Hiába a halálos gázolás, a magyar autósok még most sem értik a stoptáblát

Elszáradt gyászkoszorút ringat a szél az óbudai Serfőző utca és az Árpád fejedelem út kerékpáros átjárójának egyik oszlopán. Tavaly nyáron egy szabályosan közlekedő kerékpárost ütött el itt egy autós, majd a baleset vétlen résztvevője később belehalt sérüléseibe. Bár hamarosan megemelték és piros színnel tették hangsúlyosabbá az átkelőt, valamint kétszer két, neonsárga háttérrel kiemelt stoptáblát is felszereltek a korábbi elsőbbségadás kötelező táblák helyére, a jelek szerint a koszorú jelentését csak a csomópontot üzemeltető Budapest Közút Zrt. vette komolyan, az autósok többsége nem.

Hiába látható „STOP” felirat az úttesten is, illetve hiába vannak kint eleve a kerékpáros átkelőre figyelmeztető táblák, a Járda a gyalogosoké blog múlt héten közzétett videója szerint százból kilencvenhat autós nem áll meg az áthajtás előtt, így az továbbra is balesetveszélyes a bringások számára. A videó üzenete egyértelmű, a címzettek zöme ezen a helyen sem kér a szabályokból, a magyar közlekedési kultúra logikája felülírja a KRESZ-t.

Egy-egy autós legfeljebb másodperceket veszít a Serfőző utcánál, ha teljesen állóra fékez, és csak akkor kanyarodik Óbuda, illetve a Margit híd irányába, ha egyik irányból sem érkezik bringás vagy rolleres, akit kötelező lenne átengednie. A helyszínen mi is megfigyeltük, mennyire veszik komolyan a megállást jelző táblákat a kereszteződéshez érkező sofőrök. Ottjártunkkor a többség legfeljebb az Árpád fejedelem útja keresztirányú forgalma miatt volt hajlandó megállni, illetve akkor, ha valóban felbukkant egy kerékpáros.

A közteresek sem álltak meg a stoptáblánál

A szabálytalanul átguruló járművek többsége civil autó, de akadt egy magáncéghez tartozó szemétszállító, az egyik autómegosztó Fiat 500-asa, több taxi, valamint egy elektromos roller is, amelynek vezetője talán nem tudta, hogy az úttesten közlekedve rá is vonatkozik a stoptábla jelzése. Némi lassítás után Óbuda-Békásmegyer Közterület Felügyeletének szolgálati furgonja szintén átgurult a Szentlélek tér irányába, két oktatóautó és a menetrend szerint közlekedő buszok viszont megálltak.

Felföldi Péter közlekedésmérnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje jelenleg a kerékpáros balesetekből készít kutatást, és már több mint ötezer esetet gyűjtött össze az elmúlt évtizedből. Az általa feltárt információk nemcsak az utak üzemeltetőit és tervezőit késztethetik stratégiaváltásra, de a rendőrséget és a jogalkotókat, sőt azokat is, akik a baleseti statisztikákat kezelik.

Felföldi szerint több hasonló kerékpáros baleseti gócpont is van Budapesten. Ilyen például a Reitter Ferenc utca külső végénél lévő átjáró, az Üllői út több pontja, de ilyen az Üllői és a Ferenc körút találkozása vagy éppen az Astoria is. A bringások kénytelenek tudomásul venni, hogy jobban teszik, ha nem a kölcsönös bizalmi elvből indulnak ki, mielőtt nekivágnak a sokszor agyontáblázott átjáróknak. Jobb, ha csak akkor vágnak neki a kalandnak, amikor biztosak benne, hogy megkapják az elsőbbséget ott, ahol nem nekik kell elsőbbséget adniuk.

Idén nem gyorshajtás miatt történt a legtöbb baleset Magyarországon

A rendőrség hivatalos baleseti statisztikája szerint már nem a gyorshajtások miatt történik a legtöbb személyi sérüléssel járó közlekedési baleset Magyarországon. Az idei év első öt hónapjában történt 5452 eset 34 százalékát az elsőbbségi jog megsértése okozta, és csak az összes baleset 28 százaléka volt visszavezethető az abszolút vagy relatív gyorshajtásra. A statisztikából egyúttal az is kiderül, hogy utoljára 2019 azonos időszakában volt több baleset, mint idén május végéig.

A bringás balesetek egy része szintén az elsőbbségi szabályok megsértése miatt következik be. Az év első öt hónapjában az esetek 9 százalékát (505 baleset) okozták kerékpárosok, 67 százalékban az autósok felelősségét állapították meg – ám az eltérés megtévesztő lehet, mert legalább egy nagyságrenddel többen autóznak, mint ahányan kerékpároznak. Felföldi szerint a bringások felelőssége sem másodlagos, hiszen sokan tekernek át a piroson, járdáznak, esetleg annak ellenére választják az úttestet, hogy azzal párhuzamosan van védett kerékpárút is.

A szakember két olyan külvárosi helyet is talált a fővárosban, ahol a jelenlegi előírásoknak nem megfelelő vasút- illetve villamosvágány keresztezi az úttestet. Mivel az úgynevezett Lajosmizsei sorompónál található villamosátvezetésnél, illetve a Liget utca és a Gyöngyvirág utca használaton kívüli iparvágányánál lévő sínpárok tompaszöget zárnak be a forgalmi sávokkal, sokan egyszerűen elesnek ezeken.

Július 10-én szintén a szerencsétlenül magyaros közlekedési dinamika miatt érkezett mentőautó az Árpád híd közelében lévő Népfürdő utcai felhajtóhoz. Elütöttek egy, a Göncz Árpád városközpont irányából Buda irányába tartó bringást, mert az eddigi információk szerint nem adott neki elsőbbséget egy hídra igyekvő fekete Toyota vezetője. Az ötven év körüli kerékpárost súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Ebben az átjáróban sem rosszak a látási viszonyok, az autósoknak bőven van idejük észrevenni a balról vagy jobbról érkező kerékpárosokat. Stoptábla helyett itt csak elsőbbségadás kötelező tábla védi őket, ezért az autósoknak csak akkor kell megállniuk a vonal előtt, ha kerékpáros érkezik az átjáróba.

Az ügyben megkerestük a Budapest Közutat, mert kíváncsiak voltunk, hogy terveznek-e valamilyen átalakítást a Népfürdő utcai átjáróban, vagy sem. Mint a cég válaszából kiderült, a híd Népfürdő utcai felhajtójának forgalmi rendjét 2015-ben alakították ki. Azóta egy-egy sávon hajthatnak fel, illetve le az autósok, illetve ekkor szűnt meg a sokat vitatott közlekedési lámpa a hídon. Az erre járóknak bőven lett volna tehát idejük megszokni a helyi szabályokat, mert a felhajtót keresztező kerékpáros-átjáróban 2015 előtt is a bringásoknak volt elsőbbségük a hídra tartó vagy onnan érkező járművekkel szemben. Ebben az időszakban még fordított volt a kerékpáros átvezetés és a gyalogosátkelő sorrendje, amit a Róbert Károly körút felújítása során, 2017 elején alakítottak a mostani formára. Ezen a felhajtón is élénk színnel emelték ki a kerékpáros-átkelő jelzését, ami egyébként sehol nem kötelező, de a jelek szerint ez sem tökéletes megoldás.

Az útkezelő szerint nem volt itt korábban gázolás, de a statisztika mást mutat

A közelben térfigyelő kamera működik, amely rögzítette is a balesetet, derül ki a Budapest Közút kérdéseinkre adott válaszából. A cég folyamatosan vizsgálja, hogy hol lehetne fokozni a közlekedésbiztonságot a fővárosban, de nem tervezi a csomópont átalakítását. Ennél viszont aggasztóbb, hogy tudomásuk szerint korábban nem fordult elő a múlt szerdaihoz hasonló baleset a Népfürdő utcai átjáróban.

Ez az állítás ugyanis nem igaz. Felföldi Péter kérésünkre átvizsgálta saját baleseti kutatási anyagait, amelyek részben a Web-Bal nevű alkalmazásból származó információkra épülnek. Ez az az alkalmazás, amelynek segítségével a hozzáféréssel rendelkező hatóságok, köztük a Budapest Közút is tájékozódhatnak. Az adatbázisban szerencsétlen módon nem egyetlen helyként szerepel a Népfürdő utcai felhajtó, hanem számos közeli koordináta formájában, ami a jelek szerint félrevezette a fővárosi útkezelőt. Felföldi szerint

a múlt szerdai gázolással együtt valójában összesen tizennégy hasonló baleset történt ugyanebben az átjáróban 2014 óta.

A balesetekben kizárólag az autósok voltak felelősek, többségükben könnyű sérülést szenvedtek a kerékpárosok. A vétlen résztvevők közt volt egy rolleres is, és szinte az összes esetben a Göncz Árpád városközpont irányából érkeztek az átjáróba, jellemzően a munkaidő előtt vagy azután.

A Közszolgálati Egyetem tanársegédje szerint nehéz helyzetben van, aki pontos helymeghatározást is tartalmazó baleseti statisztikát szeretne készíteni a mostani adatbázis felhasználás alapján. Erre leginkább az ad esélyt, ha az erre jogosult rendőrségi munkatárs és az Országos Rendőr-főkapitányságtól erre vonatkozó kutatási engedéllyel rendelkező kutató közösen ellenőrzik a rendőrségi jegyzőkönyveket, majd az ezeken szereplő helyszíneket, illetve koordinátákat ellenőrzik a térképen is. Ellenkező esetben a Népfürdő utcaihoz hasonló, utcaszámmal nem ellátott helyekkel kapcsolatban pontatlanok lehetnek a következtetések.

Felföldi Péter szerint sok autós azért nem veszi figyelembe a stoptáblák, illetve az elsőbbségadásra figyelmeztető táblák jelzését, mert amikor üres az út, amire szeretnének felhajtani, nem érzik veszélyben magukat és az autót. Ez egyfajta evolúciós logika, amelyben a kerékpáros nem véletlenül számít a közlekedés legsérülékenyebb résztvevőjének.

Önmagukat magyarázó utak és alacsony bírságok

A hasonló szabálysértések sok esetben olyan helyeken ismétlődnek meg, ahol az út vonalvezetése sem késztet lassításra, illetve megállásra, ahogy például az íves kialakítású Serfőző utcai, illetve Népfürdő utcai felhajtók esetében sem. Aki ezekhez érkezik autóval, az a táblák és a szintemelés ellenére azt látja, hogy akár lendületesen is be tudja fejezni a manővert. Ilyen önmagukat félremagyarázó útszakaszokat egyébként az Újlipótvárosban is találunk, ahol legutóbbi cikkünk óta is rendszeresen rohannak egymásba az autók a stoptábla ellenére, mert az autósok egy része figyelmen kívül hagyja az elsőbbségadási kötelezettségét.

Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint maximum 200 ezer forint pénzbüntetésre számíthat az, aki egy átjáróban koccanással vagy könnyű sérüléssel járó balesetet okoz egy elsőbbséggel rendelkező kerékpárosnak. A sofőr jogosítványát legfeljebb egy évre vonhatják be, de nem ezek a jellemző szankciók a gyakorlatban. Bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják meg a baleset okozóját, ha a vétlen fél súlyosan megsérül, teljes beismerés esetén pedig közvetítői eljárásban vehet részt a baleset okozója, amelynek végén jelentős sérelemdíjat fizethet, tette hozzá Herpy.

Azokban az ügyekben, ahol egy ilyen ügy bíróság elé kerül, a baleset okozója akár egy csonttörés esetén is pénzbüntetésre számíthat az ügyvéd szerint. Amennyiben a balesetben vétlen kerékpáros tartós egészségkárosodást szenved, akkor az okozó autós vezetési jogosultságát már a gyanúsítás idejére felfüggesztik, az eljárás végén pedig hosszabb időre elveszik a jogosítványát, illetve pénzbüntetésre vagy felfüggesztett szabadságvesztésre számíthat. Aki nem ad elsőbbséget egy kerékpárosnak, majd halálra gázolja, az felfüggesztett, rosszabb esetben pedig letöltendő szabadságvesztést kaphat. Ha valakit korábban már elmarasztaltak valamilyen közlekedési baleseti ügyben, akkor a felsorolt esetekben súlyosabb szankciókra számíthat.

A problémán az sem enyhít, hogy a közlekedési szabálysértési bírságok augusztus elején várható emeléséig jellemzően mindössze 13 ezer forint helyszíni bírságot kap, aki nem áll meg a stoptáblánál, és ez az összeg 20 ezer forint, ha valóban elmulasztja az elsőbbségadást egy másik járműnek. A pénzbüntetésen kívül persze 6 előéleti pontra is számíthatnak a szabálytalankodók, ezért három ilyen stikli után bevonhatják a jogosítványukat. Felföldi szerint a hasonló szankcióknak csak akkor van visszatartó erejük, ha reális az esély, hogy a szabálysértést egy rendőr vagy egy bírságoláshoz használt kamera is látja, egyébként nem.

Bár augusztustól 32 500 forintra emelkedik az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztásáért kapható bírság összege, a közlekedésmérnök szerint nem az a megoldás, ha minden stoptábla mellé rendőrt állítunk. Jobb lenne úgy átalakítani a hasonló csomópontokat, hogy azoknál mindenki kénytelen legyen lassítani vagy megállni, akinek kötelező, és ne lehessen lazán átgurulni rajtuk, ahogy a Serfőző utcánál jelenleg is. Hogy hol kellene sürgősen átépíteni a kerékpáros-autós csomópontokat Magyarországon? Ezt jelenleg talán csak a kutatók tudhatják, mert az ezzel kapcsolatos adatok ugyanolyan mélyre vannak temetve a központi adatbázisban, mint az, hogy valójában hány közlekedési balesetet is okoz az abszolút gyorshajtás.