A bíróság is későn tudta meg, hogy bezárják a győri börtönt, az új elítélteket most Sopronkőhidára irányítják át

Augusztus első felében végleg kiürítik a győri börtönt, és az ott fogva tartott 165 embert Sopronkőhidára, illetve más büntetés-végrehajtási intézetekbe szállíthatják át, tudta meg a Telex. Az áttelepítés számos égető kérdést vet fel kezdve onnan, hogy az intézkedés a fogva tartásokat elrendelő Győri Törvényszéket is igencsak váratlanul érte. Emiatt több tucat új rabot még Győrbe hívtak be a büntetésük letöltésére, de most őket is át kell irányítani a sopronkőhidai intézetbe. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) rendre „idő előttinek” minősíti a sajtó kérdéseit, és még nem döntött a győri börtön épületének sorsáról. Az ügy Győrben azonnal társadalmi vitát generált az üressé váló épület hasznosításáról.

A BVOP július 3-án tette közzé, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet pár hónapon belül bezárják, a Telex kérdésére végül elárulták, hogy ez még a nyáron megtörténik. A különös az, hogy a hír például a bíróságokat is ugyanolyan váratlanul érte, mint a civil közönséget. Előzetes egyeztetés helyben nem történt, a börtön tőszomszédságában álló törvényszék vezetősége is csak a kiadott közleményből értesült erről.

Pedig az ítélkezést több okból is nagyon érinti a megyei bv. intézet kiürítése:

• a büntetés előtt álló elítéltek értesítése miatt;
• az augusztusban elrendelendő letartóztatások miatt; és
• a tervezett távmeghallgatásos tárgyalások miatt.

Fő szabály szerint most mindenkit Sopronkőhidára visznek

Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék elnöke a Telex kérdésére kifejtette, hogy néhány tucatnyi új elítélt már a kiürítés hírének bejelentése előtt megkapta a bíróság bv. irodájától a behívóját, ami még a győri börtönbe szólt, mert a bíróságot sem avatták be a döntésbe. Aztán megjelent a bezárásról szóló hír, utána külön tisztáznia kellett a törvényszéknek, hogy akkor mégis hová küldhetik a győri letöltőházba rendelt új rabokat.

Úgy tudjuk, most fő szabály szerint a sopronkőhidai intézetbe hívják be az érintetteket Győr helyett, és erről majd új értesítést kapnak – tájékoztatott az elnök.

Ami pedig a jövőbeni letartóztatásokat illeti, információink szerint augusztus 1-jétől már nem a győri börtönben hajtják végre a Győrben elrendelt kényszerintézkedéseket, ahogyan a jogerős büntetést sem kezdi letölteni senki a megyei intézetben. Fő szabály szerint a letartóztatottaknak is Sopronkőhidát jelölik ki elsejétől.

Tárgyalások maradnak el a távmeghallgató hiánya miatt

A győri börtönben egyébként eddig is kisebb arányban őriztek jogerősen elítélteket, a többség előzetes letartóztatásban lévő fogvatartott, akivel szemben még folyik a büntetőeljárás. Amikor a bíróságnak meg kell őket hallgatnia, akkor az esetek legnagyobb részében most is távmeghallgatást tartanak, így e tekintetben a börtön kiürítése nem kellene hogy bármin változtasson.

Ez az első időben mégis akadályt jelent, mert a nyár végére és őszre kitűzött tárgyalásokra a bíróság korábban egyeztetett a bv.-vel arról, hogy a győri börtön távmeghallgatóját lekötik az adott napra. Most viszont ez a feladat is várhatóan Sopronkőhidára hárul, ahol fogvatartott több lesz, a távmeghallgató kapacitás pedig egyelőre a régi marad.

A törvényszék ezért azzal számol, hogy szeptemberben kitűzött tárgyalások maradnak majd el. Ez hamarosan kiderül, tette hozzá az elnök, és a győri technikát valószínűleg átszállítják Sopronkőhidára, a kérdés pedig idővel megoldódik.

Mi lesz a dolgozókkal?

Kérdéseinkre a BVOP több mint két hét elteltével sem válaszolt mást, mint hogy a feladatok előkészítése jelenleg is zajlik, ezért a kiürítés pontos időpontját sem tudják. Várhatóan a nyár végéig megtörténik a fogvatartottak átszállítása, és arra törekednek, hogy a 165 érintett fogvatartott a lakhelyéhez legközelebbi bv. intézetben folytathassa a büntetés letöltését.

Érdeklődtünk arról is, hogy a dolgozókat, hogyan és hová fogják utaztatni, mivel a közlés szerint a BVOP nem tervez elbocsátást. Győrhöz Sopronkőhida, Szombathely és Veszprém esik viszonylag közel, ezek közül Kőhida a leggyorsabban megközelíthető az M85-ösön. Ám napi ingázásnál sok a 100 kilométer, és nem is mindenki győri az érintettek közül. Ezért érdeklődtünk, lesz-e például körjárat, mikorra kell, mondjuk, egy Győrtől 30 kilométerre lakó, köztudottan kevés fizetésből élő dolgozónak az indulásnál megjelennie. A BVOP erre annyit felelt: „A kollégák érdekében minden olyan munkáltatói intézkedést meghozunk, amelyek támogatják a lakhelyükhöz legközelebb eső, másik börtönünkben történő további foglalkoztatásukat.”

Arra a kérdésünkre, hogy voltak-e már felmondások, vagy jelezték-e felmondási szándékukat dolgozók – a Telex tudomása szerint igen, méghozzá többen is –, ugyancsak azt válaszolták, hogy a kérdés „idő előtti”.

A rendőrségnek a bekísérés miatt lesz nehezebb

A rendőrség is érintett, hiszen az előzetes letartóztatásban lévő fogvatartottakkal szemben az eljárás még folyik, őket adott esetben többször is ki kell hallgatni. Mivel eddig az volt a jellemző, hogy az őrizetbe vett személyek letartóztatását a győri börtönben hajtották végre, a rendőrség azzal számol, hogy a „gyanúsítottak fogvatartási helyre kísérésének időtartama jelentősen meghosszabbodhat” – kaptuk a választ a rendőrségtől. Tény ugyanakkor, hogy az első kihallgatás utáni úgynevezett folytatólagos kihallgatásokat már az eddigi gyakorlat szerint is jellemzően távkihallgatással végezték.

Egyébként a korábban nagyobb létszámot is befogadó rendőrségi fogdán annak ma is megvan a jogi, műszaki és biztonsági feltétele, hogy legfeljebb 60 napig – külön ügyészségi döntéssel – valakit letartóztatásban tarthassanak. Csakhogy, válaszolta a rendőrség, a rendőrségi fogdák több mint 2 évtizede nem tömeges befogadásra szolgálnak, fő funkciójuk az őrizetbe vett személyek megfelelő őrzése.

Pintér Bence konzultációt kezdene

A győriek pedig láthatóan azonnal találgatásba kezdtek a belvárosi épület sorsáról, és vitáznak az észszerű megoldásokról. Dézsi Csaba András, októberig regnáló fideszes polgármester még 2022. július 19-én posztolt a közösségi oldalán arról, hogy a BVOP országos parancsnokhelyettesével a börtön kitelepítésének esetleges lehetőségeiről beszélgetett. A városvezető ajánlatában az szerepelt, hogy a börtönt zárják be, de ha valóban szükség van rá, nyissanak újat, mondjuk, a város szélén fekvő ipari parkban – erről a polgármester korábban és néhány napja is beszélt az önkormányzati médiában.

A kiürítés váratlan hírére most Pintér Bence, a frissen megválasztott győri ellenzéki polgármester kezdeményezett a lakossággal konzultációt arról, hogy mi legyen az épület és a terület sorsa. „Döntsenek a győriek, hogy mit kezdjen a város a börtönnel!” – írta. Pintér Bence egyeztetést kezdeményezett Dézsivel is a két évvel ezelőtti bejelentésére tekintettel. „Tervünk szerint élő fórumot tartunk a városban a kérdésről, illetve online formában szavazhatnak majd a győriek a megvalósítható tervekről.” A BVOP válasza erre most is ez: „Az épület sorsáról még nem született döntés.”

A Révai-gimnázium szomszédságában

A börtön a belvárosban áll, egybeépült a Győri Törvényszékkel mindjárt a kezdet kezdetén – 1886-ban és utána 1910-ben alakították ki az épület nyugati szárnyát. Belvároson azonban nem a történelmi belvárost kell érteni, ez a centrum határa, mellette már a Bécs–Budapest-vasútvonal húzódik. Ugyanakkor az elhelyezkedésének éppen az volt az előnye, hogy a fogvatartottak előállítása kézenfekvő módon, szinte „házon belül” történhetett, hiszen a járásbíróság, az ítélőtábla is csak néhány száz méterre áll tőle.

Mivel a terület nem szép és nem elegáns része a városnak, a börtön külsejét nem szokták bírálni, nem üt el a környezetétől. Inkább amiatt volt gyakran beszédtéma, hogy a börtönablakok jó része az országos hírű Révai Miklós Gimnáziumra tekint, és a járókelők mellett gyakran a diákok is szem- és fültanúi voltak a hozzátartozók és a fogvatartottak kevéssé kifinomult párbeszédének. A másik, oldalsó homlokzat sem jobb, ami egy néhány évtizede épült elegáns hotelre néz, emiatt a rácsokat és a szögesdrótot igyekeztek esztétikus módszerekkel eltakarni a vendégek elől.

A megyei bv. intézeten egyébként nem is olyan régen, 2021-ben végeztek felújítást. Az év elejére csaknem 900 négyzetméter falfelület kapott salétromosodás elleni védelmet és új vakolatot. Emellett ajtókat cseréltek, és az energiatakarékosság érdekében 34 különálló, és 19 méter sorolható, egybefüggő műanyag ablakot is kicseréltek az acélrácsokkal együtt. 2021. február 19-én büszkén jelentette a szervezet a Bv. Hírlevélben, hogy „megszépült külsejével a győri börtön méltóbb módon képviseli immáron a modern büntetés-végrehajtási szervezetet”. Még annak is csak 9 éve, hogy a régi, örökölt szemlélettel dacolva sikerült fallal elválasztani a cellák vécéit.

Ezért ürítik ki a börtönt

A Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet kiürítéséről a döntést a biztonsági és a fenntarthatósági szempontok mérlegelése után hozta meg a BVOP. Indoklásukban utaltak arra az idén márciusban történt győri fogolyszökési kísérletre, amikor fogvatartottak egy letört ágylétra darabjával akarták kibontani zárkájuk falát. A szökési kísérletet idejében észrevették, így az elítélteknek esélyük sem volt a szökésre.

Most azonban arról is beszámolt Makula György ezredes, a kommunikációs főosztály vezetője, hogy a szökési kísérlet utáni belső vizsgálat súlyos megállapításokat tett. Ez vezetett a döntéshez is, mert kiderült, hogy az 1910-es években épült börtön műszaki állapota nagyon leromlott. A biztonságos fogva tartás feltételeit sem lehet már teljesen garantálni, ezért is tudták a fogvatartottak egy fémdarabbal megbontani a falazatot.

Mindeközben az épület felújítása, átalakítása aránytalanul magas költséggel járna, nem beszélve a megfelelő biztonságtechnikai eszközök felszereléséről. A régi épület műszaki megoldásai elavultak, az ingatlan nem szigetelt, régiek a nyílászárók, korszerűtlen a fűtés-, a víz- és a villamos hálózat – derült ki a közleményből. Leszögezték, hogy a győri börtönben fogva tartott 165 ember a büntetés-végrehajtási szervezet elhelyezési kapacitásának 1 százalékát sem éri el, az intézet üzemeltetése mégis majdnem annyiba kerül, mint a nagyobb börtönöké.