Csütörtökön 102 éves melegrekord dőlt meg, meghosszabbították a vörös kódot
2024. július 12. – 14:30
Július 11-én 102 éves melegrekord dőlt meg Magyarországon. Kelebia állomáson a hőmérséklet elérte a 40,0 fokot, ezzel megdőlt a napi legmagasabb maximum-hőmérséklet rekordja, amit eddig a Szerepen 1922-ben mért 38,5 fok tartott – írja a HungaroMet.
A fővárosban sem volt még ilyen meleg ezen a napon a rendszeres hőmérsékleti mérések kezdete óta. Újpesten 38,5 fokot mértek, ami szintén rekord, utoljára 1968-ban, a Budapest Kamaraerdő állomáson mértek ezen a napon 37,5 fokot.
Aki az éjszakai szellőztetés csodahatásában bízott, annak is csalódnia kellett. A levegő ugyanis éjszaka sem tudott igazán lehűlni, Bodán 26,9 fokot mértek, amivel megdőlt a napi legmagasabb minimum-hőmérséklet országos rekordja is. Ugyanezen a napon eddig 24,8 fok volt a rekordtartó, amit Szekszárd Palánkpuszta állomáson rögzítettek 2017-ben. Budapesten szintén szokatlanul enyhe volt az éjszaka, 25,6 fokig hűlt a levegő Budapest Lágymányoson, itt az eddigi rekord 23,0 fok volt, amit szintén Budapest Lágymányos tartott 2012-től.
Csak rosszabb lesz
Javulásra továbbra sem lehet számítani, sőt, szombaton már akár a 41 fokot is elérheti a hőmérséklet.
A kánikula miatt jövő hét csütörtök éjfélig meghosszabbították az eredetileg péntek 24 óráig érvényben levő vörös kódot is. Ilyenkor minden szociális intézménynek meg kell nyitnia a kapuját, ha a regionális diszpécserszolgálat utcán bajba került, magán segíteni nem tudó emberről kap információt.
A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, Fülöp Attila pénteken azt mondta, a hajléktalan-ellátórendszer kihasználtsága országosan 76 százalékos, Budapesten 73 százalékos, tehát van elég férőhely – írja az MTI. Fülöp tájékoztatása szerint az elmúlt napokban a diszpécserszolgálathoz tíz bejelentés érkezett, és három embert helyeztek el intézményekben.
A jövő hét második feléig meghosszabbították a harmadfokú hőségriasztást is az ország egész területén. Az országos tisztifőorvos felhívta a figyelmet arra, hogy a tartós hőség megterheli a szervezetet, különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta: egy átlagos napon 3300-3400 esetet látnak el az országban, a kánikulai időszakban ez a szám most 4000 körül van, ami 15-20 százalékos emelkedés. Ezek közül sok esetben a hőség okozta ájulásos rosszullétet, napszúrást, hőgutát kell ellátniuk.
Az ájulásnál elég, ha az érintettet árnyékos, hűvös helyen lefektetik, ilyenkor jellemzően magától rendeződik az állapot. A napszúrás egy komolyabb dolog, ilyenkor a fej felmelegedése okoz súlyosabb tüneteket. A legrosszabb állapot a hőguta, a hőkimerülés, amikor az egész szervezet annyira túlmelegszik, hogy az már gyakorlatilag a szervezet működési egyensúlyának felborulásával jár. Ez történik, ha gyereket, kisállatot hagynak autóban, a hőguta akár percek alatt életveszélyes állapotot eredményezhet. A rendőrök már be is jelentették, hogy idén is be fogják törni azoknak a lezárt autóknak az ablakát, amiben gyereket vagy kutyát látnak.
Általánosságban mindenkire igaz, hogy kánikulában védeni kell a fejet a közvetlen napsugárzástól, lehetőleg természetes anyagból készült, szellős ruha viselése az ajánlott és a sok folyadékfogyasztás, ami víz legyen.
Arról, hogy hogyan tudunk még ilyen melegben is produktívak maradni, itt írtunk bővebben.
Aztán még rosszabb
Az MCC Klímapolitikai Intézete szerint a jövőben a mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni, írja az MTI.
Júniusban átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok. Az idei június középhőmérséklete a HungaroMet Zrt. mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991–2020-as klímaátlagot, és az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta, de soha ilyen meleg első félévet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén.
Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép- és Kelet-Európában, nem beszélve Dél-Európáról.
Az intézet szerint ez az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele. A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, melynek regionális mértéke Európában és Magyarországon várhatóan a globális 2-2,5-szerese lesz a következő évtizedekben.
Az intézet hangsúlyozta: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegház hatású gázok kibocsátását, úgy
a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgy, hogy a nyár, mint évszak, akár 5-6 hónapra is növekedhet.
A mostani globális kibocsátásokat követve az Alföldön különösen szélsőségesen forró években 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem lesznek kizártak. Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, és növekedni fog a néhány órán belül lehulló extrém nagy mennyiségű csapadékos napok száma.