Heti 24 tanóra a pedagógusoknak: többeknek nőhet a munkaterhe, közben a tanárhiányt is próbálhatják leplezni vele

„Régóta a szakszervezetek követelése volt, hogy fix óraszáma legyen a pedagógusoknak. Méltányosnak tartom a heti 24 órát”

– mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón arra reagálva, hogy a tanárok eddigi kötelező heti 22–26 tanórája helyett heti 24 órában fixálnák a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét.

Pénteken rendkívüli ülésen tárgyalta a parlament a státusztörvényt, ahol Dunai Mónika fideszes képviselő vetette fel a fix heti munkaidőről szóló javaslatot, amit a KDNP is támogatott. És nem is kellett sokat várni, hogy hivatalosan is benyújtsák az erre vonatkozó módosítást, ugyanis az már aznap felkerült a parlament honlapjára.

„A módosító javaslat egységesen 24 órában határozza meg a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mértékét a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok, a fejlesztőpedagógusok, a gyógypedagógusok, az óvodában dolgozó konduktorok, valamint a könyvtárostanárok, könyvtárostanítóknak is” – olvasható a javaslatban.

Már a pénteki vitán több ellenzéki képviselő is aggályait fejezte ki amiatt, hogy ez a változás valójában – a kormány kommunikációjával ellentételesen – nem csökkentené általánosan a tanárok munkaterhét, hiszen például az általános iskola alsó tagozatán tanítók lekötött heti 22 órás munkaidejét még növelné is. Megnéztük, milyen szempontból tekinthető a módosítás könnyítésnek, és kiknek jelenthet pluszterhet a heti 24 tanóra.

A tanárok így is több mint 40 órát dolgoznak egy héten

Ahhoz, hogy jobban megértsük, mit is jelent ez a heti 24 tanítással töltött óra, érdemes részletesebben megnézni a tanárok heti munkaidejének felépítését.

Ugyanis a 24 oktatással töltött óra nem a teljes heti munkaideje a tanároknak. Ahogy másoknak, úgy a pedagógusoknak is heti 40 óra a munkaideje, ebből a kötött munkaidő heti 32 óra. Ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő volt eddig a heti 22–26 óra, ezenkívül ott van a lekötött munkaidőből fennmaradó heti 6–10 óra, valamint a szabad felhasználású munkaidő, heti 8 óra.

A 22–26 heti munkaórát azért kritizálták eddig pedagógusok és szakmai szervezetek, mert túl soknak gondolták úgy, hogy a tanároknak ehhez jönnek még hozzá egyéb terheik: például a szakkörök megtartása, osztálykirándulások szervezése, dolgozatjavítás, adminisztráció stb. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2019-es kutatása szerint átlagosan 25 tanórát oktat egy pedagógus hetente (kerekítve 24,61-ről). Az általunk megkérdezett tanárok nagy része így heti 50 órát is dolgozik egy héten.

De ha nem is ebből indulunk ki, akkor is az biztos, hogy a tanárok átlagos heti munkaterhelése jelentősen meghaladta már eddig is a 40 órát.

Ráadásul a tanárok ugyanannyit keresnek akkor is, ha heti 22 órájuk van, mint ha 26, ez pedig egy tantestületen belül akár konfliktust is okozhat. A munkaidő egyenlőtlen eloszlása is problémát jelenthet. Ilyen szempontból tehát logikusnak tűnik, hogy egységesítsék az óraszámokat, és fix heti munkaidőt határozzanak meg mindenkinek.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a fix óraszámmal egyetért, hozzátéve, hogy az e fölötti túlmunkát fizessék ki a tankerületek. A PDSZ korábban azt javasolta, hogy a tanárok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen. Ezt azzal indokolták, hogy a Tárki-Tudok tudományos kutatása szerint a pedagógusok többsége heti 22 óra kötelező óraszámmal is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat.

A szakszervezetek szerint az a probléma, hogy erről a heti 24 óráról nem egyeztetett a kormány szakmai szervezetekkel. „Ezért ez így nem más, mint egy cinikus döntés, amelynek köze nincs a szakszervezeti követeléshez” – írta a PDSZ az oldalán.

Akár veszélybe is kerülhet néhányaknál a teljes munkaidős foglalkoztatás

Tehát a fix heti munkaidő logikus és pozitív változásnak tekinthető, viszont annak pontos számában nem értenek egyet a szakszervezetek és a kormány. Bár a heti 24 óra kevesebb, mint az eddig lehetséges maximum 26 volt, de

több tanárnak valójában ez a munkaterhei növekedését okozhatná.

Például azoknak, akik teljes heti munkaidős állásban dolgoznak, és heti 24 óránál kevesebb a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük, akár veszélybe is kerülhet a teljes munkaidős foglalkoztatásuk. Ez probléma lehet a tanítóknál, mert a kisgyerekeknek nincs annyi órájuk, hogy a tanítónak meglegyen a heti 24 tanórája. Ilyen helyzetben vannak még az alapfokú művészetoktatásban dolgozók, például zenetanárok, de minden alacsony óraszámú tárgyat tanítónál, és olyan kisiskoláknál is gondot okoz ez, ahol nincs elég osztály – mondta a Telexnek Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja.

„A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő egyes megbízási díjak és pótlékok alapja is, és nem mindegy, hogy az illetményt 22-vel vagy 24-gyel kell osztani, tehát a módosítás ezeket a járandóságokat is csökkenti” – mondta lapunknak a PDSZ tagja. Ugyanis a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapja

• a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete;
• az átlag csoport- és osztálylétszám;
• valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa.

Nagy szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határával kéne számolni a pedagóguslétszámot, tehát eddig 22-vel, most meg 24-gyel. „Ez a módosítás a tanárhiányt is próbálja adminisztratív eszközökkel leplezni” – mondta Nagy Erzsébet.

A státusztörvény más pontokban is szigorúbban szabályozhatja a tanárok munkaidejét. A törvényjavaslat szerint a pedagógusoknak a szabad felhasználású, eddig kötetlen munkaidejükben is előírható lesz az intézményben történő munkavégzés. Sőt, a szabad felhasználású munkaidő esetében az igazgató vagy a tankerületi igazgató előírhatja, hogy azt az intézményben kell tölteni. Így akár a teljes heti 40 órára el lehet rendelni az intézményben való munkavégzést. Ezzel Nagy Erzsébet szerint valójában megszűnt a kötetlen munkaidő.

Többek között ezért is nevezik a kritikusok bosszútörvénynek a tanárok jogállásáról szóló törvény tervezetét (arról itt írtunk részletesen, miért hívják ezt a jogszabály-javaslatot így). Emellett a beterjesztett törvénytervezetből kikerült a munkaidő napi és heti felső határa. Eddig a pedagógusok napi munkaidőkerete nyolc óra volt, a heti munkaidőkeret pedig 40 óra. A tervezet szerint a napi munkaidőkeretet 12 órában maximálták volna, a heti munkaidőkeretet pedig 48 órában. Az Országgyűlés elé terjesztett javaslatban viszont már nem szerepel ilyen konkrét felső határ, így akár még több is lehet a napi/heti munkaidő.