Megjelentek a középiskolások ingyenes jogosítványszerzését lehetővé tévő szabályok

Bár Tuzson Bence igazságügyi miniszter középiskolásoknak ígért ingyenes jogosítványról szóló márciusi Facebook-posztjai óta nem volt hivatalos bejelentés, a Magyar Közlöny május 10-i számában kihirdették az ingyenességhez szükséges jogszabályváltozásokat. Az új szabályok a következő években alapjaiban alakíthatják át a jogosítványszerzés kereteit, és ezt nem csak a középiskolások fogják érzékelni – állítja egybehangzóan a Telex több forrása.

A miniszter március 14-i posztja szerint az állam szeptember 1-jétől a jogosítványra vágyó középiskolások elméleti és gyakorlati óráin kívül a vizsgáik költségét is fizetni fogja. Néhány órával később a miniszter újabb posztban árnyalta a képet, amikor azt írta, idén pilot jelleggel elindítják a gyakorlati oktatás ingyenes megszervezését, és a cél az, hogy a jövőben ezt teljes körűvé tegyék.

Amint az 1988. évi I. törvény közlönyben kihirdetett módosításából kiderül, az ősszel kezdődő tanévtől középiskolákban is oktathatják majd az autóvezetéshez szükséges elméleti tananyagot, tehát a KRESZ-t, valamint a járműkezelési és -üzemeltetési ismereteket. Ezen felül a gimnáziumok és szakiskolák az elméleti vizsgáztatásra is felhatalmazást kapnak, ráadásul ehhez a közlekedési hatóság engedélyére sem lesz szükségük.

Mennyibe kerül a jogosítvány, ha fizetni kell érte?

Az utóbbi években általános tendenciává vált, hogy a tanulóvezetők jelentős része nem tantermi oktatáson, hanem az erre a célra létrehozott e-learning felületen, vagyis távoktatásban sajátítja el az elméleti tananyagot. Mint korábbi cikkünkből kiderült, az ehhez szükséges linket eddig az iskolák 15-20 ezer forintért vásárolták meg az E-Educatio Zrt.-től, és 30-80 ezer forintért adták tovább a tanulóknak, az autóvezetéshez szükséges engedély teljes költsége pedig körülbelül 500 ezer forint, de ennek jelentős részét a gyakorlati órák díja teszi ki. A mostani változással a B kategória korhatárát elérő, jellemzően 17-18 éves középiskolások a saját iskolájuktól ingyen kaphatnak majd linket a tanuláshoz és a vizsgához, ezzel viszont jelentős bevételtől esnek el az autósiskolák.

A lehetőség miatt sokan a középiskolai tanulmányaik végére időzítik majd a jogosítványszerzést, az autósiskolák pedig, legalábbis a KRESZ-tanfolyamok esetében, elveszítik a legfiatalabb beiratkozókat. Ez évente akár 25-30 ezer fős tanulószám-csökkenést jelenthet, beleértve azokat is, akik eddig az érettségi után jelentkeztek valamelyik tanfolyamszervezőnél, hiszen várható, hogy lesz egy türelmi idő az érettségi után, ameddig még élhetnek a lehetőséggel a középiskolások. A változás a vizsgáztatást összefogó Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) vitorlájából szintén kifogja a szelet, hiszen eddig az összes vizsgát ez a központ szervezte és fogta össze.

Az, hogy középiskolai keretek közt fognak KRESZ-t tanulni a 17 év körüliek, akár arra is jó lehet, hogy olyanok is elsajátítják a biztonságos közlekedés alapjait, akik esetleg nem is fognak autóba ülni, vagy nem szereztek volna jogosítványt, mert nem volt rá pénzük. Arról viszont, hogy tantermi elméleti oktatást szerveznek-e a középiskolák, semmi nem olvasható a törvényben, miközben ez szintén fontos tényező lesz.

A jövőben a honvédség is tarthat majd gyakorlati autós oktatást, és vizsgáztathat is a törvénymódosítás szerint, az viszont még nem ismert, hogy milyen keretek közt, illetve milyen oktatókkal fogják ezt megszervezni. Ezzel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Magyar Honvédség sajtóosztályának, de a cikkünk befejezéséig nem érkeztek válaszok.

Először több tanulóvezető lesz, aztán kevesebb autósiskola

Pető Attila autósiskola-tulajdonos szerint az ingyenesség miatt a jelenleg évi 30 ezerről néhány éven belül akár 80 ezerre is emelkedhet a jogosítványszerzésre vállalkozó középiskolások száma. Egyúttal a rendszer átalakítása miatt az idősebbek közül fokozatosan egyre kevesebben fognak pénzért tanfolyamra jelentkezni, ami az autósiskola-piac teljes átalakulásához vezethet, illetve a jelenlegi ezerből sok megszűnhet.

Pető szerint azáltal, hogy a legfiatalabb tanulóvezetők közvetlenül a gyakorlati oktatókkal kerülnek kapcsolatba, miután a középiskolában elvégezték az elméleti képzést, és megszerezték a vizsgát, atomizálódhat a piac: a jelenlegi 7-9 ezer forintról tovább emelkedhet a gyakorlati órák díja azoknak, akik kénytelenek fizetni érte, mert a talpon maradó autósiskolák így próbálják majd kompenzálni az elméleti képzésekből származó bevétel csökkenését.

Az is nagy dilemmát okoz, hogy a közlönyből nem derül ki, milyen elméleti tananyagot kell majd tanulniuk a diákoknak a középiskolákban, de ezzel kapcsolatban a szakma képviselőinek várakozása szerint hamarosan kormányrendeletet hirdetnek ki. Pető szerint feltehető, hogy a középiskolák szakoktatókat is meg fognak keresni, hogy ők adják át az elméleti tananyagot. Az ügyben kérdéseket küldtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak és az oktatási ügyekért felelős Belügyminisztériumnak, de cikkünk befejezéséig egyik tárcától sem érkeztek válaszok.

A tantermi KRESZ-oktatás eltűnése és a honvédségi autós oktatók megjelenése

Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) korábbi elnöke szerint már rövid távon bevételkiesést fog okozni, ha a legfiatalabbak állami hátszéllel szerezhetnek jogosítványt a középiskolában. Hosszú távon pedig azok a tanfolyamszervezők kerülhetnek igazán nehéz helyzetbe, akiknek a bevételük nagy részét a B kategóriás oktatás adja. Ez az autósiskolák zöme, hiszen eleve ez a legnépszerűbb kategória, amelyet évente nagyjából százezren választanak.

Papp egy AVOSZ-tagiskola szerződéses gyakorlati szakoktatójának tapasztalatait is megosztotta velünk. A neve elhallgatását kérő oktató az egyik budapesti toborzóirodájában érdeklődött, hogy milyen feltételekkel lehet majd csatlakozni a honvédségnél dolgozó gyakorlati autós oktatók körébe. Az itt kapott tájékoztatás, illetve egy, az AVOSZ-hoz eljutott honvédségi belső levél szerint a jelentkezőknek teljesíteniük kell a Magyar Közlekedéstudományi Intézet (KTI) alapvizsgáját, majd Szolnokon kezdhetik meg a honvédség autós szakoktatói képzését.

Az érdeklődő oktatónak a Petőfi laktanyában azt mondták, hogy április 30-ig jelentkezhet, ugyanakkor ottjártáig összesen négyen érdeklődtek a lehetőség felől. Aki autós gyakorlati oktatóként szerződést köt a honvédséggel, annak egy pár hetes alapkiképzésen is részt kell vennie, ezután a katonák kezdő bérét, nagyjából nettó 300-400 ezer forint fizetést kapna, cserébe viszont a hivatásos katonáktól elvárt feladatokra is vezényelhetik a továbbiakban. Ennél az összegnél Papp Endre szerint egy autós szakoktató ma lényegesen többet keres, ha egy autósiskola alvállalkozójaként dolgozik, ahogy a többség.

Az AVOSZ korábbi elnöke egyetért Pető Attilával abban, hogy a jogosítványszerzés szabályrendszerében ősztől várható változásnak árfelhajtó hatása lehet azokra nézve, akik nem a középiskolásoknak szánt lehetőséggel élve szerzik meg vezetői engedélyüket. Az áremelkedés pontos mértékéről egyelőre korai volna becsléseket mondani, mert a szakértő szerint ez attól is függ, hogy az adott autósiskola milyen egyéb képzésekkel, illetve mely jogosítványkategóriákkal foglalkozik, valamint hogy az új lehetőséget mikor fogják kiterjeszteni az összes középiskolára.

Papp Endre saját autósiskolája jelenleg főként tantermi keretek közt, élőben adja át a járművezetéshez szükséges elméleti alapokat, de szerinte ennek a működési modellnek nem kedvez a jelenlegi magyarországi közeg, hiszen elméleti szakoktatót fizetni és tantermet bérelni vagy fenntartani sokkal költségesebb, mint az e-learning, és a piac ezt a különbözetet nem fizeti meg. Papp szerint mindez azért sajnálatos, mert a személyesség megfelelő oktató esetén, akár az e-learning módszerrel kombinálva jelentősen növelheti a tanulás hatékonyságát és alaposságát, ez pedig kihat a közlekedésbiztonság egészére is.