Kiss Ambrus: A főváros csődjéről mindig az beszél, aki csődöt akar előidézni

Szerdán először az Index írta meg, hogy Karácsony Gergely főpolgármester május 21-én aláírta azt a szerződést, amivel a BKK 50 milliárd forintos követelését értékesítették, azaz faktoráltatták az OTP és K&H Banknak. A faktoring ügylet lényege, hogy a bankok megelőlegezik a BKK-nak járó pénzt, mivel a fővárosnak jelenleg nincs éppen likvid forrása az összeg kifizetéséhez. Ezt a tartozást majd jövő év márciusában fizeti meg a főváros a kamatokkal együtt a jövő évi iparűzési adóbevételekből.

Az ügyről Vitézy Dávid is írt: szerinte „a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét elvonva döntött Karácsony Gergely a BKK 50 milliárd forintos likviditási válságának kezeléséről”. A főváros vezetése szerint viszont a faktorálás már tavaly szerepelt a költségvetési rendeletben, márciusban jóváhagyta a közgyűlés is, májusban pedig csak a szerződéseket írta alá Karácsony Gergely.

A Karácsony által májusban aláírt előterjesztés indoklása szerint az 50 milliárdos folt azért keletkezett a BKK költségvetésén, mert „időközben megváltozott a szerződéses környezet”, 2024 utolsó negyedévében pedig csak így tudják majd biztosítani a cég likviditását. Az 50 milliárdos faktorálásról szóló előterjesztés a „megváltozott szerződéses környezetre” példának hozza az „agglomerációs tarifaközösség létrehozásáról szóló, hétoldalú szerződés” hatálybalépését.

A tarifaközösséggel kapcsolatban Vitézy Dávid emlékeztetett, hogy a kampányban Karácsony Gergely azt mondta: a főváros nem lesz vesztese a tarifamegállapodásnak. A volt főpolgármester-jelölt szerint a tarifaközösség az oka, hogy „minden idei forrást előrehoznak”, de „ez sem lesz elég, utána egy pénzügyi trükkhöz folyamodik a városvezetés”. Utal az 50 milliárdos faktorálásra, amit szerinte Karácsony Gergely a kampányban tudatosan elhallgatott.

Kerestük a fővárost, ahol a most kialakult pénzügyi helyzetet régebbre vezették vissza. „A 2023-as energiaválság idején nemhogy segítséget nem kaptunk a kormányzattól a régióban példátlan mértékű, jelentős részben a kormány hibás energiapolitikája miatt bekövetkezett energiaár-robbanás miatt, hanem a kormánytöbbség 75 százalékkal még meg is emelte a Fővárosi Önkormányzat szolidaritási adóját” – írták.

A tavaly év végéről áttolt 50 milliárdot idén tavasszal, az iparűzési adó első nagyobb részletének beérkezése után visszafizették a bankoknak. Idénre is ez a terv:

„Értelemszerűen ezt az 50 milliárd forintos hiányt a 2024-es, további kormányzati elvonások fényében görgeti maga előtt az önkormányzat,

így ebben az évben is kénytelen alkalmazni a 2023-as faktorálás technikáját” – írta a főváros. Felidézték: „a közgyűlés ennek megfelelően fogadta el tavaly decemberben (vagyis jóval a tarifamegállapodás megkötése előtt) a költségvetési rendeletét, majd idén március 27-i ülésén adott felhatalmazást a faktorálási szerződések megkötésére”. Ezt írta alá Karácsony idén májusban.

A faktorálás lényegében arról szól, hogy a főváros biztonsággal be tudja fejezni ezt az évet, azaz ne legyen a jövő évre átnyúló hitele – mondta lapunknak Kiss Ambrus, általános főpolgármester-helyettes. Ezzel az eszközzel először 2023-ban élt Budapest, mert elmaradtak a várt kormányzati pénzek, például nem kapták meg a rezsitámogatás közel 10 milliárdos összegét, a 10,2 milliárdos trolipénzt és a Lánchíd felújításának 6 milliárdos állami hozzájárulása sem jött meg. A BKK utolsó negyedéves működését viszont biztosítani kellett.

Ezt a negyedéves, 50 milliárdos szolgáltatási költséget vállalták át tavaly a bankok (BUBOR+1,9 százalékos kamattal), és ezt fizette vissza a főváros idén év elején, amikor a különböző időközökben befolyó bevételét már fel tudta használni, tette hozzá a főpolgármester-helyettes. Közölte továbbá: ugyanezt tervezik most is.

Kérdésünkre Kiss Ambrus közölte, hogy a tavalyi faktorálási költség körülbelül kétmilliárd forintot tett ki, ennél idén kisebb összegre számítanak. Elismerte, hogy ez a helyzet neki sem tetszik, és a főváros görgeti maga előtt ezt a pénzt egészen addig, amíg meg nem nyeri a szolidaritásiadó-pert, amit az állam ellen indítottak, mert az az összeg helyrebillentheti az egyensúlyt. (Jelenleg a vita az Alkotmánybíróságon zajlik, az állam pedig inkasszálja a főváros számlájáról a szolidaritási adót.)

Arra a kérdésre, hogy a miért került be a májusban Karácsony Gergely által aláírt szerződésbe az a szövegrész, hogy a faktorálásra többek között az agglomerációs tarifaközösség pénzügyi hatásai miatt van szükség, Kiss Ambrus annyit válaszolt, hogy bele kellett venniük, mint bizonytalansági tényezőt. Ennek ellenére úgy gondolja továbbra is, hogy a tarifaszerződéssel a főváros a pénzénél marad.

Arról is megkérdeztük, mit gondol Varga Mihály pénzügyminiszter és Lázár János közlekedési miniszter napokban tett kijelentéseiről, miszerint a faktorálási szerződés azt mutatja: adósságspirálban, csődben van a főváros. Mint Varga a közösségi oldalán írta: „Bár az önkormányzat 102 milliárd forint adót szedett be az év első 4 hónapjában, ennek ellenére pénzeszközei április végére 9 milliárd forintra csökkentek, adósságállománya 30 milliárd forinttal nőtt”.

Kiss Ambrus szerint a fővárosi önkormányzat folyószámla hitele állt ilyen szinten (most éppen mínusz 9 milliárdon), de ezeket a pénzeket az év végéig a főváros befizeti az időközben beérkező bevételeiből, például az iparűzésiadó-bevételekből. Hozzátette: ha a kormány kifizette volna a vállalt kötelezettségeit (trolipénz, Lánchíd pénze), akkor most nem fizetnék a kamatot a folyószámla után, hanem kamatot kapnának. A főpolgármester-helyettes szerint nincs csőd, csődről pedig az beszél, aki csődöt elő akar idézni. Ha Varga Mihálynak igaza lenne, és tényleg csődben lenne a főváros, akkor nem tudnák levonni az inkasszót sem a számláról, szögezte le végül Kiss Ambrus.

A főváros tavaly elfogadott, 2024-es költségvetésében egyébként valóban szerepel mint opció az idei évre is faktorálás: „mivel a 2024. évi bevételek és kiadások egyenlege nem teszi lehetővé, hogy a szükséges minimum közösségi közlekedési forrásokon felül további kb. 50 milliárd forint jövő évben kifizethető legyen, ezért 2024. negyedik negyedévben az idei évhez hasonló likviditási átütemezést kell alkalmaznunk” – áll az elfogadott tervezetben.

Azt a főváros sem tagadja, hogy az 50 milliárdos hiányt görgetik maguk előtt, aminek megoldása szerintük a kormányzati segítség lenne. Ezt egyébként Vitézy Dávid sem tagadta, ő két megoldást lát: jelentős kormányzati többlettámogatást vagy az agglomerációs megállapodás újratárgyalását.