Tizenharmadszor is módosult az Alaptörvény, a kegyelmi ügyre és a háborúra is reagál a kormány

Kedd este megjelent a Magyar Közlönyben az Alaptörvény tizenharmadik módosítása. Az április végén benyújtott módosító javaslatok három területet érintenek.

Egyrészt Orbán Viktor miniszterelnök a kegyelmi botrány kirobbanásakor bejelentette, hogy a jövőben nem kaphat elnöki kegyelmet, aki kiskorú sérelmére követett el szándékos bűncselekményt. Ez úgy változott, hogy ezentúl sarkalatos törvény határozza meg, melyek azok a gyerekek ellen elkövetett szándékos bűncselekmények, amelyeknél nem adhat kegyelmet a köztársasági elnök. A másik változás, hogy az igazságügyi miniszter ellenjegyzése – amely a kegyelmi botrányban még Varga Judit bukásához vezetett – is kikerült a módosításból.

Szintén sarkalatos törvény határozza meg ezentúl a Magyarországon területén zajló csapatmozgások és a katonai műveletek szabályozását: „A Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”

Hogy erre miért van szükség? A módosítás korábbi indoklása ezért: „A veszélyek korát éljük, szomszédunkban több mint két éve háború dúl. Magyarország a kezdetektől a béke pártján áll, álláspontunk világos: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. Hazánk alapvető érdeke az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárása, a tűzszünet, a béketárgyalások megkezdése. Mindezek mellett az első és legfontosabb feladatunk Magyarország békéjének megőrzése és a biztonságunk szavatolása. A háborús helyzethez alkalmazkodni kell, és gyors reagálásra van szükség. Ezért célszerű, ha a Magyar Honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásairól, külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteiről sarkalatos törvény rendelkezik.”

A harmadik változás, hogy kétharmados többséghez kötötték, hogy Magyarország részt vegyen az Európai Unió közös hitelfelvételeiben: „Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.”