Jó egyetemeket akar, a Facebookon brüsszeli ellenszélről posztol – ő lett az új kultuszminiszter Csák János után

Kedd délután letette a miniszteri esküt a Parlamentben Hankó Balázs, aki Csák Jánost váltja a kulturális és innovációs miniszteri poszton. Csák János hétfő reggel, az EP- és önkormányzati választások másnapján jelentette be lemondását, amit azzal indokolt, hogy azok a feladatok, amiket a miniszterelnök kért tőle, már sínen vannak, „e tekintetben a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégezni. Itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek.”

Ezzel szinte egy időben az is kiderült, hogy Hankó Balázs, a minisztérium eddigi felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára veszi át a tárca vezetését. Hankó maga adott interjút az MTI-nek, ahol elmondta: nem posztot, hanem feladatot kapott, és sokat tanult Csák Jánostól, az ő munkáját szeretné folytatni.

A 46 esztendős, nős, négygyermekes Hankó a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen diplomázott gyógyszerészként, majd 2005-ben PhD-fokozatot is szerzett. Később szakvizsgát tett gyógyszerügyi szervezésből, igazgatásból, gyógyszerellátásból, kórházi-klinikai gyógyszerészetből, valamint gyógyszerészi gondozásból. Ezután mint rezidens gyógyszerész kezdett dolgozni a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében, majd osztályvezető gyógyszerész, főgyógyszerész és stratégiai-fejlesztési rektorhelyettes lett. 2023-ban egyetemi tanári fokozatot szerzett. Apja, Hankó Zoltán szintén gyógyszerész, jelenleg a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, a kamara honlapja azt írja róla, mindkét gyereke, felesége, és gyerekeinek házastársai is valamennyien gyógyszerészek.

Hankó 2018-as rektorhelyettesi kinevezésére úgy emlékszik vissza, a rektor, Merkely Béla célja az volt, hogy a Semmelweis Egyetemet újrapozicionálják, ott kell lenniük mindenhol, ami érinti a szakterületüket, az orvos- és egészségtudományt. „Motiváció gyanánt rektor úr pedig mindig hozzátette, hogy »go-go« , azaz »gyerünk-gyerünk« – ennek szellemében végeztem a munkámat az elmúlt két évben”, mondta 2020-as leköszönésekor.

A politikába 2010-ben kezdett el belefolyni: négy évig a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak (2012-től Emberi Erőforrások Minisztériuma) volt a gyógyszerészeti tanácsadója, 2017-től pedig a minisztérium, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa lett. 2020 nyarától mint felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár dolgozott Palkovics László miniszter mellett, majd 2022 decemberétől négy terület, a felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, innováció államtitkáraként végezte feladatát.

Nagyjából ezzel egy időben, 2022 végén indította el hivatalos Facebook-oldalát. Jelenleg 1800-an követik, és kifejezetten aktív, van, hogy naponta többször is posztol. Az elmúlt hónapokban a kampánnyal kapcsolatban (háború, béke, választás) egyáltalán nem nyilvánult meg a Facebook-oldalán, és személyes jellegű bejegyzései sincsenek.

A gyakran látott fideszes gyakorlattól eltérően nem posztol a családjáról, hobbijáról vagy a házimunkáról, kizárólag szakmai kérdésekről nyilvánul meg. Rendszeresen osztja meg a kormányközeli médiának adott interjúit, külföldi politikusokkal való találkozókat, optimista számadatokat a hazai szakképzésről és felsőoktatásról, sztorikat a hazai oktatás sikeréről, de volt posztja arról is, hogyan próbálja ki magát cukrászként és vegyipari szakemberként a Szakma Sztár Fesztiválon.

A kormánykommunikációba viszont egyértelműen belesimul az Erasmus kapcsán. Gyakran posztol „brüsszeli ellenszélről”, „brüsszeli zsarolásról”, „lopakodó hatáskörelvonásról” és „politikai játszmákról”, mellette pedig szorgalmasan népszerűsíti a kormány tízmilliárd forintból elindított ellenprogramját, a Pannónia Programot.

Államtitkárként adott interjúiban rendszeresen beszélt arról, hogy már látszanak a felsőoktatásban véghezvitt modellváltás eredményei, ezt a növekvő hallgatói létszámmal, illetve a nemzetközi rangsorokban elért előrelépésekkel magyarázta. Sokat kommunikál a kormánynak arról a narratívájáról is, hogy a magyar felsőoktatási modell bevezetése olyan szempontból is sikeres volt, az egyetemi autonómia megerősödött (sőt, azt épp Brüsszel támadja), a Magyar Nemzetben pedig nemrég arról beszélt, a hazai modell versenyképességi fordulatot hozhat az EU-ban.

Ugyanebben az interjúban bővebben kifejtette az Erasmus-ügyről alkotott véleményét is, Hankó szerint az unió azért bünteti a magyar diákokat, kutatókat és tanárokat, mert Magyarország másként gondolkodik, mint a brüsszeli bürokraták. „Ezt a teljesen igazságtalan lépést azért tették meg, mert sem a migráció, sem a genderideológia, sem az orosz–ukrán háború kérdésében nem úgy vélekedünk és cselekszünk, ahogyan azt a mainstream elvárná, hiszen Magyarország a béke pártján áll. A képlet ilyen egyszerű, Brüsszel pedig nem válogat az eszközökben, ha a rendszabályozásról van szó.”