Maruzsa Zoltán: A munkáltató nem feltétlenül bízik abban a munkavállalóban, aki egyszer már otthagyta tanév közben a gyerekeket

„A tankerületi intézményekben a tanárok 65 százaléka kapott több mint 32,2 százalékos emelést” – mondta a Magyar Nemzetnek Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára.

Miután az Európai Bizottság lehívhatóvá tette az uniós pénzek jelentős részét, a kormány december 29-én bejelentette: átlagosan 32,2 százalékkal nő januártól a pedagógusok bére. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint. Az idei béremelésre a kormány létrehozott egy alapot, amelyben 340 milliárd forintot különített el. Maruzsa szerint a következő néhány hétben meg kell érkeznie több mint 233 milliárd forintnyi uniós forrásnak. Amíg az uniós pénz nincs itt, addig mindent a magyar költségvetés fizet.

Maruzsa Zoltán szerint a béremelés hatására egyre többen dolgoznak a pedagógus foglalkoztatotti jogviszonyban, a felsőoktatási felvételi jelentkezéseken pedig a második legnépszerűbb terület lett a pedagógusképzés.

„Minden szakon emelkedett a jelentkezők száma, több az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a tanító és a tanár, beleértve a természettudományos területet is” – mondta.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja korábban arról beszélt: azoknak nem egyszerű a helyzete, akik a státusztörvény miatt mondtak fel és most vissza mennének a közoktatásba. Volt olyan, akinek írásban is megerősítették, hogy a korábbi távozása miatt nem veszik fel. „Nincs ilyen szabály, hogy nem lehet felvenni ezeket a tanárokat, nem lehet így diszkriminálni, ezt az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja” – mondta Nagy Erzsébet a Telexnek.

A Belügyminisztérium Telexnek küldött korábbi válaszában azt írta: Magyarországon minden munkáltató szabadon dönt arról, kivel kíván jogviszonyt létesíteni.

Maruzsa Zoltán szerint van, aki puhatolózik, a munkáltató viszont nem feltétlenül bízik abban a munkavállalóban, aki egyszer már otthagyta tanév közben a gyerekeket. „A bizalom újraépítése időt igényel” – tette hozzá.

Korábban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Forrás Társadalomkutató Intézet kutatást készített arról, hogy mi alapján kaptak eltérő béremelést a pedagógusok, és mennyire elégedettek az új fizetésükkel. A kutatásból az jött ki, hogy az óvodapedagógusok béremelése jelentősen elmarad a többiekétől: a kérdőívet kitöltő óvodában dolgozók átlagosan 24,6 százalékos emelést kaptak.

Maruzsa Zoltán a Magyar Nemzetnek azt mondta: az óvodapedagógusok döntő többsége megkapta a béremelést. „Néhány városban vitázunk még a polgármesterrel. Van olyan városvezető, aki azt állítja, nem kapta meg a fedezetet, de ott is be fogjuk bizonyítani, hogy megkapta, csak cél szerint kell felhasználni az állami támogatást” – mondta az államtitkár.

Szerinte az óvodapedagógusok bérezése is sokat javult. Számukra a korábbi bértábla a tanároknál kedvezőtlenebb bérezést rögzített, de ezt megszüntették.

Az új jogviszonnyal a pedagógusoknak fixálták a neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidejét, hetente 24 órában. Ezzel többeknek nőhet a munkaterhe, közben a tanárhiányt is próbálhatják leplezni vele.

A Nemzeti Pedagógus Kar el szeretné érni a kötelező óraszámok csökkentését. Maruzsa szerint meg kell vizsgálni, hogyan alakul a tanulók száma, a pedagógusok létszáma, és akkor visszatérhetnek a kérdésre.

Korábban sok vita és ellentmondás volt az átvezénylések tervezete miatt. Itt arról van szó, hogy ha „az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható”, akkor „a köznevelési intézmény fenntartója a jelzés alapján az érintett intézmény számára eltérő feladatellátási helyet jelöl ki”. Maruzsa szerint a tankerületekben egyáltalán nem kellett még átvezényelni a tanárokat.