A késelő győri diák rég börtönben ül, mégis új ítélet születhet. Az egész ügy egy darázsfészek

Hiába zárult le 2023 májusában jogerősen a tanárnőjét megkéselő győri diák pere, a Győri Fellebbviteli Főügyészség nemrég megtámadta az ítélőtábla határozatát a Kúriánál, mert úgy látja, H. András előre kitervelten és aljas indokból követte el a gyilkossági kísérletet 2019 decemberében.

Mostanra viszont a felülvizsgálatot felfüggesztették a legfelsőbb bírói fórumon, ugyanis mindennek folyományaként a Kúria talált egy jogegységi problémát is a késelő ügyében. H. András tavaly óta börtönben ül, 17 éves múlt a támadáskor, most 22.

Így történt a brutális iskolai támadás

Az órai késelés 2019. december 5-én kavarta fel a közvéleményt, a győri Jedlik-szakközépiskola 17 éves diákja az ötödik órában felállt a padból, kiment a fizikatanárnőhöz, átadta a füzetét, mintha meg akarná mutatni, közben a nő háta mögé surrant és hátba szúrta. A sikító áldozat nyakát a földön tovább döfködte, mellkasa felé is bökött. Több diák rémületében kirohant, egy fiú, M. Bálint közéjük lépett, elvette a kést és azt kérdezte: „miért csináltad ezt?” „Majd ebből tanul, elegem volt a tanárnőből” – felelte a diák, aki mindvégig azt állította, nem emlékszik semmire a kisétálás és az ocsúdás közti percekből. A tanárt mentő szállította el, szerencsére életben maradt. Kiderült, hogy a fiú egy hármas jegy miatt vetkőzött ki magából.

A Győri Törvényszék 2022. október 3-án öt év fiatalkorúak börtönére ítélte H. Andrást azzal, hogy legkorábban a büntetés felének letöltésének után szabadulhat feltételesen. A Győri Ítélőtábla az öt évet meghagyta, de úgy döntött, hogy a büntetés kétharmad részét kell mindenképpen letölteni, ez a gyakorlatban 10 hónappal jelent többet.

Egyébként fiatal kora miatt az akkor 17 éves diák esetében eleve nem életfogytiglan, hanem 15 év volt a büntetés felső határa, az alsó pedig 1 hónap. Így a kettő közti középmérték 7 év és 6 hónap – a vád ezt látta a perben reálisnak.

Számításaink szerint a büntetésbe számított letartóztatással és bűnügyi felügyelettel kalkulálva tavaly májusban még 2 éve és 2 hónapja volt hátra H. Andrásnak a büntetéséből – amennyiben feltételesen kiengedik.

Az ügy miatt derült ki, hogy nincs egységes joggyakorlat

Csakhogy mindez érvényét veszíti, ha a Kúria is úgy látja, hogy a diák tette előre kitervelt volt, és aljas indokból támadt a tanárnőre.

Dr. Karácsony Anikó, a Győri Fellebbviteli Főügyészség szóvivője megkeresésünkre elmondta, a főügyészség azért fordult a már lezárult ügyben a Kúriához, mert álláspontjuk szerint a két minősítő körülmény – tehát az aljas indok és az előre kiterveltség – valójában kiolvasható az ítélőtábla által is rögzített eseménysorból, az ítéletben mégsem szerepel. Emiatt véli úgy a fellebbviteli főügyészség, hogy a minősítés és a büntetés egyaránt törvénysértő, és öt évnél többet indítványoznak.

Ám a Kúria épp csak elkezdte, nemrég fel is függesztette a felülvizsgálati eljárást, mert jogalkalmazási problémára bukkant. Mielőtt tehát határoznak H. Andrásról, azt kell eldönteniük dr. Faragó Péter védőügyvéd tájékoztatása szerint, hogy általában véve egy ilyen, bosszúszerű tett nem minősül-e már csak azért is azért aljas indokúnak, mert a retorzió a tanár pozíciójának, munkájának szól. Ezt ebben az esetben bonyolítja, hogy H. Andrást már eleve közfeladatot ellátó személy elleni támadás miatt ítélték el.

Ha a jogegységi eljárás lezárul, a volt diák ügyében maga a Kúria dönt, ha pedig kimondja a két minősítő körülményt, a büntetés szinte bizonyosan emelkedni fog.

Csakhogy akad még egy csavar, amitől a kérdés nehezebb.

Idén január óta ugyanis a pedagógus büntetőjogi szempontból – ha például az órán támadás éri – nem minősül közfeladatot ellátó személynek.

A 2023. évi LII. törvény 171. § (57) 9. hatályon kívül helyezte az erről szóló 2011. évi 190. tv. 66. § (2) szakaszt.

Ez a számos jogi kérdést felvető újdonság a győri esetben azt is jelentené, hogy ha új döntést hozna a Kúria, ezt a minősítő körülményt nagy valószínűséggel nem lehetne alkalmazni, mivel nem ez a kedvezőbb a vádlottra nézve.

Ha ő valamivel többet kap, az nem tart vissza senkit

Dr. Faragó Péter ügyvéd szerint azáltal, hogy az ügyészség nem képes belenyugodni az ítélőtábla döntésébe, nem segíti, hanem elnehezíti a büntetését töltő fiatalember visszailleszkedését. Eközben egy valamivel szigorúbb ítélet ugyanúgy nem fogja visszatartani azt, akinél egyszer egy kissé beszűkült tudatállapotban „leszállna a vörös köd” és tanárára támadna – véli a jogász. Azzal a céllal, hogy az ilyen magatartástól mindenkinek el kell venni a kedvét, maga is egyetért, de az egyéni nevelési célt sem szabadna lesöpörni a példastatuálás kedvéért.

H. András szüleit lelkileg nagyon megviselte, hogy az ügy mégsem zárult le – mondja dr. Faragó Péter. És ez most láthatóan még a börtönhöz jól alkalmazkodó fiukat is súlyosan érinti, akinek rezzenéstelen arca egy pillanatra sem árult el indulatot a per során. Nem mutatott dühöt, félelmet vagy keserűséget és ez a nyugalom zavarba ejtő ellentmondásban állt a tettével. Az utolsó szó jogán azt mondta: „Sajnálom mindazt a lelki és testi fájdalmat, amit okoztam a tanárnőnek, és a lelki traumát, amit az érintetteknek a legnehezebb feldolgozni.”

Az ügyvéd szerint a család – bármilyen nehéz is egy szülőnek – megnyugodott az ítéletben, tudomásul vették, hogy ezen az úton végig kell menni. „Véleményem szerint a bizonytalanság senkinek sem jó – még a sértettnek sem” – mondja.

Ez utóbbit a tanárnő sértetti képviselője tavaly elhangzott mondata is alátámasztja, ő úgy fogalmazott, hogy az áldozat

„a fizikai sérüléseit már kiheverte, ám a lelki sebeket nem, és éppen az segíti gyógyulását, ha ez a per most jogerősen lezárul, a sebeket a téma nem tépi fel újra és újra.”

Mit nem fogad el az ügyészség?

Dr. Karácsony Anikó szóvivő hangsúlyozza, az ügyészség szerint akkor is az a legelőbbre való, hogy igazságos és törvényes ítélet szülessen. Úgy látják, hogy bár az ítélőtábla helyesen állapítja meg, hogy egy bosszú önmagában nem aljas indok, H. András tette túlmutatott az egyszerű bosszún, amikor egy nem létező, vélt sérelmet torolt meg a könyörtelen orvtámadással. A hármas jegyet kijavíthatta volna, és ez esetben be sem írja azt a tanár.

Ehhez érdemes hozzáfűznünk, hogy a fiú túlzott nyomást érzett otthon a teljesítmény miatt, elhangzott, hogy a hármas osztályzatot egyszerűen nem akarta hazavinni, még akkor sem, ha utóbb kijavíthatta volna.

A másik kérdéses pont, hogy a védelem és a bíróság szerint a „terv” kialakulása, a kés zsebbe helyezése és a kivitelezés közben legfeljebb 10 perc telt el, ennyi pedig nem elég az előre kiterveltség megállapításához. A hármast a második órában kapta, a támadás az ötödik órában történt. A főügyészség viszont másképp látja, az előre kiterveltséghez sem szükséges minden mozzanatot kidolgozni az elkövetőnek és három óra bőven elég rá. A szülők egyébként épp erről mondták azt a Telexnek a törvényszéken: örülnek, hogy nem állapították meg az előre kiterveltséget., mert „a társadalom azt sokkal súlyosabban ítélné meg és megvetendőbbnek tartaná.”

A tanárnőnek még idő kell a megbocsátáshoz

Dr. Faragó Péter ügyvéd abban bízik, hogy a Kúria meghagyja hatályában az ítéletet és remélhetőleg egy éven belül eldől a per sorsa.

H. András a másodfokú ítélet előtt leérettségizett, ma is egyetemi terveket szövöget. A tanárnővel mediációban szeretett volna részt venni – ez a pereskedést akár részben kiváltó közvetítői eljárást jelenti. Bocsánatot is kért tőle.

A tanár azt üzente, hogy nem haragszik rá, de a teljes megbocsátáshoz még időre van szüksége. Dr. Horváth Péter ügyész az ítélőtáblán sarkosan fogalmazott az áldozat szerepével kapcsolatban:

„Nyilván nem az a tisztünk itt, hogy bárkit is sajnáljunk, de ha már mindenképpen sajnálni akarunk valakit, az véleményem szerint hadd legyen a sértett. Ő talán retteg ma is, ha felír valamit a táblára, és háta mögé néz óra közben.”