Értelmetlen vagdalkozás, megalázás, vicc: ezek az első vélemények a tanárok mobilozásának korlátozásáról

„Csak a szülőkkel és a kollégákkal való kapcsolattartás miatt vettük elő a telefonunkat, így teljesen feleslegesnek érzem ezt a szabályt rendeletbe rögzíteni” – mondta a Telexnek egy vidéki iskolában dolgozó pedagógus, miután hétfőn megjelent a Magyar Közlönyben egy rendelet, ami a diákok után a tanárok iskolai okoseszköz-használatát is korlátozza.

Napok óta arról szólnak a hírek, hogyan fog hatni az iskolák életére, hogy a diákok bevihetik ugyan az iskolába a telefonjukat, de rögtön le is kell adniuk azokat egészen addig, amíg befejeződik az utolsó órájuk. Az új szabályozás már a tanév első napján bonyodalmakat okozott: például egy iskola előtt 25 percet álltak sorban a diákok, mire egyesével adminisztrálták a leadott telefonjukat. De arról is hallottunk, hogy egy másik iskolában azt kérték a tanulóktól, zokniba csomagolva adják le a mobiljaikat.

Aztán hétfőn jött az újabb fordulat: megjelent a Magyar Közlönyben a belügyminiszter 40/2024. (IX. 2.) BM rendelete, ami a diákok után a tanároknál is korlátozza az okoseszközök használatát az iskolában. A rendelet 17. paragrafusa szerint a tanároknak nem kell leadniuk a telefonjukat, de azt nem használhatják magáncélra munka közben: „a pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja”.

A rendelet tehát azt szeretné szabályozni, hogy a tanárok az órákon, a délutáni foglalkozásokon, vagy amikor a szünetekben a gyerekekre felügyelnek, ne nézegessék a Facebookot, az Instagramot és ne cseteljenek az ismerőseikkel. A 17. paragrafus 2-es pontja meghatároz bizonyos kivételeket, amikor nem kell alkalmazni a rendeletet.

• Ha az iskola valamilyen külső pedagógiai programot szervez. Itt valószínűleg olyan programokra kell gondolni, mint a múzeumlátogatás vagy a tanulmányi kirándulás.
• Ha veszély fenyegeti a pedagógus vagy más életét, testi épségét, és ezt a veszélyt el kell hárítani. Itt valószínűleg arról van szó, ha telefonon segítséget kell kérni kollégától, rendőrségtől, más hatóságtól.
• Ha segítséget kell kérni valamilyen szabálysértés vagy bűncselekmény miatt. Tehát a 112-t biztonsággal felhívhatja a tanár.
• Vagy ha azért kell telefonálni, mert a pedagógus vagy a diák egészségi állapota ezt szükségessé teszi. Ez a gyakorlatban nemcsak a mentő hívását, hanem a szülők, orvos értesítését is jelentheti.

„Ki az, aki óra közben facebookozik? Ez a rendelet egy provokáció!”

Több tanárral is beszéltünk arról, szerintük hogyan fogja befolyásolni a munkájukat az új rendelet. Általános tapasztalatunk volt, hogy a pedagógusok nem értik, miért van egyáltalán szükség a szigorúbb szabályozásra, hiszen eddig sem használták az órákon magáncélra a telefonjaikat.

A cikkünk elején nyilatkozó vidéki iskolában dolgozó pedagógus szerint az ő iskolájukban semmi nem változik a rendelettel, „ez csak egy nesze semmi, fogd meg jól típusú jogszabály”.

Egy budapesti gimnázium tanára is azt mondta, teljesen értelmetlennek tartja a rendeletet, ő ugyanis a tanórán még soha nem használt magáncélra okoseszközt, és nem is ismer olyan kollégát, aki így tett.

„Ki az, aki óra közben facebookozik? Ez a rendelet egy provokáció.”

Az ő iskolájában nem is volt semmilyen igazgatói tájékoztatás a rendelet miatt, és ezt nem is tartja szükségesnek.

Olyan tanárral is beszéltünk, aki bár tanórán nem használja a mobilját, de a szünetekben szokta. A lapunknak nyilatkozó gimnáziumi tanár szerint „vicc az egész, ami történik. Ha szünetben elő akarom venni a telefonom, akkor előveszem” – tette hozzá.

Egy másik tanár szerint a rendelet megalázó helyzetbe hozza őket, és egyébként sem életszerű, hogy a pedagógusok nem vehetik elő a telefonjukat a szünetben.

Ráadásul az is kérdés, ki fogja ezt ellenőrizni.

Itt érdemes feleleveníteni, hogy a rendelet nem azt mondja, hogy nem szabad szünetben telefont használni. Csak akkor nem lehet, ha a pedagógus felügyel a diákokra. Tehát például beosztották a folyosóra ügyelni vagy esetleg el kell kísérnie ebédelni a gyerekeket. Ha a szünetben nincs ilyen feladata, akkor a rendelet alapján ezután is használhatja a mobilját.

Beszéltünk olyan tanárral is, aki azzal egyetért ugyan, hogy a rendelet egy „rossz ízű fegyelmezés”, de azért szerinte van, ami változni fog ezután. Például eddig, ha nem szakszerű helyettesítésre ment be egy osztályhoz, ő is és a tanulók is elővehették a telefonjukat. „Mivel már a gyerekek sem vehetik elő a telefonjukat, én nem fogom őket azzal ingerelni, hogy előveszem” – mondta. Szerinte ennek a szigorításnak van értelme, de ez magától értetődő.

Egy szakképzési iskolában dolgozó pedagógus lapunknak azt mondta: náluk az értekezleten elhangzott, hogy csak oktatási célból használhatják a telefont, vagy ha például meg kell nézniük, melyik teremben lesznek, hogy alakul az órarendjük. „Azt mondták, hogy dolgozatírás alatt se facebookozzunk, ne vegyük elő a telefonunkat.” Az oktató szerint azzal nincs baj, hogy tanórán nem használhatják a mobilt.

A szakszervezetek szerint nem rendeletnek kell szabályoznia a pedagógusok iskolai mobilhasználatát

A Belügyminisztérium külön nem indokolta a jogszabály bevezetésének szükségességét, de a tanárok esetében a korlátozás oka valószínűleg ugyanaz lehet, mint a diákoknál: az iskolai mobiltelefon-használat jelentős mértékben eltereli a figyelmet, ezért az okoseszközöket csak pedagógiai céllal lehet használni. A tanárokat korlátozó új szabályozás mögött az is állhat, hogy a pedagógusok példát mutassanak a diákoknak. Ehhez pedig arra van szükség, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rájuk, mint a tanulókra.

„A kormánynak az volt a szándéka a rendelettel, hogy a pedagógusokat amortizálja a társadalom előtt” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden este. Totyik Tamás szerint a tanárok iskolai mobilhasználatát eddig is szabályozták, nem kellett ehhez rendelet.

„Ez is egy teljesen fölösleges, viszont káros rendelkezés, arra jó, hogy vegzálják a kollégákat”

– mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja. A PDSZ már a rendelettervezethez elküldte véleményét az oktatásirányításnak, de Nagy Erzsébet szerint azt nem vették figyelembe.

Nagy Erzsébet szerint a tanárok iskolai mobilhasználatát úgy kellene szabályozni, mint ahogy minden munkahely teszi, de ehhez nem kell rendelet. „Egy vállalatnál is korlátozzák a mobilhasználatot, de nem kell ehhez rendelet, hanem helyi szabályok kellenek” – mondta. A szabályok kidolgozása szerinte munkáltatói feladat, nem a kormány ügye. „A mostani szabályozás csak arra jó, hogy vegzálják a pedagógusokat és vizsgálatot rendeljenek el.”

Nagy Erzsébet azt is problémának tartja, hogy a jogszabály a „miniszter által elrendelhető képzés teljesítési kötelezettségéről” szóló rendelet részeként jelent meg, miközben tartalmilag nem tartozik oda.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet szerint értelmetlen vagdalkozásról van szó. „Nyilvánvaló, hogy a tanár, aki órát tart, gyereket felügyel, eddig sem mobilozhatott ezalatt, mert ezzel a legalapvetőbb munkavégzési feltételeknek sem tett volna eleget. Ezek megismétlése egy miniszteri rendeletben másra nem alkalmas, mint a tanárok további megrendszabályozására, megfélemlítésére” – írták honlapjukon szerda reggel.

Mivel a rendeletből hiányoznak a részletszabályok, kérdéseinkkel megkerestük a Belügyminisztériumot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy

• a pedagógusoknak is le kell adniuk a telefonjukat munkaidő előtt?
• Ha igen, kinek kell leadni őket? Ha nem, kikapcsolt állapotban kell maguknál tartani?
• Ki fogja ellenőrizni, hogy a tanárok csak tanítási céllal, vagy az egyéb megjelölt esetekben használják az okoseszközeiket?
• Milyen következményei lehetnek annak, ha egy tanár nem tartja be a szabályt?

Ha válaszolnak, beszámolunk róla.