Szerdán meglátogatja Orbánt a NATO-főtitkár

„Főtitkárként a munkám része, hogy találkozzak a NATO-országok vezetőivel, és megbizonyosodjak arról, hogy egyetértünk-e” – fogalmazott Jens Stoltenberg Rigában, a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján. „Alig várom, hogy leüljek és megvitassam (Orbánnal) a washingtoni csúcstalálkozó napirendjét, amely egyaránt magában foglalja a NATO biztonságát és elrettentő erejét, valamint Ukrajna támogatását” – idézi Stoltenberget a Euronews.

„Arra számítok, hogy minden szövetségesünk rábólint a kijevi segélykoordináció megerősítésére és a pénzügyi támogatás jóváhagyására” – mondta Stoltenberg.

A Euronews címe arra utal, hogy a látogatás váratlan, Orbán számára ugyanakkor Stoltenberg látogatása nem tűnik annyira váratlannak. Pénteken a Kossuth rádióban legalábbis ezt mondta: „Azt látom, hogy a Brüsszelből jövő nyomás kivédését kitanultuk, Magyarország tudja, hogyan kell megvédeni a függetlenséget. A NATO egy nehezebb ügy, jön majd ide a NATO-főtitkár is. Azt látom, mindenképp ki kell maradnunk abból, amit a NATO ukrajnai missziónak nevez.”

A vezetők szerdán közös sajtótájékoztatót tartanak – olvasható a szövetség közleményében.

Ahogy ma korábban írtuk,

a NATO és az EU keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek csoportjának tagjai fontolgatják, hogy kizárják megbeszéléseikről Magyarországot

– értesült több diplomáciai forrásból is a Financial Times. A neves brit üzleti lap keddi hírlevelében emlékeztet arra, hogy a B9-et 2015-ben alapította Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – azaz azok a NATO- és EU-tagállamok, melyek 1991 előtt a szovjet blokkba tartoztak. A szervezet nem rendelkezik önálló intézményrendszerrel, inkább egy olyan fórum, melyen a tagok állam- és kormányfői, védelmi miniszterei és külügyminiszterei összehangolhatják biztonságpolitikai elképzeléseiket – különös tekintettel a 2014 óta akut problémának számító orosz fenyegetésre.

A B9 elmúlt ülésein azonban Magyarország rendre megvétózta az Ukrajna támogatásáról és esetleges NATO-csatlakozási folyamat felgyorsításáról szóló állásfoglalásokat; és mivel az Orbán-kormány az EU-ban is rendszeresen blokkolja-hátráltatja az ukrán háborús erőfeszítések támogatását, ezért „sok országnak elfogyott a türelme”. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a B9-ek kedden, Rigában kezdődő tanácskozásán a magyar fél megint megvétózott egy állásfoglalás-tervezetet, ami amúgy élvezte a többi nyolc tagállam támogatását. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik diplomata szerint

valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ebben a felállásban találkoztunk.

Stoltenberg jelenleg Rigában – ahol a közelmúltban volt egy éve, hogy sikeresen megújították a katonai sorkatonai szolgálatot –, a B9-es csúcstalálkozón vesz részt. A találkozó házigazdája Edgars Rinkēvičs lett elnök, valamint román és lengyel kollégája, Klaus Iohannis és Andrzej Duda.

A lett fővárosban tartott közös sajtótájékoztatón Stoltenberg példamutatónak nevezte a balti országot, amiért GDP-je 2 százalékát fordítja védelmi portfóliójára – amely 2027-re várhatóan 3 százalékra emelkedik –, és azért is, mert erős katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

A román elnök márciusban jelentette be, hogy beszáll a 32 országot tömörítő NATO katonai szövetség következő vezetői posztjáért folyó versenybe. Kiemelte országa stratégiai helyzetét Európában és Ukrajna közelségét.

„Oroszország komoly és hosszú távú fenyegetésnek bizonyul kontinensünkre, az euroatlanti biztonságunkra” – mondta korábban Iohannis. „Ilyen körülmények között a NATO határai kiemelkedő jelentőségűvé válnak, és a keleti szárny megerősítése (...) hosszú távú prioritás marad”.

Azt is mondta, hogy szerinte a NATO-nak szüksége van a „kilátások megújítására”, és ezt Kelet-Európa történelmi kihívásai nyújthatják az orosz agresszióval szemben – írja a lap.

A NATO legkeletibb tagjai közül többen aggodalmukat fejezték ki Oroszország kísérletei miatt, melyek arra irányulnak, hogy újra befolyást szerezzen a régió felett; mivel még mindig erősen emlékeznek arra, amikor szovjet befolyás alatt éltek.

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Helsinkiben Stoltenberg.

Stoltenberg, aki 2014 óta tölti be ezt a tisztséget, egyértelművé tette, hogy nem pályázik újabb ciklusra.