A státusztörvény idején mondtak fel, most visszamennének tanítani, de ez már nem olyan egyszerű

„Azt hittük, hogy a felmondott pedagógusok csak azokba az iskolákba nem mehetnek vissza tanítani, amik a tankerületükhöz tartoztak. De több gyógypedagógust más tankerületből is elutasítottak azért, mert nem fogadta el a státusztörvényt” – írta olvasónk, aki szerint a pedagógusok bár a saját elveikkel mennek szembe, de anyagi és lelki okokból térnének vissza a tanításhoz.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint ugyanebbe az akadályba ütközik szinte mindenki, aki korábban a státusztörvény miatt mondott fel és most vissza szeretne térni a közoktatásba. Volt olyan, akinek írásban is megerősítették, hogy a korábbi távozása miatt nem veszik fel.

Szeptember végéig több mint négyezren, a tanárok öt százaléka döntött úgy, nem fogadja el az új jogállást, és nem tanít tovább. Sokan azért tiltakoztak a státusztörvény ellen, mert szerintük a tankerületek így jobban beleszólhatnak az iskolák életébe, és ezzel csökken a tanárok autonómiája.

Információink szerint volt olyan pedagógus, aki tavaly nettó 260 ezer forintot keresett, ezért is távozott a közoktatásból, most viszont számításai szerint 350 ezer forintot keresne. Mivel ennyit keres jelenleg a szalag mellett is, és mindig tanárként szeretett volna megélni, ezért szeretne visszamenni tanítani. El is ment egy állásinterjúra, ahol úgy tűnt, minden rendben ment, végül azonban nem vették fel. Ezt az iskola vezetése azzal indokolta, hogy a tankerület utasítása szerint nem vehetnek fel olyat, aki a státusztörvény miatt mondott fel.

„Nincs ilyen szabály, hogy nem lehet felvenni ezeket a tanárokat, nem lehet így diszkriminálni, ezt az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja” – mondta Nagy Erzsébet a Telexnek.

Szerinte csak annyi kikötés van, hogy ha valaki 90 napon belül kezd el újra tanítani, akkor annak vissza kell fizetnie a végkielégítését. E szerint ha az érintett a jogviszonya megszűnésének időpontjától számított

• 30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult.
• 31. és 60. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb egyhavi végkielégítésre jogosult.
• 61. és 90. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb kéthavi végkielégítésre jogosult.

Megkerestük az ügyben a Belügyminisztériumot és a Klebelsberg Központot is. A Belügyminisztérium válaszában azt írta, hogy Magyarországon minden munkáltató szabadon dönt arról, kivel kíván jogviszonyt létesíteni.

„Azok a pedagógusok, akik 2023. szeptember 15. és 29. között szabad elhatározásukból úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak az új pedagógus életpálya törvény hatálya alatt a köznevelésben tovább dolgozni, letöltötték a felmentési idejüket, felvették a végkielégítésüket, majd távoztak a köznevelés rendszeréből. A döntést nem a fenntartók, hanem a pedagógusok hozták meg” – írták.

Azt is írták, nem igaz az a feltételezés, hogy bármiféle lista lenne azok nevéről, akiket nem vehetnek fel az intézmények. Szerintük a listázásnak semmi értelme nem lenne, ugyanis a felvételi eljárásban a munkáltató a jelentkezőtől megkapja korábbi munkaviszonyai igazolásait, melyekből láthatók a munkaviszony változásai.