Megszólalt Tarsoly Csaba, szerinte a felszámolók elkótyavetyélték a Quaestor lefoglalt ingatlanjait

A végéhez közeledik a Quaestor-botrány csaknem nyolc éve tartó tárgyalássorozata. A per fővádlottja, a 77 milliárd forintos csalással vádolt Tarsoly Csaba a Blikknek azt nyilatkozta, szerinte lett volna esély a Quaestor-ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére.

A pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én küldött levelet az ügyfeleknek, amelyben közölték, hogy a cég öncsődöt jelent. A Magyar Nemzeti Bank közléséből kiderült, hogy a kibocsátott kötvényeikből 150 milliárdnyi papírnak nem volt fedezete.

Az első tárgyalást 2016 júliusában tartották, a vádirat szerint Tarsoly 2004 tavasza előtt megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, amit színlelt értékpapír-vásárlásokkal lepleztek. Cserébe a takarékszövetkezet vezetője azt vállalta, hogy a szövetkezet pénzéből időnként kisegíti a Quaestor-csoportot. A Fővárosi Főügyészség 11 emberrel szemben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás miatt. Tarsolyt első fokon két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

„Úgy érzem, a tárgyalás során mindent megtettem az igazam bizonyítása érdekében. Több mint ezer észrevételt tettem. Tény, hogy a vádiratban az ügy elejétől kezdve ez év februárjáig az szerepelt, hogy nem volt esély a károkozás megtérülésére. Ez a mondat a február 20-i vádirat módosításból kikerült, az ügyészség véleménye szerint ez további bizonyíték szükségességét vetette volna fel. Ez elmaradt, amely alapvetően kihat a védekezésemre, mert a vagyon meglétének bizonyítása igazolja a huszonöt éves munkánk eredményét” – mondta Tarsoly a Blikknek.

Az egykori Quaestor-vezér szerint volt esély az ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére, amit a cég ingatlanjai, például a Győri ETO komplexuma fedezett volna.

„Ehelyett a felszámolók elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával. Sajnálatos, hogy mindezt nem vizsgálta ki a vádhatóság”

– mondta Tarsoly, aki több lefoglalt ingatlant is felsorolt, amelyek szerinte messze áron alul kerültek az új tulajdonosaikhoz, miközben ő két éven át előzetes letartóztatásban volt. Úgy véli, ezekben az ügyekben akár hűtlen kezelés miatt is indulhat még eljárás.

Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozik most, azt mondta: „Keresem a helyem, kisebb munkákban tudtam részt venni az elmúlt években. A tárgyalásokra felkészülés köti le az időm és energiám jelentős részét.”

Tarsoly ügyvédje, dr. Papp Gábor szerint az ügy fontos eleme, hogy a botrány kirobbanásakor a sértettek rendelkezésére állt fedezetként a Quaestor ingatlanvagyona. „Ebből lehetett volna kielégíteni a követeléseket. Tarsoly Csaba letartóztatásának napján nem volt a cégnek lejárt követelése. Nem kriminalizálni kellett volna látványos bilincsbe veréssel, letartóztatással, hanem egy csődeljárással megoldani az egészet. Akkor mindenki jobban járt volna” – vélekedett az ügyvéd, hozzátéve: „Egyértelműen a politika határozta meg, hogy inkább a büntetőeljárás legyen a domináns, ne pedig a csődeljárás rendelkezésére álló vagyon. Bizonyos üzleti köröknek ez érdekében állt, hiszen azóta élvezik ezeknek az ingatlanoknak a hasznát.”