A fecskék negyede élhette túl a pusztító ciklont, az idei szaporulat szinte teljesen odaveszett

Az elmúlt napok hideg, esős, viharos időjárása nagy pusztítást okozott a természetben, az éppen vonuló fecskék valószínűleg több tízezer példánya is elpusztult Magyarországon. A legyengült fecskéket civilek is próbálták menteni, és százszámra kerültek be madármentő állomásokra is belőlük. A túlélési esélyeik nem voltak túl jók, de azért hamarosan sok fecske képes lesz folytatni a vonulást.

A székesfehérvári Sóstó Vadvédelmi Központba körülbelül 1400 madarat vittek be, 85 százalékukat a Balaton térségéből – mondta a Telexnek Csete Gábor, a központ vezetője. Magyarországon ma négy fecskefaj fordul elő, a mentett állatok döntő többsége füstifecske volt, körülbelül 20 százalékuk molnárfecske, és pár tucat partifecske került még be a mentőhelyre. Csete úgy értesült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik természetvédelmi őrétől, hogy körülbelül egymillió fecske szorult le a Kis-Balaton térségébe. Úgy vélik, hogy ott a nagy kiterjedésű mocsarakban még egy darabig tudtak táplálkozni, de a többi madár túlélési esélyei nagyon megcsappantak.

A madarak között nem volt túl sok meggyűrűzött példány, de amelyikek igen, azokról kiderült, hogy Lengyelországban és Csehországban gyűrűzték meg őket, ebből arra következtetnek a szakemberek, hogy az északról érkező vonulócsapatokat sújtotta leginkább a ciklon.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője a Népszavának azt mondta, hogy nem is lehetett volna rosszabb időpontot találni a hidegfrontbetörésnek a fecskék szempontjából. A hazai fecskeállomány ugyanis szeptember 20. körül szokott a telelőhelyei felé indulni. Az azt megelőző időszak az energiafeltöltésről szól. Napi szükségletüknél jóval többet esznek, hogy zsírt raktározzanak, és növeljék a repüléshez leginkább szükséges nagy mellizmaik tömegét.

A fecskék általában érzékelik az időjárási frontokat, és reagálnak is rájuk. Orbán Zoltán szerint most vagy rossz döntést hoztak, vagy erejük nem volt messzebb repülni. Utóbbi azt támaszthatja alá, hogy az elpusztult állatok között nagyon sok az idei fióka. Az MME szóvivője arról is beszélt, hogy a fecskéknél máskor is állományszabályozó a szélsőséges időjárás, de a mostani helyzet igazán látványos is, ezért kap nagy visszhangot.

„A negyedik napra ezek a madarak már nem tudtak táplálkozni, teljesen átfagytak és legyengültek, gyakorlatilag elveszítették az izmukat, és szó szerint haldokoltak, az elmúlt 48 órát már egyre kevesebben tudták átvészelni”

– mondta Csete Gábor.

A központ vezetője hozzátette, több madár a kimerültség és a szállítás okozta stresszben pusztult el, vagy egyszerűen összenyomták egymást. A vadvédelmi központba vitt madarakat azonnal szakemberek vették kezelésbe, a még életben lévő fecskéket inkubátorba helyezték, majd felmelegítették őket. Az egyesével megvizsgált madarak ásványi anyaggal és vitaminnal teli injekciót kaptak, hogy valamennyire felerősödjenek, és bírják a stresszt. A jellemzően dobozokban bevitt madarak több mint fele a negyedik nap végére a legnagyobb gondosság ellenére is elhullott, körülbelül hatszáz fecske maradt életben a Sóstó Vadvédelmi Központban.

„Két hete még azon aggódtunk, hogy mennyi fánk fog elpusztulni a hatalmas aszályban, most pedig két évszakot ugrott az időjárás, erre nehéz volt felkészülnünk eszközben vagy akár takarmányban. Most kezdünk reménykedni. Ha nem fúj a szél, a legerősebb példányokat körülbelül harmincfős csapatokban el fogjuk indítani. Akik túlélték ezt a hatalmas stresszt, ciklont, procedúrát, azt, hogy megfogdosták őket az emberek, azok igenis életképesek. Szerencsére mi egy vizes élőhely mellett vagyunk, itt mindig sok fecske gyülekezik. Itt meg tudják szerezni a kondijukhoz azt a pluszt, amire szükségük van, bízhatunk abban, hogy a jó időben felerősödnek” – mondta Csete.

A fecskéknél az életben tartás egyik nagy nehézsége a táplálásuk, mivel alapvetően repülő rovarokat fogyasztanak, szinte lehetetlen lemodellezni a táplálkozásukat. Több száz madarat amúgy sem lenne egyszerű „megtömni”. A legfőbb táplálékuk most a túrós lisztkukac. A szakemberek azt tapasztalták, hogy ezekre az idősebb, szülőmadarak csaptak le, a mozgó kukac elindította bennük a reflexeket, és jó esetben az idei költésből származó fecskék is utánozni kezdték őket.

Utóbbiakból volt egyébként több, és

gyanítható, hogy az idei szaporulat szinte teljesen odaveszett, populációszintű a pusztulás.

A székesfehérvári Sóstó Vadvédelmi Központ vezetője úgy gondolja, hogy amelyik madár megérte a keddet, és képes az önálló táplálkozásra, az továbbáll, de ez körülbelül csupán 20-25 százaléka az ítéletidőt átélt fecskéknek. A teleltetés, bár nem lehetetlen, nem igazán járható út az esetükben.

Az elhullás a fecskéknél lett igazán látványos, részben azért, mert közismertek, részben pedig azért, mert urbanizált madarak, ezért keresték most is a településeket. Vélhetően viszont más énekesmadarak és ragadózók között is nagy pusztítást végzett a Boris ciklon. Csete például kétségbeesetten köröző gyurgyalagcsapatokat látott, ezek a madarak szintén a repülő rovarokhoz kötöttek, ők is táplálék nélkül maradtak.

A székesfehérvári Sóstó Vadvédelmi Központ széles körű összefogást tapasztalt a fecskementésnél, nagyon hálásak a civileknek, akik nemcsak madarakat gyűjtöttek be, de takarmányt is szereztek, vagy segítették a vadvédelmi központ munkáját. Csete Gábor továbbra is arra kér mindenkit, hogy ha legyengült madarat talál, a lehető legközelebbi mentőhelyre vigye, mert akkor van a legnagyobb esélye a túlélésre.

Az elmúlt napokban sok Facebook-csoport is indult madármentési céllal, ezekben rengeteg hasznos információ is megjelent, de olykor a madármentők is teljesen megalapozatlan támadásokat kaptak. Csete azt mondta, lelkileg és fizikailag is megterhelő volt az elmúlt néhány napjuk, a pusztulás mértéke mindenkit megdöbbentett.