Tizenkét fogyasztóvédelmi eljárás van folyamatban a nyári reptéri késések miatt

A 2024. június 21. és július 1. közötti járatindulások kapcsán jelenleg 12 eljárás van folyamatban, szúrta ki a 444 Fónagy János nemzetgazdasági miniszterhelyettes a jobbikos Balassa Péter kérdése adott válaszából. Balassa afelől érdeklődött, hogy ki a felelős a nyáron kialakult reptéri káoszért, a helyzet június végén és július elején kifejezetten rossz volt, és Budapest volt az egyik gócpont, ami miatt letérdelt az európai légi közlekedés.

Fónagy János válaszában azt írta, hogy a szokásos turisztikai szezon mellett az orosz-ukrán háború is súlyosbítja a helyzetet, mivel a repülőgépek többsége a háborúban álló országok légterén nem repülhet át, így ezeket a légtereket számos gép kikerüli, és Magyarország felett közlekedik.

A miniszterhelyettes azt is írta, hogy a kormány tisztában van a helyzettel, és „a nemzetgazdasági miniszter fogadta a HungaroControl Zrt. vezérigazgatóját, akitől a kialakult helyzetre rövid- és középtávon is megoldást jelentő javaslatokat tartalmazó akcióterv kidolgozását kérte”. Ezen kívül a kormány a Fogyasztóvédelmet is arra kérte, hogy a késések esetén a lehető legszigorúbban járjon el. „A korábbi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a késések kétharmadának esetében a légitársaságok felelőssége állapítható meg” – írta.

Azért belefért a válaszba egy kis dollárbaloldalozás is, Fónagy szerint ez kiárusította a repteret, ami miatt elmaradtak a szükséges fejlesztések. A miniszterhelyettes szerint azzal, hogy az állam többségi részesedést szerzett a repülőtérben, nőni fog az utasforgalom, és fejlesztések is valósulnak meg, többek között a hármas terminál megépítése, kiszolgálók létesítése, új kereskedelmi egységek létrehozása, gyorsforgalmi út, a vasút, és akár hotel, és ehhez kapcsolódó fejlesztések is várhatók.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 2005-ben privatizálták, most a kormány 3,1 milliárd eurót, azaz nagyjából 1200 milliárd forintot fizetett érte. Dömötör Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint évente 30-35 milliárd forint osztalékot „termelhet” a repülőtér, tehát ennyi bevétellel számol vele a kormány. A felvásárlás amúgy akkor történt, amikor Magyarország nehéz anyagi helyzetben van, már az év első három hónapja elúszott a tervezett hiány, a GDP 2 százaléka helyett már 4 százalékot kell az államadósság finanszírozására költeni, és vészesen vissza kell fogni a kormányzati beruházásokat és költéseket. A beruházással részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.