Az engedélyezettnél sokkal melegebb használt termálvizet enged ki a szabadba az egyházi sportközpont Szegeden

2024. március 22. – 04:15

Az engedélyezettnél sokkal melegebb használt termálvizet enged ki a szabadba az egyházi sportközpont Szegeden
A zárt csővezetékből a nyitott csapadékvíz-gyűjtő csatornába folyik a sportcentrum használt termálvize – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

A Szeged-Csanádi egyházmegye sportcentrumát termálvízzel fűtik, de úgy látszik, nem az engedélynek megfelelően kezelik a termálvíz maradékát, amit a város önkormányzata által kiépített csapadékvíz-elvezető csatornába engednek, ahonnan a Tiszába folyik.

Elkészült a független, hitelesített laboratórium elemzése, amelyhez korábban mintát vettek a termálvízből, amit a szegedi Szent Gellért Fórum területéről engednek a városi esővízgyűjtő csatornába.

A termálvíz hőmérséklete 43,2 fok volt a mintavétel februári napján, ezzel szemben az engedélyezett legmagasabb vízhőmérséklet 30 fok lenne.

Fodor Antal, a körzet önkormányzati képviselője, a Telex kérdésére azt is elmondta, hogy a hiteles mérési eredményekről tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely eredetileg kiadta az engedélyt az egyháznak arra, hogy a termálvizet a földbe való visszanyomás nélkül felhasználja, majd az esővízgyűjtő csatornába engedje, ahonnan a Tiszába folyik a termálvíz.

A Szeged-Csanádi egyházmegye sportközpontjában saját kutat fúrattak, hogy fűtésre használják a termálvizet. Az ilyen rendszereknél nem a földből kinyert forró víz kering a fűtőtestekben, hanem leadja a hőt egy berendezésen keresztül, majd a lehűlt termálvízzel kezdeni kell valamit.

Fodor Antal korábban azért kezdeményezte a Szent Gellért Fórum használt termálvizének vizsgálatát – erről már írtunk –, mert a Szeged-Béketelep városrészben élők közül többen hónapok óta panaszkodtak arra, hogy a Szent Gellért Fórum termálvize gyakran nagyon büdös szagokat áraszt ott, ahol a zárt csővezetékből belefolyik a nyílt csatornába. Ez a hely mintegy két kilométerre van az egyházi sportközponttól. Fodor Antal azt is elmondta, hogy a laboratóriumi elemzés szerint a vizsgált termálvíz a megengedett mennyiségekben tartalmaz különféle anyagokat és vegyületeket, amelyek a földből kitermelt forró vizekben általában benne vannak, ezzel tehát nincsen probléma.

Közben kiderült, hogy az egyházi sportközpont szállodájának, a négycsillagos, 50 szobás Hotel Gerardusnak saját termálvizes medencéje van, de az nem világos, hogy azt eddig ki és mire használhatta, mert a szálloda kínálatában nem szerepelt. Sajtóhírek szerint ezt a medencét akarják most átalakítani másfajta üzemmódra, hogy ne termálvízzel, hanem ivóvízzel tölthessék fel. Ehhez vízkezelő berendezés kell, és, ha már fejlesztenek, élménymedencét is készíttetnek. Erre olyan közbeszerzési eljárást írtak ki, amelynek értéke nem haladja meg a 300 millió forintot, de hogy valójában mennyibe kerül, az még nem derült ki.

Az egyházi sportközpont szállodája előtt foci- és teniszpályák vannak – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Az egyházi sportközpont szállodája előtt foci- és teniszpályák vannak – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Fodor Antal képviselő szerint az továbbra is kérdéses, mi történik a Szent Gellért Fórumban a vízzel együtt a felszínre kerülő metángázzal, mert erről nem kapott tájékoztatást. A termálvíz mellett előszivárgó, egyébként színtelen és szagtalan metánt, amely a földgáz egyik alkotórésze, az előírásoknak megfelelően kell kezelni a termálkutaknál. Ez a gáz mérgező, a levegővel keveredve robbanékony, egyébként pedig az üvegházhatást, a Föld felmelegedését előidéző gázok egyike. Ezért és a robbanásveszély miatt nem helyes „csak úgy kiengedni” a gázt, így a termálvizet használó intézményeknél, például gyógyfürdőkben összegyűjtik és elégetve fűtésre használják a metánt. Egy szakmai tanulmány szerint egy átlagos hazai termálkút évente mintegy 400 ezer köbméter metángázt hozhat a felszínre, ami a levegőbe engedve több mint 6000 tonna szén-dioxiddal egyenlő mértékben növeli a globális felmelegedést. Mindez a Szent Gellért Fórum esetében amiatt is érdekes, mert Kiss-Rigó László megyéspüspök korábban kijelentette, hogy az egyházi sportközpont szerinte a termálvizes fűtés és a napelemek révén zöld, azaz környezetbarát módon működik.

A Telex elküldte kérdéseit a Szeged-Csanádi egyházmegyének arról, mi az álláspontjuk a szabályosnál melegebben a csatornába engedett termálvízzel kapcsolatban, és mit tesznek a Fórum kútjából a termálvízzel együtt feltörő metángázzal. Az egyházmegye az előző cikkünk összeállítása előtt küldött kérdéseinkre nem adott választ, ha most válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Az én erdőmben nehogy más takarítson

A Szent Gellért Fórum az utóbbi hónapokban azért szerepelt gyakran a hazai sajtóban, mert a kormány az egyházi stadion melletti, hat hektár állami tulajdonú erdőt a Szeged-Csanádi egyházmegyének ajándékozta tavaly októberben, hogy az iskolát építsen ott, mint utóbb kiderült, három új labdarúgópályával együtt. Szeged város önkormányzata meg akarta tartani az erdőt, amely megfogja a városba a széllel érkező por egy részét. Botka László polgármester, a többségéhez tartozó képviselők és civilek is tiltakoztak az erdőirtás ellen. Az egyház utóbb elállt a tervétől, és inkább Szegedtől 20 kilométerre, Mórahalmon építkezik.

Mégis úgy látszik, hogy az erdőt továbbra is szorosan tartja a markában az egyház, vagy a kormány, vagy együtt a kettő. Mivel a területen évek óta felszaporodott az illegálisan odahordott hulladék, emiatt az erdő kitisztítását kezdeményezte saját munkájával az aHang civil szervezet és a Momentum. Ezért március elején Nagy Sándor alpolgármester levélben kérte, hogy önkéntesekkel összegyűjthessék az erdőben a szétdobált szemetet, amit az önkormányzat közterület-fenntartó cége szabályosan elszállítana a hulladéklerakóba. Nagy Sándor erre a javaslatra választ sem kapott az állami erdőket kezelő, az Agrárminisztériumhoz tartozó cégtől, a Dalerd Zrt.-től, amely aztán középiskolások bevonásával elkezdte kitakarítani az elhanyagolt területet.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!