A civil tagok szerint a Korrupcióellenes Munkacsoport megint nem nézett szembe a valódi korrupcióval

Idén sem szavazták meg a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentését az annak munkájában civilként részt vevő Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország képviselői, mert az szerintük nem ad valós képet a Magyarországi korrupciós problémákról és nem tartalmaz elég ambiciózus vállalásokat – derült ki a civil szervezetek közös közleményéből.

Az Integritás Hatóság mellett működő, törvényi kötelességből létrehozott Korrupcióellenes Munkacsoport szintén 2022 vége óta működik, méghozzá úgy, hogy tíz tagot az állami szervek delegáltak, tíz tagot pedig pályázat útján választottak ki huszonnégy civil jelölt közül. A terv nyilván a konstruktív együttműködés volt, de a jelek szerint ez csak mérsékelten valósult meg eddig, elvégre három civil tag idén sem szavazta meg az éves jelentést,

viszont a Transparency és a K-Monitor további öt civil tag csatlakozásával kiadtak egy olyat, amelyben benne van minden, ami szerintük abból kimaradt – ez ide kattintva olvasható.

A szervezet jelentése a civilek szerint sokkal inkább a kormányzat mérsékelten ambiciózus elképzeléseit tartalmazza, mint az ő javaslataikat, utóbbiakat a kormányzati szereplők döntő többségükben nem támogatták. A civilek a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézést is hiányolták a jelentésből, és további problémának tekintették, hogy a jelentés említést sem tesz több kiemelt korrupciós kockázatról, mint a pártfinanszírozás, a kampányköltések, a vagyonnyilatkozatok, vagy a közérdekű bejelentők helyzete.

A civilek kifogásolták, hogy az állami szervek csak a jelentés elkészülése előtt egy hónappal küldtek meg adatokat, amikkel így nem igazán tudtak semmit kezdeni, és azt is kifogásolták, hogy a Munkacsoport civil és kormányzati tagjai között továbbra sem tekinthető partnerinek a viszony. A hazai támogatások ellenőrzéséről szóló vizsgálatot például a Pénzügyminisztérium megbízásából a Századvég Konzorcium folytatta le, de az erről szóló tanulmányt a civilek nem ismerhették meg.

A két szervezet álláspontja szerint a jelentés további hiányossága abból is fakad, hogy a munkacsoport mandátuma nem terjed ki az egyedi ügyek vizsgálatára, holott ezek bemutatása elengedhetetlen lenne az olyan rendszerszintű visszásságok feltárásához, mint például a közbeszerzési piac felülről vezérelt koncentrációja. A Munkacsoport ezentúl a civilek szerint számos olyan fontos témát nem is vett napirendre, amelyek a korrupció megelőzése és a korrupció elleni fellépés szempontjából elengedhetetlenek.

A munkacsoport jelentése egyébként egy napon jelent meg az Integritás Hatóság 2023-as jelentésével, ebben a szervezet elnöke a jogköreik kiterjesztését kérte és arról írt, hogy az állami szervezetekkel való együttműködés is akadozik, és az érdemi információhoz való hozzáférésük rendszerszinten nem biztosított.