Nem biztos, hogy van túlvilág: üzenték az Esztergom–Nyerges Rally szervezői a nézőknek

A vasárnap kora délután, a 11. Esztergom–Nyerges Rally Bajót és Lábatlan közti gyorsasági szakaszán történt versenybalesetben négyen meghaltak, nyolcan megsérültek, az esetről pedig több videófelvétel készült. A rendőrség hivatalos közleményében is szerepel, hogy néhányan a közönségtől elzárt füves területen álltak, amikor lesodródott az útról a Škoda Fabia Rally 2 versenyautó. Ennek ellenére Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint az ügyben indított büntetőeljárás, illetve a hasonló esetekben megszokott kártérítési eljárás során vizsgálják majd külön a nézők, a versenyautó vezetőjének és a verseny szervezőjének a felelősségét.

A rendőrség halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt nyomoz, az autó vezetőjével kapcsolatban viszont halált okozó súlyos testi sértés vétsége merülhet fel az ügyvéd szerint, de valószínűsíti, hogy ifj. Tóth János büntetőjogi felelősségét végül nem fogják megállapítani. Versenyzőként nem tekinthető a közúti közlekedés résztvevőjének, ezért nem tőle, hanem a szervezőktől várja el a jog, hogy tegyenek meg mindent, hogy ne történjen baleset.

Az Arrabona Rally Club által szervezett verseny látogatása ingyenes volt, a baleset helyszínén két tábla is figyelmeztetett a veszélyre. Az esemény honlapján több, biztonsági előírásokkal kapcsolatos, térképes tájékoztató szerepel. Az ügyvéd utóbbi kapcsán különösnek tartja, hogy több helyen azt írták: „Az autósport veszélyes! Részvétel csak saját felelősségre”, ez utóbbi állítás ugyanis nem felel meg a valóságnak. Az autóversenyek szervezői nem háríthatják a nézőkre teljesen a felelősséget, mert ezt tiltja a törvény, csak például a telefonban, illetve ruházatban okozott károkért való felelősségüket zárhatják ki. Herpy szerint további probléma, hogy az egyik tájékoztatóban összefoglalt biztonsági tanácsok sem alkalmasak arra, hogy a tájékozatlan nézők megfelelően felkészüljenek az eseményre. Ezek közt szerepel egyebek mellett, hogy:

• Ne érzed magad sérthetetlennek és halhatatlannak.
• Egy elszabadult autó nagyot tud ütni.
• Nem biztos, hogy van túlvilág.
• Semmiképp ne állj a pálya szélére, főleg ne egy fogyatkozó tartalmú boroskannára, vagy sörösrekeszre!

A felsoroltakon kívül az a szervezői tanács sem tűnik szakszerűnek, amelyben arról írnak, hogy ha a nézőre rászól egy rendező vagy egy rendőr, gondolja végig, mert lehet, hogy mégis igazuk van. A felsorolás további részének tartalma és nyelvezete olyan, mintha gyerekeknek szólna, nem pedig egy fokozottan veszélyes sportesemény szervezői akarnának mindent megtenni, hogy megelőzzék a tragédiát.

A tájékoztatókban fontos lett volna leírni, hogy miről lehet felismerni a szervezőket és a pályabírókat, hol lehet velük találkozni, továbbá azt, hogy mi tekinthető kordonnak és hány méter a megfelelő védőtávolság az egyes helyeken. Utóbbi kapcsán a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) honlapján elérhető leírásban legalább 25 méter védőtávolságot írnak elő a versenyautók és a nézők közt, amennyiben a pálya egy szintben van a környezetével, egy-két méter magasságból már 10 méterről is lehet nézni a nemzetközi versenyeket, amikor pedig ennél is magasabbról lehet rálátni a versenypályára, a közönség azt akár egy méterre is megközelítheti. A nézőknek nyilvánvalóan nem kell ismerniük a nemzetközi szövetség biztonsági előírásait, mert a biztonság megteremtése és fenntartása egyértelműen a raliverseny szervezőjének feladata, hangsúlyozza az ügyvéd.

A Rallydream nevű magyar blog több mint tíz éve a korábbi balesetek miatt összegyűjtötte a nézőknek szánt legfontosabb tanácsokat. Ezek közt visszatérő elem, hogy a pályák szélén állva mindig szemmel kell tartani a verseny eseményeit, ügyelni kell a biztonságos védőtávolságra, fel kell készülni az azonnali menekülésre, és követni kell a pályabírók, illetve a rendezők utasításait.

A hétvégi verseny szervezői által készített másik térképvázlaton skiccek formájában láthatók a tipikusan veszélyesnek tekinthető helyek, ám ezek közt éppen az olyan lassítópontok nem láthatók, amelyek közül az egyikbe csapódott a Škoda. Lassítópontok egy másik térképen szerepelnek, de ott nézőknek szánt szabályok nélkül.

Az ügyvéd szerint a raliautó üzembentartója és a verseny szervezője valószínűleg együtt lesznek felelősek az okozott károkért és a sérelmi díjakért. A szervezőknek a sporttörvény külön is előírja, hogy kötelesek mindent megtenni a résztvevők személy- és vagyonbiztonsága érdekében, a kártérítés eljárás során pedig szintén arra derülhet majd fény, hogy a törvényre és a verseny szervezésére vonatkozó szabályok értelmében az Arrabona Rally Club valóban mindent megtett-e, hogy ne történjen meg a baleset. Ha kiderül, hogy olyan mulasztást követtek el, ami ok-okozati összefüggésben áll a tragédiával, akkor a szervezőt elmarasztalhatják.

Boncsér Sándor igazságügyi gépjárműszakértő a rendelkezésre álló felvételek, illetve a baleset helyszínével kapcsolatos információk alapján azt mondta a Telexnek, hogy a Škoda körülbelül 110-130 km/óra sebességgel haladhatott az RTL által közreadott felvételen szereplő egyenes szakaszon, szükségszerűen fokozatosan csökkenő sebességgel. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a videó első másodperceiben látható, hogy az autó átmenetileg elvesztette stabilitását, amire az enyhén kacsázó mozgásából lehet következtetni. Feltételezése szerint ez összefügghet a későbbi történésekkel.

Ezt a versenyző sikeresen korrigálta a szakértő szerint, ám közben az autó jobb oldalon lévő kerekei elhagyták az aszfaltot, a kétoldali keréksor alatti tapadás kritikusan eltérhetett. Ez újabb stabilitásvesztést okozott, a vezető nem tudta visszakormányozni az autót a szilárd burkolatra, ezért a Škoda ismét sodródni kezdett, amit egy idő után már nem is lehetett korrigálni. Megpördült, majd nagyjából 50-70 km/órás tempóban, szinte teljesen visszafordulva, jobb oldalával az út menetirány szerinti bal oldalán álló nézők közé csapódott. A Boncsér Sándor által készített szemléltető animáció nem tekinthető pontos baleseti rekonstrukciónak, de reálisan szemlélteti a versenyautó mozgását az ütközés előtti másodpercekben.

Nem a vasárnapi az első eset az Arrabona történetében, amikor a klub vezetőjének egy halálos versenybaleset miatt merül fel a büntetőjogi felelőssége. Amint azt B. Gábor a Telex kérdésére megerősítette, a 2013-ban a városlődi versenyen történt balesetet követő eljárás végén, 2018-ban jogerősen egy év fogházbüntetést kapott, de büntetését két évre felfüggesztették.

A tizenegy éve történt balesetet követő vizsgálatról és az ítéletről a Veol korabeli cikkében azt írták, hogy bár B. Gábor a verseny előtt elküldte a Magyar Nemzeti Autósport Szövetségnek (MNASZ) a helyszínről szóló úgynevezett biztonsági tervet, de erről és a térképvázlatokról hiányoztak a pálya nyomvonala mellett található épületek nevei, illetve az úthoz képest mért távolságuk. A városlődi baleset a Jégbüfé nevű vendéglátóhely előtt történt, ahová az egyik versenyautó, egy Volkswagen Golf irányíthatatlanul csapódott be, és az vezetett a tragédiához, hogy itt is nézők álltak, vagyis a helyszínbiztosítás nem volt megfelelő.

Herpy Miklós kérdésünkre azt válaszolta, hogy amennyiben a büntetőeljárás ismét B. Gábor felelősségét állapítja meg, úgy a korábbi versenybalesetet követő ítélet miatt különös visszaesőként ezúttal már valószínűsíthetően letöltendő fogházbüntetésre számíthat, egyúttal eltilthatják a hasonló események szervezésétől is.

A polgári jog szerint veszélyes üzemnek tekinthető a raliautó üzemeltetése és a raliversenyek szervezése is. Aki veszélyes üzemi tevékenységet végez, köteles megtéríteni az ebből származó kárt, hívja fel a figyelmet Herpy Miklós ügyvéd, ezúttal pedig több mint százmillió forint lehet az okozott kár és sérelmi díj, ami az áldozatok hozzátartozóit, illetve a sérülteket megilleti. Ezt az összeget nagy valószínűség szerint a szervező, a versenyautó üzemeltetője, illetve biztosítójuk lesz kénytelen kifizetni.

A felelősség alól akkor mentesülhet az Esztergom–Nyerges Rally szervezője, illetve a versenyautó gazdája, ha kiderül, hogy a baleset valamilyen elháríthatatlan ok miatt történt, amely a raliautó üzemeltetője és a szervező tevékenységén kívül esett. A polgári jogi, azaz kártérítési felelősség az ő tekintetükben objektív, nem a felróható magatartásukon alapul. A büntetőjogi felelősség ezzel szemben kifejezetten személyhez kötött és felróható, azaz legalább gondatlan magatartáson alapuló felelősség, fogalmaz az ügyvéd.

Herpy Miklós szerint a rendelkezésre álló felvételek alapján valószínűleg ez nem állja majd meg a helyét, hiszen a balesetet a pálya nyomvonaláról annak közvetlen közelébe csapódó versenyautó okozta, a szervezők pedig nem gondoskodtak megfelelően arról, hogy ne álljanak ott a nézők. Elvileg akár meg is állíthatták volna a futamot arra hivatkozva, hogy nem elég biztonságosak a körülmények, de ezt nem tették meg. Az ügyvéd szerint a károkozó védekezhet azzal is, hogy a sérülteknek, illetve az áldozatoknak felróható magatartás miatt történt a tragédia, ám Herpy szerint akkor is a szervezőket, illetve a versenyautó üzembentartóját marasztalják majd el, ha a nézők nagyobb hibát követtek el.

Ezt azzal magyarázta a közlekedési ügyvéd, hogy a veszélyes üzemi kártérítési felelősség rendkívül szigorú, így ha a nézők hibáztak ugyan, de a baleset a verseny szervezésével, illetve az autó üzemeltetésével összefüggésben merült fel, akkor a felelősök kötelesek lesznek a károk nagyobb hányadát megtéríteni.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a 11. Esztergom–Nyerges Rally hivatalos honlapján található emailcímekre, mert szerettünk volna további tájékoztatást kapni. Válaszként az esemény sajtókommunikációért felelős munkatársa felhívta szerkesztőségünk figyelmét a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség vasárnapi közleményére, amelyben a szövetség részvétét fejezte ki a történtek miatt, jelezték, hogy együttműködnek a hatóságokkal a körülmények kivizsgálásában, ugyanakkor a vizsgálat lezártáig sem az MNASZ, sem a verseny szervezői nem kívánnak további tájékoztatást adni.

Frissítés 19:09:

A cikk elkészülte után nyilatkozott a Hír TV-nek Szujó Zoltán a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke. Szujó azt mondta, hogy alapjaiban kell újragondolni a magyarországi raliversenyek megrendezését és lebonyolítását. Az MNASZ gyors vizsgálat aszerint a verseny rendezésére vonatkozó biztonsági tervek rendben voltak. A nyilatkozata további részleteit itt lehet elolvasni.