Sok kétség merült fel a márciustól érvényes állam–főváros tarifaszerződés megkötésekor, hogy az utasoknak egyértelműen olcsóbb bérletkonstrukciók nem fognak-e odavágni a részt vevő közlekedési cégeknek, így a BKK-nak, a MÁV-HÉV-nek, a MÁV-nak és a Volánbusznak. Kikértük az eddigi adatokat és utánaszámoltunk. Rövidre zárva: az első adatok szerint a BKK-nál márciustól havi 600 milliós hiány keletkezett, amit viszont a cég szerint kompenzál a MÁV-csoporttól érkező bevételi részesedés.
Ez tehát alátámasztja azt, amit Karácsony Gergely nemrég állított: a főváros a pénzénél van. Persze ahhoz, hogy ezt ellenőrizzük, ki kellett kérnünk a MÁV-csoport (MÁV-Start, Volánbusz, MÁV-HÉV) bevételi adatait is. Ezek azt mutatják, hogy márciustól valóban nőtt 600-700 millióval a cégcsoport jegybevétele, aminek jelentős részét – de nem az egészet – megkapta a főváros. Ennél pontosabb arányok jelenleg nincsenek, azokra a nagy októberi elszámolásig várhatunk.
A főváros és a kormány 2024 márciusában kötött szerződést arról, hogy a BKK elfogadja a járatain a vármegye- és országbérletet, a MÁV-Volánbusz-HÉV pedig továbbra is érvényesnek tekinti a járatain a BKK-bérletet. A változás következtében sok agglomerációs utas inkább vármegyebérletet vett, hiszen az jó Budapestre, és a városkörnyékre egyaránt – ez pedig csökkentette a BKK bevételeit.
Az is, hogy a főváros a Budapest-bérlet árának csökkentésére kényszerült, mert a vármegyebérlet ötven forinttal olcsóbb volt. A főváros végül bőven aláment a vármegyebérlet árának, a csak Budapesten belüli utazásra jogosító BKK-bérlet árát 9500 forintról 8950-re csökkentették. Ezért első körben arra voltunk kíváncsiak, mennyivel csökkent a BKK jegybevétele a közös bérletelfogadás óta.
A BKK lapunk kérdésére annyit válaszolt, hogy részletes adatokat nem áll módjukban kiadni. Annyit elmondtak, hogy az agglomerációs együttműködés első két hónapjában (március–április) 1,2 milliárd forinttal maradt el a menetdíjbevétel az egy évvel korábbitól. A cég nagyjából erre a havi 600 milliós kiesésre számított. De szerintük az agglomerációs szerződés hatását a bevételekre nem lehet pusztán a menetdíjbevétel felől megítélni, az összbevétel a bevételmegosztással együtt ugyanis kis mértékben ugyan, de növekedett az elmúlt két hónapban 2023 ugyanezen időszakával összevetve.
Azaz az érintett cégek, a BKK, a MÁV-Start, a Volánbusz és a MÁV-HÉV összbevétele nőtt annyit, hogy a visszaosztásból származó bevételekkel Budapest még jól is járt. Állításuk ellenőrzéséhez megnéztük a MÁV-csoport számait is. Ki is kértük az összesített adataikat az idei utasszám- és bevételváltozásokról. A számokban két tendencia mutatkozik: 2024-ben az eladott jegyek száma csökkent ugyan, de a bevételek megnövekedtek a fővárossal kötött tarifamegállapodás után, a három cégnél együttesen 600-700 millióval.
De miért csökkent az eladott jegyek száma? A vármegye- és országbérlet bevezetése után sok utasnak már havi néhány utazáshoz is megérte inkább jegy helyett vármegye- vagy országbérletet venni. Ezek az utasok korábban havi 2-4-8 menetjegyet vettek, most meg 1 darab 30 napos érvényességű bérletet. A tendencia már a vármegyebérlet bevezetésekor, 2023 szeptemberében kibontakozott, írta a MÁV.
2024 márciusában a tarifamegállapodással a pesti vármegyebérlet és az országbérlet érvényességi területe a BKK járataival bővült. Ekkortól sok utas, aki korábban külön Budapest-bérletet és Pest vármegyebérletet is váltott, már csak egyet vett belőlük. Emellett márciustól díjmentesen, azaz menetjegy váltása nélkül utaznak a 14 éven aluliak, a tartós betegek és fogyatékkal élők, a nagycsaládosok és 65 évesnél fiatalabb nyugdíjasok is, valamint továbbra is a 65 éven felüliek.
A jegyeladások darabszámát csökkentette az is, hogy a vármegye és országbérletek bevezetése után átalakult a felárak rendszere is. Korábban voltak IC pót- és helyjegyek, ezek két darab külön jegynek számítottak. Júliusban a pótjegyeket kivezették, helyettük fix összegű helyjegy van, vagyis a korábbi kettő helyett már csak egy eladott jegyként jelennek meg a rendszerben. A balatoni előszezon beindulásával 2024 májusától több helyjegyköteles vonat indul, ezért az előző hónapokhoz képest kissé növekedett a jegyértékesítés darabszáma. De térjünk rá a bevételekre!
Régebben a vasúti vagy autóbuszos bérletek ára teljes egészében az adott szolgáltatót (MÁV, Volánbusz stb.) illették meg, most a vármegye- és országbérletek olyan közös tarifatermékek, amelyek bevétele megoszlik a részes szolgáltatók között. Ez a felosztás tovább változott 2024. március 1-jével, amikor is egyes bérlettípusokból a BKK is részesedést kap, míg a Budapest-bérletekből az állami szolgáltatók is részesülnek. A MÁV-Volán-csoport esetén ezért a szolgáltatók bevételi szintjét csak együttesen érdemes vizsgálni a vasúttársaság szerint.
Az adatokból jól látszik, hogy a MÁV-Start és a Volánbusz bevételei ingadoztak ugyan, de nagy átlagban nem nagyon változtak a márciusi váltás után. A MÁV-HÉV bevételei megugrottak havi 400-500 millióval, nyilván ide számolták el valahogy a százezernyi agglomerációs HÉV-utast, aki március 1-jétől inkább vármegyebérletet vett, hiszen az érvényes lett Budapesten belül is.
Akárhogy is, a MÁV-csoport összbevétele a februári 7,12 milliárd forintról 7,81 milliárd forintra nőtt, ami 691 millió forint növekmény. Ez némileg csökken áprilisban-májusban, de továbbra is jelentős marad. Ha tehát úgy van, ahogy a BKK állítja, akkor ennek a növekménynek a nagy részét Budapest fölözi le.
A fenti adatok persze csak a menetdíjbevételt, azaz az utasoktól származó összegeket tartalmazzák. A széles körű díjmentes utazási lehetőségek finanszírozása a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokon keresztül érkezik a szolgáltatókhoz, ez az összeg nem szerepel a fenti adatokban. Azt majd az elszámoláskor kell befizetnie az államnak.
Vitézy köti az ebet a karóhoz, évi 20 milliárdos kiesésre számít
A tarifaszerződés egyik leghangosabb kritikusa a volt közlekedési államtitkár, majd főpolgármester-jelölt Vitézy Dávid volt. Elsődleges problémája az volt, hogy az érintett cégeknél az olcsóbb tarifa jelentős, 20 milliárdos bevételkiesést okoz idén, és ez elkerülhetetlenül a szolgáltatási minőség csökkenéséhez vezet. Megkérdeztük, hogy az első számok tükrében is tartja-e a véleményét.
Vitézy szerint az új bérletek hatására sem nőtt érdemben az utasszám a fővárosi agglomerációban egyik HÉV- vagy vasútvonalon sem. Pedig az elővárosi ingázás költségei a felére csökkentek, mert két bérlet helyett már elég egyet megvenni. Ha ennek hatására sem ingáznak többen, pláne nem kétszer annyian, akkor az csak bevételkiesést okozhat szerinte. A többi kedvezménnyel, a sokkal olcsóbb diákbérlettel, a csökkentett árú Budapest-bérlettel stb. együtt a két oldalnál – állam és főváros, azaz BKK és MÁV-csoport együttesen – kb. évi 20 milliárd forint éves kiesés merül fel, mondta.
Ez azonban szerinte egyelőre több okból sem látszik tisztán. A cégek csak a cash flow számokat ismerik. Egymással még egyszer sem számoltak el, a Karácsony–Lázár-szerződés szerint az első elszámolás október végén lesz, akkor lehet majd ténylegesen látni, valójában ki mennyit bukott pontosan. Az ugyanis Vitézy szerint nem kérdés, hogy az új tarifarendszer minden kétségtelen előnyével együtt is bevételkieséssel jár majd.
Azt viszont csak az első, október végi elszámolás után fogjuk megtudni, hogy ezt az állam – és a MÁV – végül milyen arányban fogja finanszírozni, akár közvetlenül, akár a szociálpolitikai menetdíj-támogatás emelése révén. Abból látszik majd, hogy végül mennyi kiesés csapódik le tartósan a fővárosnál és a BKK-nál, mondta Vitézy.
