A diákok hozzánőttek a telefonjukhoz, de nem biztos, hogy ezt kell erősíteni az iskolában a szakértők szerint

„A telefon alapvetően tartalomfogyasztásra van, tartalomgenerálásra nem olyan jó” – mondta a Telexnek Prievara Tibor, a Tanárblog szerzője, középiskolai angoltanár. Prievara Tibor szerint az iskolákban a telefonok arra alkalmasak, hogy a diákok Youtube-videókat, prezentációkat nézzenek rajtuk, vagy szövegeket olvassanak fel róluk, de kevésbé használhatók tartalom előállítására, vagyis hosszabb szövegek megírására, kutatásra, jegyzetelésre.

Az iskolai mobilhasználat kérdése azután vált aktuálissá, hogy szeptembertől hatályba lép a rendelet, ami korlátozza az okoseszközök iskolai használatát. A245/2024. (VIII.8.) kormányrendelet lényege, hogy a diákok ugyan bevihetik az iskolákba a telefonjukat, de rögtön le is kell adniuk azokat egészen addig, amíg be nem fejeződik az utolsó órájuk. Ez idő alatt főszabály szerint a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni az okoseszközöket. A rendelet arra lehetőséget ad, hogy az igazgató vagy a tanár a tanítási cél megjelölésével engedélyezze az órákon a mobilok és más okoseszközök használatát. A parlament oldalára feltöltött indoklás szerint az iskolai mobiltelefon-használat „jelentős mértékben eltereli a diákok figyelmét a tanulásról, emellett az internetes zaklatásra is lehetőséget teremt”.

Az oktatási szakértők jellemzően egyetértenek abban, hogy az iskolai mobilhasználat valóban elterelheti a diákok figyelmét a tanulásról, és a mobilok rendkívül nagy függőséget alakíthatnak ki. Viszont abban is egyetértenek, hogy a teljes tiltás nem vezet eredményre.

Az általunk megkérdezett tanárok jelentős része egyáltalán nem tartaná rossz ötletnek a telefonok leadását.

Kérdés, hogy milyen helyzetekben lehetnek mégis hasznosak a telefonok a tanórán, és mikor célszerűbb más okoseszközt vagy a hagyományos módszereket választani.

Nem könnyű fenntartani a diákok figyelmét, ha állandóan pötyögnek a telefonjukon

A legtöbb iskolában a diákok tankönyvekkel járnak iskolába. Gyakran előfordul, hogy valaki otthon felejti a felszerelését, ilyenkor nem tudja követni az órát, és így lemaradhat a tananyagban. Az egyik budapesti iskolában tanító tanár ezt úgy oldotta meg, hogy PDF-ben átküldte a tanóra anyagát annak a diáknak, aki nem hozta el a tankönyvét. Két hét múlva a tanár azt vette észre, hogy már senki nem vitt tankönyvet az órájára, mondván, online úgyis elérhető a szöveg, minek cipeljék a könyveket. Az eset után a tanárnak el kellett magyaráznia, hogy a szöveg online átküldését csak arra találta ki, ha valaki tényleg otthon felejti a tankönyvet, de alapból mindenkinek be kell vinnie a felszerelését.

Prievara Tibor saját környezetében azt látja, a diákoknak minden olyan elektronikai újításra igényük van, ami egyszerűsíti az életüket. Viszont szerinte veszélyes terep, ha a tanárok mindig meg akarnak felelni ezeknek az elvárásoknak.

„A diákok hozzá vannak nőve a telefonjukhoz, számukra természetes, hogy ezen olvasnak szöveget, de ez nem azt jelenti, hogy így hatékonyabb lesz a feladatmegoldás” – mondta.

A középiskolai tanár úgy látja, a világ egyre inkább afelé tolódik, hogy minden felgyorsul, mindig elérhetőnek kell lenni online. Az viszont nem feltétlenül teszi hatékonyabbá a tanulást, ha az iskolákban tovább gyorsítják ezt. Például olyan tesztfeladatokat oldatnak meg a diákokkal, ahol nem kell semmit írni, elég kattintani. A középiskolai tanár szerint a diákok figyelmét így sem könnyű fenntartani az órákon, de ha kezükben van a telefon, még nehezebb.

„Folyamatosan kapják az értesítéseket, az üzeneteket, nem tudnak figyelni” – mondta Prievara Tibor.

Függőségre tervezve

A digitális eszközök iránti függőségnek a tinédzserek vannak a leginkább kitéve, mert ők több időt töltenek képernyő előtt, miközben a személyiségük még fejlődésben van. Tari Annamária, pszichológus a korábbi munkahelyünknek, az Indexnek arról beszélt: a közösségi média a legerősebb kémiai függőséget okozhatja, ami az alkoholhoz, a droghoz vagy bármely más szerhasználathoz hasonlít.

Az okostelefonok azért váltak nélkülözhetetlenné, mert a techcégek ezekre a szerencsejátékokból ismert sémák alapján tervezett programokat teszik fel. Ezeknek a programoknak a része, hogy lájkokkal és értesítésekkel folyamatos dopaminlökettel látják el az agyat, ez pedig egy idő után függőséget okozhat – írja a Qubit a King’s College London kutatására hivatkozva.

A függőség kialakulását jelzi, hogy a King’s College London vizsgálatban részt vett 1043 diák majdnem 40 százaléka ideges lett attól, ha nem férhettek hozzá a készülékükhöz. A legtöbben olyannyira eggyé váltak okostelefonjukkal, hogy akkor is érezték a zsebükben a rezgését, ha nem is volt náluk a mobiljuk. Ezek után elképzelhetjük, hogy a gyakorlatban mennyire nehéz lehet a diákoknak úgy a tananyagra koncentrálni, hogy a telefon a kezükben van, és közben chatelnek, értesítésekre reagálnak.

Mire lehet használni órán a mobilt?

A Tanárblog szerzője úgy látja, sok tanár azért használja a telefont az órán, mert nincs más digitális eszköz a diákoknál. De az is előfordul, hogy az iskolai internet nem bír el 30 gépet, így a tanulók csak a korlátlan mobilnetjükkel tudnak dolgozni. Prievara Tibor szerint a tanárok valójában nem is mindig arra használják a készülékeket, amire valók. Ugyanezt mondta lapunknak Nádori Gergely is, a Tanárblog másik szerzője, középiskolai tanár.

A Tanárblog Facebook-csoportban megkérdezték a pedagógusoktól, hogy az órákon mire használják a telefonokat. Van olyan tanár, aki már nem nyomtat feladatlapot, helyette online küldi el a kérdéseket a diákoknak, akik a telefonjukon tudják nézni a példákat. Más kvízfeladatokat állít össze a diákoknak a Kahoot vagy a Blooket nevű alkalmazásokban. Egy másik tanár azt írta, ő szavazásokat indít a mobilon, vagy online szótárat nézet a gyerekekkel, esetleg akkor hívja segítségül a készüléket, ha a diákoknak információt kell kikeresniük a netről. Olyan is van, aki megengedi az órán, hogy a diákok a telefonjukba jegyzeteljenek.

Prievara Tibor úgy látja:

a digitális eszközök használata fontos, de ha megnézzük, hogy mire használják a telefonokat, azt látjuk, az esetek 95 százalékában jobb lenne ezekhez egy laptop.

A laptopok előnye, hogy a diákok figyelmét kevésbé terelik el a bejövő értesítések, valóban tudnak jegyzetelni a készülékeken, és ugyanúgy lehet interaktív programokat használni rajtuk. Sokszor a feladatmegoldás minőségét is rontja, ha a diákok a mobiljukat használják az órán. Például egy fogalmazást, de akár csak egy jegyzetet sem lehet ugyanolyan jól megírni mobilon, mint gépen. „Ha a telefonos jegyzet mellé teszem a gépen lévő jegyzetet, köszönő viszonyban sincsenek egymással” – mondta a középiskolai tanár.

Nem reális, hogy minden gyereknek legyen saját laptopja

De akkor mégis mikor lehet hasznos a telefon az oktatásban? Prievara Tibor szerint például olyan esetekben, amikor terepen vannak a diákok, ahova a gépet nehéz lenne cipelniük. Ilyen helyzet lehet például egy biológia vagy természetismeret óra. A középiskolai tanár szerint nagyon hasznos telefonos programok vannak, amik közelebb hozzák a diákokhoz a természetet. Ilyen például a növényhatározó program, aminek segítségével például a diákok el tudják dönteni egy gombáról, hogy az mérgező-e. Ezen kívül még hasznosnak tartja a fényképezés lehetőségét is. Korábban azt kérte a diákjaitól, hogy készítsenek egy hangulatukat jellemző képet iskolába menet, utána erről beszélgettek angolul az órán.

Bár összességében több érv szól a laptopok oktatási célú használata mellett, Prievara Tibor szerint azt jelenleg nem a mobilhasználat korlátozásával lehet elérni. „Addig nem lehet korlátozni valamit, amíg nem tudnak alternatívát mutatni helyette” – mondta. Nádori Gergely szerint fontos lenne, hogy a tanárok segítséget kapjanak az okostelefonok megjelenése miatti új helyzetben. De a rendeletből ez hiányzik, az inkább csak csendőrszerepbe kényszeríti a tanárokat.

Jelenleg Magyarországon az a valóság, hogy telefonja szinte az összes diáknak van, de laptopja közel sem mindenkinek.

Pedig elengedhetetlen lenne minden diáknak saját laptop ahhoz, hogy jobban be tudják vonni a számítógépeket az oktatásba. A kormány 2022-ben azt ígérte: a következő négy évben 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot vásárol mintegy 200 milliárd forint értékben. Ebből 2022-ben 120 ezret, 2023-ban 140 ezret meg is kaptak a tanárok és a diákok. Prievara Tibor szerint vannak olyan iskolák, ahol a diákoknak elérhetők a laptopok, a tanárok mégis a telefont használják.

A szeptembertől hatályos rendelet nem csak a telefonok iskolai használatát korlátozza, hanem minden telekommunikációs eszközre érvényes: a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközökre és az internet elérésre alkalmas okoseszközöket is, tehát a laptopokra, tabletekre is. Így kérdés, hogy a jövőben mennyire fog beépülni a mindennapi oktatásba a laptopok pedagógiai célú használata, ha már egyszer a kormány ekkora összeget áldozott ezekre az eszközökre.

Franciaországban már évek óta csak kikapcsolt állapotban lehet telefon az általános iskolásoknál

Az iskolai telefonhasználat tiltása nem magyar sajátosság, Franciaországban már 2018 óta törvény van arról, hogy az általános iskolákban maximumkikapcsolt állapotban lehet a gyerekeknél az okoseszközük. 15 éves korig minden általános iskolás diákra vonatkozik a szabályozás, a gimnáziumok esetében viszont az intézményekre bízták azt, hogy engedik-e a mobilhasználatot. Hasonló szabályozás van Svédországban.

2024 februárjában, pár hónappal a magyar rendelettervezet előterjesztése előtt Angliában is lépéseket tett a kormány az iskolai okostelefon-használat szabályozására. Az iskolaigazgatók nem sokkal azután hozták meg a döntést, hogy egy kormányzati jelentés azt írta: 2020 és 2022 között 52 százalékkal nőtt a gyerekek képernyő előtt töltött ideje, és a fiatalok csaknem negyede függ okostelefonjától. Az angol kormány által tett ajánlások bizonyos pontokon hasonlítanak a magyar jogszabálytervezethez. Felvetik annak a lehetőségét, hogy a tanítási nap kezdetén a diákok leadják az okostelefonjukat, azokat külön szekrényben elzárva tartsák tanítási időben.

Szlovákiában az általános iskolák alsó tagozatának első három évfolyamában teljesen, a felsőbb évfolyamokban pedig néhány kivétellel betiltják a mobiltelefonok használatát.

Magyarországhoz hasonlóan Romániában is korlátozzák a 2024-25-ös tanévtől a mobiltelefonok és más elektronikus kommunikációs eszközök használatát a vizsgákon, versenyeken és tanórákon. A rendelet szerint a diákok bevihetik ugyan mobiltelefonjaikat az iskolába, de a készülékeket minden osztályteremben egy erre a célra kialakított, biztonságos tárolóban kell elhelyezniük, amelyhez csak az osztályfőnöknek, az igazgatónak vagy távollétükben az ügyeletes tanárnak van hozzáférése.