Elkaszálhatják a debreceni akkupert, ha a civilek nem tudnak összeszedni 1,1 millió forintot

Több mint egymillió forintot kell összegyűjteniük egy szakértői vizsgálatra azoknak a debreceni és mikepércsi civileknek, akik bíróságon támadták meg az otthonaiktól pár száz méterre épülő gigantikus akkugyár engedélyezését.

Miközben a kínai beruházó CATL zavartalanul építkezik, idén márciusban gyakorlatilag a legelejére ugrott vissza az egységes környezethasználati engedély ellen tavaly indult eljárás. A bíróság elrendelte, hogy igazságügyi szakértő állapítsa meg az akkugyár hatásterületét. Ezt már korábban, az engedélyben is meghatározták, a civilek szerint azonban nem életszerű, hogy a gyár csak a kerítésig van hatással a környezetre. A bíróság azonban nem ezért rendelte el a hatásterület szakértői meghatározását, hanem azért, mert a legutóbbi tárgyaláson felmerült, hogy a civilek nem is jogosultak pert indítani, ha nem laknak a hatásterületen belül.

„Egy családi háznak nagyobb a hatásterülete, mint amit az üzemnek megállapítottak” – reagált a Telex kérdésre Halász Árpád, a civileket képviselő egyik ügyvéd. Tehát a hatásterületet a civilek szerint is hibásan állapították meg az engedélyeztetés során, mégis úgy gondolják, a kormányhivatal mulasztása miatt nem nekik kéne most súlyos milliókat kifizetniük. Halász ezért költségmentességi kérelmet nyújtott be, amit azonban a bíróság július elején elutasított.

„Ekkora volumenű pernél kifejezetten gyakori, hogy megadják a méltányosságot” – nyilatkozta az ügyvéd. Halász Árpád azt is kiemelte, hogy a bíróságnak többször leírták, ügyfeleik az anyagi helyzetük miatt nem tudják vállalni a szakértői költségeket. Egyik ügyfele kisgyerekes családanya, a másik egy nyugdíjas nő, de van olyan felperes is, aki alkalmi munkákból él. Halász szerint egyiküknek sincs olyan jövedelme, amiből reálisan ki tudnának fizetni ekkora összegeket.

A márciusi tárgyalási napon, amikor a bíróság elrendelte a szakértői vizsgálatot, egyúttal kötelezte a pert indító civileket, hogy egymillió forintnyi előleget helyezzenek letétbe. Ekkor adományokból sikerült összeszedni az összeget, de a civilek abban bíztak, hogy megkapják a költségmentességet. Ha így történt volna, az összeget akkreditált szennyezettségmérésekre fordíthatták volna.

Ezzel szemben az történt, hogy amikor a szakértő személyében sikerült a peres feleknek megállapodni, és a szakértő megkapta a több mint 3000 oldalas periratot, akkor jelezte, hogy a bíró által előzetesen megállapított egymillió forintos előleg nem lesz elég – további 1,1 millió forintra lesz szükség.

Mivel időközben a civilek kérelmét a bíróság elutasította, most újra kénytelenek adományokat gyűjteni. Tehát a legutóbbi egy millió mellé kénytelenek még további 1,1 milliót összekaparni valahogy. „A bíróság gyakorlatilag azt mondta, hogy ha múltkor megoldottátok, oldjátok meg most is” – összegezte a helyzetet Halász, aki fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez.

„Nem tudjuk felmérni, vajon mennyi támogatás érkezik majd. Nehéz megítélni, mert az első egymillió után is lehettek olyan félelmek, hogy vajon megtérül-e ez valaha a közösségnek” – nyilatkozta a Telexnek telefonon Pintye Andrea, a pert elindító civilek egyike. A kisgyerekes édesanya még mindig bizakodó, de érzi, hogy az eljárás nehézségei kifárasztják a közösséget.

„Egyre nehezebb, merülünk, fogynak az erőtartalékok, a közadatigénylésekre sem kapunk konkrét válaszokat, csak passzolgatnak a hivatali osztályok között. Hiába jelzik sokan, hogy nem értenek egyet a beruházással, közben jobban félnek a retorzióktól” – folytatta Pintye, akit szerint a júniusi választáson Debrecenben és Mikepércsen elért Fideszes győzelem sem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenki örül a gyárnak.

„Még mindig nagyon erős a propaganda, sokan azt hiszik, biztonságban vannak. Ezért lenne fontos, hogy a környezethasználati engedély ellen indult eljárás ne szűnjön meg” – mondta Pintye, aki szerint egy tárgyalóteremben tényeknek kell elhangoznia, így a per esélyt ad arra, hogy a valóság eljusson az emberekhez.

„Korábbi pereknél számtalanszor volt olyan költségmentességi kérelem, ahol éreztem, hogy rezeg a léc, de itt a napnál is világosabb a helyzet” – magyarázta a civileket képviselő Halász. „Ezeket a kérelmeket méltányosan kell elbírálni, ekként is szokták, nem arra szoktak kibúvót találni, hogy miért ne adjanak költségmentességet” – folytatta, majd hozzátette: „Abban bízom, hogy nem az a cél, hogy meg lehessen úszni ezt a pert formai okok miatt.”

Aki adományozna, az a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület felhívásában találja a részleteket.

Az akkumulátorgyártás más vegyipari tevékenységekhez hasonlóan veszélyes üzem. A technológia elvileg rendelkezésre áll a gyárak biztonságos üzemeltetéséhez, de ehhez arra is szükség lenne, hogy a jogszabályok és hatóságok kellően szigorúak legyenek a cégekkel. Magyarországon azonban a tapasztalatok alapján inkább az a jellemző, hogy eltakarítják az ágazat útjából a törvényeket.

Az akkumulátorgyártás hazai felfutásával cikksorozatban foglalkozunk, az eddigi részek itt olvashatók.