Próbálkoznak kiemelt stoptáblákkal és trükkös felfestésekkel, ennek ellenére rendszeresek a balesetek az egyik budapesti kerület két forgalmas kereszteződésében. Az Újlipótvárosban élők mindennapjaihoz olyan szorosan tartoznak hozzá a karambolok, mintha a közlekedési szabályok errefelé csupán ajánlások lennének. Tényleg csak a fizikai akadályok képesek lelassítani a szabálytalankodókat?
Végleg bezárt az óbudai Bazsalikom pizzéria. Leszerelték a cégtáblát, már csak az ajtóra ragasztott tájékoztató emlékeztet, hogy évekig néhány percenként váltották itt egymást a futárok. A hely megszűnésének tragikus oka van. Július 27-én éjjel, az Újpesti rakparton, közlekedési balesetben életét vesztette Norbi, a tulajdonos.
Az előzetes információk szerint robogójával a Szent István parknál nagy sebességgel megelőzött egy autót, és így érkezett a közeli zebrához. Ezt a zebrát tavasszal a járda szintjére emelték, hogy az autósok és motorosok kénytelenek legyenek előtte lassítani, sőt a bukkanóra figyelmeztető, illetve harmincas sebességkorlátozó táblákat is felszereltek a közelében.
Az eset kapcsán Puchner Gábor, a XIII. kerület alpolgármestere a Biztonságos Újlipótvárosért elnevezésű zárt Facebook-csoportban azt írta, hogy amikor a robogó felhajtott a megemelt zebrára, az úgy megdobta, hogy vezetője negyven métert repült. A baleset helyszínén készült fotókon látszik az is, hogy amikor földet ért a járdán, kidöntött hét terelőoszlopot. A mentősök nem tudták megmenteni Norbi életét, a mögötte ülő párját pedig súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Amikor a fekvőrendőrből halálos ugrató lesz
Az ügy két okból tragikus, hiszen ebben a sűrűn lakott városrészben sok éve ádáz harcot vívnak a balesetek visszaszorításáért, és úgy tűnik, a teljes sikerhez alapvetően a gépjárműveket kellene kiszorítani a környékről. Mostanra alig maradt olyan utcasarok, ahol nem alakítottak valamit a forgalmi renden, de a gyakorlat sokszor felülírja az elméletet: a technikai megoldások több helyen ugyan enyhítettek a problémán, de a dolog itt-ott megrekedt, továbbra is sorjáznak a baleseti beszámolók.
A rakparton történtek után többen firtatták, hogy bár az előjelző táblák és az emelvényre festett gyalogosátkelő megfelel az előírásoknak, valami még sincs rendben. Bár ennyire súlyos balesetek a robogós halála előtt nem történtek, amíg ott ácsorogtam a járdán, több autót láttam, amint odaveri valamijét a bukkanón, mert az színével beleolvad az aszfaltba. Hiába a táblák, ha nem lehet pontosan tudni, hogy mikor kell szinte állóra fékezni, hogy ne koppanjon az autó vagy a motor.
A másik gond az, hogy Budapesten sokan lendületből vezetnek, és egyáltalán nem nézik a táblákat,
majd hatalmas indulattal tódulnak az előttük haladó nyakára, ha az feltartja őket a szabályok betartásával.
Szeptember elejére megszületett az újabb ötlet: élénk színű háromszögeket festettek fel mindkét irányban, pontosan a rámpák elé, ami csökkentette a későn lassítók számát. Szintén az alpolgármester írja, hogy a Budapest Közút Zrt. korábban nem engedélyezte az előjelző prizmákat ugyanitt.
Elsőbbségadás kötelező? Sokan nem érzik annak
Az újlipótvárosi balesetek jellemzői egyúttal a magyarországi városi közlekedés visszatérő problémái. A balesetet okozó autósok sokszor gyorshajtók is egyben, és figyelmen kívül hagyják az elsőbbségadásra vagy bármi másra figyelmeztető táblákat, amikor behajtanak a szűk utcákba. Ha nincs szerencséjük, előbb-utóbb összeütköznek valakivel, akinek elsőbbsége van.
A kerület és a Budapest Közút Zrt. először a táblázás megerősítésével próbálkozott, illetve fizikai akadályokat építettek több utcasarokra, hogy legalább azokban ne parkoljanak szabálytalanul az autók, beszűkítve a látóteret. Később viszont, például a Visegrádi utcában, egy iskola közelében a teljes kereszteződést megemelték, mert egyértelművé vált, hogy az autósok egy része legfeljebb akkor veszi el a gázt, ha a bukkanó veszélyezteti az autó épségét.
Ilyen építmény lassítja a tempót a Tátra utca és a Radnóti Miklós utca találkozásánál is. Azután építették, hogy 2016. augusztus 25-én este összeütközött két autó, mert a Radnótin érkező nem adta meg az elsőbbséget a másiknak, majd az egyik jármű a sarki hangszerbolt előtti járdára csapódott, ahol elgázolt egy anyát és két gyerekét.
Szomorú tanulságok ezek, amit a helyiek is éreznek, ezért mozgalom indult a Váci út felől érkező átmenő forgalom jelentős csökkentésére. Ezt a civilek úgynevezett szuperblokkok építésével oldanák meg, vagyis leegyszerűsítve bizonyos kereszteződésekben minimálisra szűkítenék az úttestet, a kerékpárosok sebességéhez igazítanák a sebességhatárt, egyúttal kiszélesítenék a járdákat, és olyan közlekedési hurkokat hoznának létre, amelyek megakadályozzák a lendületből áthajtást a városrészben.
A presszó fala állította meg a Škodát
Ilyesmire egyébként Barcelonában is találunk példát, a tapasztalatok pedig jók: a szuperblokkosított környékeken csökken az autózaj, illetve a károsanyag-kibocsátás, megélénkül a gyalogos- és kerékpárosforgalom, fellendül a vendéglátóhelyek élete, meg persze kilőnek az ingatlanárak. A tervet egyelőre elkaszálták, nem lesz szuperblokk az Újlipótvárosban, így viszont marad az átmenő forgalom és a balesetek.
Szeptember 8-án a Váci utat és az Újpesti rakpartot összekötő Gogol utca és a Pannónia utca kereszteződésében ütközött össze egy Volkswagen és egy Škoda. Az ütközésért szinte biztosan az utóbbi volt a felelős, hiszen előzőleg a Gogol sarkán lévő stoptábla mögül hajtott ki. Az ilyen jelenetek néhány hetente ismétlődnek a Hegedűs Gyula és a Gogol utca találkozásánál is, ahol a helyi presszó dolgozói azt mondják, nincs biztonságban, aki az utcasarkon álldogál.
Állításukat erősíti, hogy június 20-án úgy ütközött össze két autó éppen a bejárat előtt, hogy a fotók alapján az elsőbbséget élvező, Hegedűs Gyula utcából érkező világoszöld Škoda Fabia maga alá gyűrte a járdaszéli oszlopokat és betörte a házfalat. Mintha a Tátra utca és a Radnóti Miklós utca kereszteződésében történt 2016-os baleset peregne le itt újra és újra. A szemközti szolárium recepciósa számos hasonló esetre emlékszik, náluk egy esetben a kirakat bánta a manővert, és volt, amikor mentő vitte el a sérülteket, akik néha a járdán álló gyalogosok közül kerültek ki.
Sebességkorlátozás már van, lassú forgalom még nincs
Az utóbbi évek több tucat balesetében az határozta meg a sérülések jellegét és a járművek véghelyzetét, hogy a Gogol utcai szabálysértők éppen a Duna irányából hajtottak-e be megállás nélkül a rikító háttérszínre szerelt stoptáblával, illetve a veszélyes helyet jelző aszfaltfestéssel ellátott kereszteződésbe, vagy a Váci út felől. Ha valaki a Váci úti dugót ebben az irányban kikerülni igyekvők közé tartozik, az először a Visegrádi és a Gogol utca kereszteződésén halad át, az egyetlen helyen, ahol elsőbbsége van. Félő, hogy ebből következik a rossz automatizmus.
Történelmi érdekesség, hogy amikor 2017 januárban a ki tudja hányadik karambol után megkérdeztem a Budapest Közutat, hogy milyen ötletük van az autós tekebajnokság lezárására, azt írták, hogy 2018-ban négy forgalomcsillapított övezetet hoznak létre Újlipótvárosban, illetve jelzőlámpás kereszteződéssé alakítják a Hegedűs Gyula utca és a Gogol utca találkozását.
Ezúttal, augusztus elején a kerületi önkormányzathoz fordultam elsőként, mert bár a Gogol utca fővárosi kezelésű, elsősorban a kerületnél csapódnak le a lakossági panaszok, és látszik, hogy az alpolgármester rajta tartja a szemét az itteni problémákon. A sajtóosztály azt válaszolta, hogy eddig a stoptáblák kiemelő háttérszínével, a kereszteződésekbe festett, veszélyes helyre figyelmeztető jelekkel és az alárendelt Gogol utca torkolatához festett stopfeliratokkal próbálták megoldani a problémákat. Ugyanitt tavaly napelemes prizmákat szereltek fel a zebráknál.
A sebességkorlátozáson sem fog múlni a helyi közlekedésbiztonság, hiszen Újlipótváros évek óta az úgynevezett Tempo 30-as övezetbe tartozik. Ez alól csak a tömegközlekedési útvonalak jelentenek kivételt. Ilyen egyébként a két ominózus kereszteződés is, de a Pannónia utcában és a Hegedűs Gyula utcában negyven kilométeres sebességkorlátozás van, a kereszteződéseikben viszont harmincas. Vagyis elvileg azoknak az autóknak is alaposan le kell lassítaniuk, amelyek behajtanak a két hírhedt csomópontba, ahol a másik irányból az agyonhangsúlyozott stoptáblák miatt nem döngethet beléjük senki.
Átszervezték a parkolási rendet, közlekedési lámpa viszont nem lesz
Budapest nagy közlekedési laboratóriumában a jelzőlámpák telepítését kivéve sokféle megoldást alkalmaztak az utóbbi években, ami elvileg megszüntetheti a triviális baleseti gócpontokat. A Gogol és a Hegedűs Gyula utca lámpásításával kapcsolatban megváltozott a Budapest Közút álláspontja, hiszen, mint azt a cég a válaszában írja, erre most nincs forrás, ráadásul a vállalat szakmai véleménye szerint a jelzőlámpák inkább vonzóvá tennék ezeket a helyszíneket a járművek számára, mintsem csillapítanák a forgalmat.
A magyarázat további oldallépése, hogy bár legutóbb a járvány előtt készült felmérés a helyi forgalom összetételéről, és annak eredményei már nem relevánsak, a Budapest Közút szerint nemcsak az átmenő, hanem a helyi forgalom is nagy a környéken, ezért pusztán a Váci úti roham, tehát az átmenő forgalom kizárása nem oldaná meg a helyzetet.
Új felmérésre volna szükség, addig pedig arra, hogy az Újlipótvárosban lakók is kevesebbet autózzanak. Ebben alighanem segíteni fog nekik, hogy korábban átdolgozták a kedvezményes parkolási engedélyek rendszerét, így lakásonként már nem kettő, hanem egy éves matricát lehet olcsón kiváltani, illetve szeptember elejétől bevezették a kizárólagos lakossági parkolást, vagyis bizonyos helyekre este hat és reggel hét óra közt csak az itt élők állhatnak le.
Az önmagát magyarázó út esete a vakon vezető autósokkal
Nincs egyszerű megoldás budapesti közlekedésbiztonsági problémákra, és mivel látszik, hogy sem a táblázás, sem az aszfaltjelzések, sőt a prizmák nem szüntették meg a Gogol utcai kereszteződésekben történő baleseteket, gyanús, hogy itt más gond van.
Pető Attila Kreszprofesszor szerint az autósok azért hajtanak be a stoptáblák ellenére megállás nélkül, mert nincs fizikai akadály, ami lassításra késztetné őket, ráadásul nem tartják logikusnak, hogy a kétszer egysávos Gogol utcán haladva elsőbbséget kell adniuk a keskeny és rosszul belátható Hegedűs Gyula utca, illetve a Pannónia utca forgalmának. Ez utóbbi két utcán van jelentősebb buszforgalom, ezért van elsőbbsége annak, aki innen érkezik, fejti ki válaszában a Budapest Közút.
A közlekedésszervezésben az ilyen utakat önmagát magyarázó útnak is szokták nevezni, ahol elsősorban nem a jelzések alapján tájékozódnak és döntenek a közlekedők, hanem például a térérzet szerint: ahol tágabb a hely, ott biztonságban érzik magukat, ahol pedig szűkebb, ott óvatosabbak és lassabban hajtanak.
A baleseti gócpontok hordozhatók. Amikor felújítás volt a Gogol utcában, és a Garam utcára terelődött a forgalom, a Hegedűs Gyula és a Garam utca kereszteződésben ismétlődtek a balesetek is, pedig az utóbbi torkolatánál van fekvőrendőr. Az Újlipótvárosban tökéletesen visszájára fordul a logika, de nemcsak közlekedési lámpákat nem terveznek a két kereszteződésbe, hanem a máshol bevált, egész kereszteződésre kiterjedő fekvőrendőrt sem. Ez utóbbinak állítólag az az indoka, hogy zavarná a buszközlekedést, ami kicsit sántít, mert a problémát meg lehetne oldani a buszok széles nyomtávjához igazított emelvényekkel, amelyekre az autók kénytelenek ráhajtani és előtte lassítani, illetve fontos a felhajtórész kialakítása is, ahogy ezt máshol már megoldották.