Legkésőbb július 8-ig dönt Vitézy Dávid panaszáról az Alkotmánybíróság

Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt előző héten alkotmányjogi panaszt nyújtott be a június 9-i választási eredmény miatt. Az Alkotmánybíróság megkeresésünkre azt írta, hogy az ügy szerepel az Alkotmánybíróság I. öttagú tanácsának július 5-i,
pénteki ülésén, döntés pedig legkésőbb július 8-ig születhet majd.

A 17 oldalas panaszban Vitézy Dávid a Kúria döntésének Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. A Telexnek Vitézy Dávid azt mondta, hogy azért nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt, mert minden rendelkezésre álló jogorvoslati eszközt kihasznál, ennek utolsó eszköze a panasz.

Az Alkotmánybíróság a panasszal kapcsolatos megkeresésünkre közölte, hogy az ügyben a háromnapos befogadási eljárás mellőzésével fognak döntést hozni, az ügy szerepel is a július 5-i ülés napirendjén. A döntés végső határideje július 8., de azt nem tudták pontosan megmondani, hogy az ügyben mikor születik majd döntés.

Bármilyen eredmény is születik, az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak már nincs helye.

Karácsony Gergely a június 9-i önkormányzati választáson néhány száz szavazattal verte meg kihívóját, Vitézy Dávidot, aki az LMP jelöltje volt, de Szentkirályi Alexandra visszalépése után a Fidesz is támogatta. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után a kettejük közötti különbség 41 szavazatra csökkent. Karácsony a Kúriától az egész választás, míg Vitézy a IV. és VII. kerületi választás megismétlését kérte. A Kúria szerdán hagyta helyben a Nemzeti Választási Bizottság döntését, vagyis nem lesz megismételt főpolgármester-választás Budapesten. Határozatukban Vitézy Dávid IV. és VII. kerületi választás megismétlését kérő fellebbezését is elutasították. Vitézy Dávid június 12-én jelentette be, hogy megfellebbezik a választási eredményt, ennek két alapja volt:

• szerinte nem volt egységes fővárosi eljárásrend Szentkirályi Alexandra választólapról való lehúzására, így volt olyan kerület, ahol alig láthatóan húzták ki a nevét.
• A másik, hogy sok érvényes szavazatot nyilváníthattak érvénytelenné.

A vékony kihúzás az alkotmányjogi panaszban is szerepel. Vitézy szerint ez nem a szavazatszámlálók hibája, hanem inkább az NVI kézikönyvéé, amely szerinte nem fejtette ki egyértelműen, hogy mi van akkor, ha az egyik jelölt a lapon visszalépett. A vékony kihúzásról ebben a cikkben írtunk részletesen.