Nyár ide vagy oda, dolgozni muszáj – hogyan tudunk produktívak maradni, amikor tombol a kánikula?

A több mint 30 fokos melegben a legjobb a vízparton sütkérezni, megmártózni a kellemesen hűs tengerben/tóban, majd leheveredni a fák árnyékába, olvasni egy jó könyvet és nem gondolni semmire. Dolgozni azonban nyáron is muszáj, még akkor is, ha tombol a kánikula, ami miatt lelassulunk és nehezebben tudunk fókuszálni. Ebben a cikkben összegyűjtöttünk pár hasznos tippet, amik segíthetnek túlélni és produktívnak maradni nyáron is.

Pótoljuk az idegrendszer működését támogató magnéziumot

„A nagy melegben rosszabbul alszunk, ezért bágyadtabban ébredünk, emiatt morgunk, és még melegünk is van. Természetes, hogy ilyenkor nehezebben megy a koncentráció és feszültebbek is vagyunk” – mondja Dr. Petróczy Natália belgyógyász, a Doktor24 orvosi csapatának szakembere.

Ezt erősíti meg Simon Gergő a HungaroMet Nonprofit Zrt. meteorológusa is. „Most egy olyan hőhullám érkezett meg hozzánk, ami sokáig el fog tartani. Ez azzal is jár, hogy éjszaka sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet, amit trópusi éjszakának nevezünk. A nagyvárosokban, például Budapesten, a következő napokban az éjszaka nem lesz hűvösebb 20 foknál. Sőt a belvárosban még az is elképzelhető, hogy 1-2 fokkal melegebb is lesz. Főleg a panellakások tudnak átforrósodni napközben, így azonban nehéz rendesen kipihenni magunkat. Ha tehetjük, akkor éjszaka szellőztessünk, nappal pedig engedjük le a redőnyöket.”

Nyáron a jobb alvásért (aminek fontosságáról itt írtunk korábban) több mindent is tehetünk. „A hőség miatt izzadunk, a szervezetünk fontos ionokat, vitaminokat, sókat veszít, többek között magnéziumot is. Ezeket fontos visszapótolni,

a magnézium nemcsak az alvás minőségén javít, hanem az idegrendszer működését is támogatja.

Magnézium van többek között az avokádóban, diófélékben és olajos hüvelyesekben, zsírosabb halakban, de a brokkoliban és a chia magban is. Ha valakinek problémája van az elalvással, akkor a magnézium úgynevezett biszglicinát formája ajánlott. Ha ez sem válik be, akkor a melatonint, azaz az alvást támogató hormont tartalmazó készítmények tudnak segíteni” – fejti ki a belgyógyász, aki szerint az sem mindegy, hogy hány fok van abban a szobában, ahol álomra hajtjuk a fejünket. „Nyáron az ideális a 23-24 fok, télen még ennél is kevesebb, a 17-18 fok az optimális egy meleg takaró alatt.”

Kezdjük a napot hideg zuhannyal

Tikkasztó hőségben semmi sem esik jobban egy hideg zuhanynál, amit a nyári hónapok alatt érdemes beépíteni a reggeli rutinba. A Business Insider cikke szerint a hideg víz hatására a szervezetben endorfin termelődik, ami segít energikusnak maradni egész nap. Szintén tanácsos a legfontosabb feladatokon már a reggeli órákban túlesni. Ugyanis minél nagyobb a forróság odakinn, annál nehezebben tudunk fókuszálni.

A cikk azt is írja, ha nehezünkre esik produktívnak lenni, és csak bolyongunk az iroda egyik sarkából a másikba, menjünk el egyet sétálni vagy rakjunk rendet magunk körül. Ha megszabadulunk a szeméttől, a fölösleges papíroktól és az asztallapot elcsúfító kávéfoltoktól, máris tisztábban láthatjuk majd, mi is a feladatunk a mai napra.

Csak okosan a légkondival, nem feltétlenül jó, ha 17 fokra hűtjük le a lakást

Valószínűleg rengetegszer hallottuk már, hogy nyáron 11 és 16 óra között ne tartózkodjunk a napon. Dr. Petróczy Natália azt mondja, az árnyékban sem érdemes sokáig időzni, mivel a 35-36 fokos melegben még a fák és a napernyők árnyékában is fennáll a hőguta kialakulásának veszélye. Főleg az időseknek, szívbetegeknek kell erre különösen figyelniük, illetve a kisgyerekes családoknak. „Ha tehetjük, akkor hűvös helyen tartózkodjunk. Ha mégis ki kell mozdulnunk, akkor azt próbáljuk a kora reggeli vagy késő délutáni órákban megtenni, amikor még vagy már nincsen nagyon meleg.”

Erre hívja fel a figyelmet a Vox cikke is, aminek írója azt tanácsolja, hogy ha a meleg ellenére a szabadban akarjuk tölteni a napot, akkor érdemes hideg vizes törülközőt, jégkockát tenni a nyakunkra, csuklónkra, valamint időről időre bevizezni a fejfedőnket. Így megelőzhetjük, hogy túlmelegedjen a testünk.

A légkondicionálókkal okosan kell bánni, nem feltétlenül jó, ha 17-18 fokosra hűtjük le a lakást, miközben kint tombol a kánikula. „A szervezetünket megterheli a kinti és a benti hőmérséklet közötti kontraszt, és könnyebben meg is fázhatunk. Az ideális az lenne, ha 26, 27, 28 fokra állítanánk a légkondicionálót” – magyarázza Dr. Petróczy Natália, aki azt tanácsolja, hogy a nyári melegben jól szellőző, világos színű ruhákat viseljünk. „Az a jó, ha természetes anyagból készült felsőket és alsókat hordunk, például lenből, pamutból, akár selyemből, ha valakinek telik rá. Szoros, testhez simuló ruhákat azért nem szerencsés választani, mert rátapadnak az ember bőrére, ami izzad, mégsem tud szellőzni, bepállik, és akár bőrproblémák is keletkezhetnek.”

Pörkölt helyett több gyümölcsöt, kávé helyett izotóniás italokat fogyasszunk

A naptej és egyéb fényvédők használata mellett nyáron különösen fontos az is, hogy elegendő folyadékot (vizet, gyümölcsteákat) igyunk. A belgyógyász szerint egy felnőttnek alapvetően 2-2,5 liter folyadékra van szüksége. „Ilyen nagy melegben ennél akár 2-3 literrel is többre lehet szükségünk, főleg ha valaki sportol vagy fizikai munkát végez. Az izzadság 99 százalékban víz, a maradék 1 százalék pedig olyan ionokból és sókból áll, amiket fontos visszapótolni.

Ezért is ajánlott ilyen időben izotóniás italokat fogyasztani, amik többek között kalciumot, káliumot és magnéziumot is tartalmaznak.”

A nagy melegben jólesik meginni egy jeges limonádét, Dr. Petróczy Natália szerint azonban a túlságosan hideg italok sem tesznek jót. „Az ideális az lenne, ha szoba-hőmérsékletű üdítőket, vizet innánk, és inkább kerüljük a koffeintartalmú italokat, mert a hőség már amúgy is egy plusz terhet jelent a szívnek és a szervezetnek. Ilyenkor a vérnyomás-szabályozás is máshogy működik, a meleg hatással van a vesék működésére, az erekre, az agyközpontra és ezáltal a koncentrációra is.”

Szomjasabbak lehetünk, éhesebbek azonban nem igazán. „A nyári hónapok alatt a szervezet kalóriaigénye csökken. Lehetőleg mellőzzük a nehéz és zsíros ételeket, mert sokkal több energia szükséges a lebontásukhoz. Mondhatjuk úgy, hogy egy csülökpörkölt megemésztése órákra elvonja a szervezet figyelmét, már a hőleadás sem úgy működik, ahogy kellene, a vér az agyunk helyett a bélrendszerbe kerül. Fogyasszunk inkább több rostos és vitamindús zöldséget, illetve gyümölcsöt, amikhez nyáron könnyebb is hozzájutni” – magyarázza Dr. Petróczy Natália. Szerinte a meleg miatt könnyebb elkapni hányással és hasmenéssel járó bélrendszeri fertőzéseket. „Ilyenkor ugyanis a baktériumok gyorsabban szaporodnak. Pláne ha nem megfelelően tárolják az ételt, vagy nincs rendesen hőkezelve, ezért az sem mindegy, hol és mit eszünk.”