Alkotmánybíróságig mennek Lázárék, hogy ne lehessen népszavazás a kiemelt beruházássá nyilvánításokról

A Nemzeti Választási Bizottság február 1-jén átengedte az LMP népszavazási kezdeményezését, melyben a párt olyan népszavazást kezdeményezett, amellyel hatályon kívül lehetne helyezni a magyar építésügyi törvény azon részét, amely a kiemelt beruházássá nyilvánításról szól. A magyar kormánynak azonban ez annyira nem tetszett, hogy Alkotmánybíróságig viszik az ügyet, írja az RTL.

Miután egyszer már kimondta a Kúria, hogy az LMP népszavazást kezdeményezhet annak érdekében, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényt, egy egészen bizarr közjáték után a pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján ismét zöld utat adott ennek. A választási kampány miatt az aláírásokat egyelőre így sem kezdhetik el gyűjteni, de június 9-e után már nem lesz semmilyen akadálya ennek.

Az LMP tavaly novemberben már azt hihette, hogy pont került az ügy végére, azután ugyanis, hogy az NVB augusztusban elutasította a kezdeményezést, a Kúria úgy döntött, hogy átengedi azt. Erre válaszul a kormány fogta magát, hatályon kívül helyezte a kérdésben szereplő törvényt, és a fontosabb részeit egy az egyben átmásolta az éppen akkor az Országgyűlés előtt fekvő építészeti törvény javaslatába a szavazás előtt pár nappal.

Az év elején aztán a párt benyújtotta az újrafogalmazott kérdést, amit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vita nélkül, egyhangúlag (12 igen) hitelesített, de itt sem lett vége a sztorinak, mert Lázár minisztériuma megfellebbezte az LMP hitelesített népszavazási kérdését a kiemelt beruházásokról.

Ezt azonban újra megtámadták többen, Lázár János mellett kifogásolta a népszavazást például egy gazdasági társaság is, amely Kecskeméten kiemelt beruházásként építene kamionparkolót. Az ügyben azonban utolsó lépésként már csak Alkotmánybírósághoz lehet fordulni: ezért az RTL megkereste Lázár minisztériumát, az Építési és Közlekedési Minisztériumot, mely válaszában azt írta:

„A Kúria döntése után, alkotmányi jogi panasszal élünk és az Alkotmánybírósághoz fordulunk. A magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke. A más országokban is alkalmazott eljárásrend garantálja, hogy a régió országainak befektetés ösztönző versenyében ne szenvedjük behozhatatlan hátrányt.”

Az LMP népszavazási kérdése egyébként úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?”