Schmidt Mária: Örök életemre hálás vagyok Gorbacsovnak

Ma ugyanabban a helyzetben van Magyarország, mint a Hunyadiak korában: nem kapunk segítséget a nyugattól és a szomszédainktól, nem tudunk velük együttműködni azzal a veszéllyel szemben, amivel szemben állunk. Így aztán „ez a helyzet áll elő újra és újra: a szuverenitásunkat azért kell megőriznünk, mert az senki másnak nem fontos. Miután mi, magyarok a szuverenitásunkat és a nemzeti létünket meg tudtuk őrizni a honfoglalás óta, ami egy őrületesen nagy eredmény, most újra egy olyan időszakban vagyunk, amikor minden erőnket össze kell raknunk annak érdekében, hogy most is helyt tudjunk állni még akkor is, ha ez nagyon nehéz. Mert borzasztó nehéz megélni azt, hogy mindenki ellenünk van, mindenki támad minket, mert nem fontosak nekik a szempontjaink. De a lényeg, hogy nekünk fontosak maradjanak” – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és az Orbán-rendszer egyik főideológusa vasárnap a Tranzit fesztiválon.

A most hétvégi esemény csak egy kisebb évközi Tranzit, a rendeset nyáron tartják. Tavaly például Rogán Antal szigorúan zárt körben beszélt a háborúról és békéről. Utána pedig Orbán Viktor fejtegette a gondolatait például arról, hogy a tervei megvannak, de ezekhez még kell tíz év.

Ezen a vasárnapon Schmidt Mária a Világok (h)arca – Milyen lesz az új korszak? címmel tartott előadást, amit rögtön úgy kezdett, hogy azt ő nem tudja, milyen lesz, mert ő egy történész, a történészek meg arról beszélnek, hogy milyen volt. Ő inkább most arról beszélne, hogy mik azok a választási lehetőségek, amik előtt állunk, milyen helyzetben van Európa.

Schmidt Mária szerint a kérdés évszázadok óta ugyanaz: ki lesz Európa ura? Ezután visszament egészen a napóleoni időkig, beszélt a franciákról, britekről, a Német Császárság létrejöttéről, ezek mindegyike irányítani akarta szerinte Európát. Végül képbe jött az Egyesült Államok is, amikor belépett az első világháborúba, és ekkor „kezdetét vette az amerikai évszázad”.

Ezután hosszasan beszélt arról, hogy a második világháború után kettéosztott világ lett: a nyugati fele „amerikanizáció alá került”, a keleti fele meg szovjet fennhatóság alá, ide került be Magyarország is.

Közben az Egyesült Államok a saját oldalára állította Kínát is, ami Mao Ce-tung halála után a pénzközpontúságában egymásra talált az USA-val, ez pedig „lépéskényszerbe hozta a Szovjetuniót”. Így aztán a nyolcvanas években Gorbacsov elkezdett reformokkal kísérletezni (glasztnoszty és peresztrojka), de még a megszálló csapatokat is kivonta Kelet-Európából, így Magyarországról is, „amiért én örök életemre hálás vagyok neki” – mondta erről Schmidt.

És bár a szovjetek távoztak az NDK-ból, az amerikai katonák maradtak. „Amerika a mai napig második világháborús alapon megszállva tartja Németországot. Európa közepén egy olyan Németország van, ami közvetlen amerikai katonai megszállás alatt van” Schmidt Mária szerint.

Aztán amikor megszűnt a Szovjetunió, „akkor elkezdődött az addigi szovjet országok amerikanizációja is”. Eljött tehát Schmidt szerint a kérdés: „Mi legyen azzal a Kelet-Európával, ami gazda nélkül maradt, és amit az Egyesült Államok eleve jussnak tekintett? Csak zárójelben mondom, hogy már az első világháború idején Wilson elnök bejelentette igényét az egész világra, amikor az mondta, az egész világot demokratizálni kell. És nagyon kevés elnök, Harding, Coolidge meg tulajdonképpen Trump kivételével mindenki ehhez tartotta magát”.

Szóval a Szovjetunió összeomlása után megérkeztek az amerikaiak, „elkezdődött Oroszország kifosztása, oligarchák kijelölése, akik strómanként vettek részt abban, hogy lenullázzák Oroszországot”. Ekkoriban jött be a képbe Vlagyimir Putyin, aki Schmidt szerint „elkezdte visszaállítani az ország szuverenitását. Volt, hogy megegyezett oligarchákkal, volt, hogy… Oroszországban általában a nyílászárókkal problémák vannak. Szóval voltak, akik öngyilkosok lettek”.

Putyin ezen törekvéseit viszont az Egyesült Államok sérelmezte, és Schmidt szerint „elkezdték Európát erőszakosabb eszközökkel a saját fennhatóságuk alá vonni”, és a NATO által körbekeríteni Oroszországot és Kínát is, ami egyre jelentősebbé vált közben.

„Oroszország ezt a bekerítést éli meg. Amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, az abból a gondolkodásból keletkezett, hogy úgy érezte, végképp beszorítják. És ha az ukrán–orosz határig ér a NATO, akkor Moszkva és minden más terület is célponttá válik.” Kína meg Schmidt szerint nem azért támogatja az oroszokat, mert annyira szereti őket, hanem mert nem engedheti meg magát beszorítani.

Ezután arról beszélt, hogy a jelenlegi amerikai elnököt, Joe Bident nézve felmerül benne a kérdés, hogy kik a valódi döntéshozók, „mert ezek nem”. Rögtön el is mondta a szerinte kézenfekvő választ: a katonai-hadi komplexum, hiszen szerinte az Egyesült Államokat úgy is le lehet írni, mint „egy katonai diktatúrát, ahol a hadi érdekek mozgatják a politikát”. Közben meg a hadviselést kiszervezik magánvállalkozóknak. Ahogy Oroszország is eljárt a Wagnerrel, bár „most már szegény, biztos másképp hívják” – utalt ezzel valószínűleg a Wagner alapító Jevgenyij Prigozsin halálára. Aztán ott van még a gyógyszerlobbi, a mezőgazdaság meg az olyan emberek, mint Bill Gates – mondta.

Schmidt szerint „odáig jutunk, hogy a nyugat-európai és amerikai rendszerben teljesen megszűnt és hiánycikké vált a tisztelet. Nem tiszteljük a vezetőinket, az egyházat, senkit. Kiszervezett civil szervezetek irányításával lakosságcserét hajtanak végre Európa földjén, az európai civilizáció alapjai rendültek meg”. A Terror háza főigazgatója összességében úgy látja, nehéz helyzetben van a nyugati világ, még nehezebben van Európa, hiszen „Európa elitje önálló érdekképviseletre úgy tűnik, nem alkalmas”.

A teljes előadás itt nézhető vissza: