az EU szankciópolitikájával, hogy egy magyar cég csipogókat exportált a Hezbollahnak. „Egyelőre még ne siessünk a következtetések levonásával. Tudjuk, hogy mi történt, de az okait, és hogy hogyan történt, azt még ki kell vizsgálni. Ha már lesznek bizonyítékaink, akkor térjünk vissza erre” – mondta Peter Stano, az EU külügyi szóvivője. Mint mondta, a Hezbollah katonai szárnya rajta van az európai szankciós listákon, de a kereskedő cégek és a tagállamok feladata annak ellenőrzése, hogy tiltólistás termékek ne juthassanak rossz kezekbe. „Azt azonban hadd tisztázzam, hogy ha egy szervezetet terroristaként határoznak meg, az azt jelenti, hogy befagyasztják a vagyonát, nem lehet nekik pénzügyi eszközöket biztosítani, és tagjaival szemben utazási tilalom van életben” – mondta Stano.

A magyar kormány szerda délután reagált hivatalosan a BAC Holding érintettségét felvető értesülésekre. „A magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon” – közölte a Facebookon Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára.

Értesüléseink szerint a BAC Consulting Kft. egyszerű közvetítőként szerepelt az ügyben, ügyvezetőjük Cristiana Bársony-Arcidiacono egy bolgár céggel, a szófiai székhelyű Norta Global Ltd.-vel állt kapcsolatban. Az ügylet hátterében valójában a Norta Global Ltd. állt, noha papíron tényleg a BAC Consulting kötött szerződést a Gold Apollóval. Információnk szerint személyhívókat Tajvanról már nem is a BAC Consulting, hanem a bolgár cég hozta be. Valójában a bolgár cég végeztette a szállítást, és ugyanez a szófiai cég értékesítette a készülékeket a Hezbollahnak.

Önmagában az, hogy egy magyar cég érintettségére fény derült, sem jelenti azt, hogy Magyarország fontos szereplő ebben a történetben. Nincs még arra bizonyíték, hogy a készülékekbe Magyarországon tették volna bele a bombát. Ez ugyanis nem egy egyszerű művelet, ráadásul a magyar cégnek nincs gyára, de még igazán irodája sem, a székhelye egy székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve.

A cég ügyvezetője, Bársony-Arcidiacono Cristiana az NBC-nek azt mondta: „Nem én készítem a csipogókat, csak közvetítő vagyok. Valamit biztos félreértettek.”
Ezenkívül a Gold Apollo állításait is érdemes fenntartásokkal kezelni. A vezérigazgató ugyanis azt állította, hogy körülbelül három éve állnak üzleti kapcsolatban európai partnerükkel, amely kezdetben csak importálta a készülékeket. Igen ám, de a BAC Consulting csak 2022 májusa óta létezik.

Ha kiderülne, hogy Magyarország mélyebben érintett, az komoly kockázatot jelentene

Most még a sötétben tapogatózik a sajtó, de miután vannak nyomok, könnyen lehet, hogy idővel még több részlet derül ki a merénylet előkészületeiről, éppúgy, mint a Gold Apollo vagy a BAC szerepéről. Könnyen lehet, hogy a merénylet tervezői az áru szállítása közben a gyártó és a forgalmazó tudta nélkül, titokban nyúltak bele a csipogókba, esetleg egy vagy több beépített ember segítette őket.

Ha például bebizonyosodna, hogy a bombákat Magyarországon tették bele a készülékekbe, akkor az biztonsági kockázatot jelentene az országnak a Hezbollah esetleges bosszúja miatt.

Az pedig még ennél is nagyobb biztonsági kockázattal járna, ha az derülne ki, hogy az akcióról a magyar felső politikai vezetés tudomással bírt, netán a két ország kooperált titokban. Ennek azonban a jelen ismereteink alapján nagyon kicsi az esélye, ráadásul politikailag sem lenne racionális.

Egy ilyen helyzet ugyanis egyáltalán nem kedvezne a kormányzatnak, ellenkezőleg: ebbe akár tényleg bele is bukhatna, mert nemcsak a „békepártiságot” vagy a sokat hangoztatott „konnektivitást” veszélyeztetné, hanem az ország polgárainak biztonságát is. Márpedig az Orbán-kormány úton-útfélen hangoztatja, hogy irányítása alatt az országban nincsenek olyan merényletek, mint amilyenekkel Nyugat-Európa lakosai szembesülni szoktak.