Zárjuk be a boltot, kihez fordulhatnék?

Nagyjából kéttucatnyaian gyűltek össze vasárnap délután a Népligetnél, hogy a rakpartra vonulva adjanak hangot követeléseiknek a magyar gazdaságok és méhészek helyzetének javítására. A mai volt a háromnapos gazda- és méhésztüntetés második napja, holnap adják át a követeléseiket tartalmazó petíciót az Agrárminisztériumnak.

A szervező szerint az egymást követő rossz évek, az alacsony felvásárlási árak, a termesztéshez szükséges anyagok magas költségei, a rossz brüsszeli döntések és az elhibázott hazai agrárpolitika miatt

úgy néz ki, jövőre már nem tudják elkezdeni az évet.

„Gyakorlatilag az életben maradásunkért küzdünk, és nemcsak mi, hanem minden hazai családi gazdálkodás 500 hektár alatt” – mondta a Telexnek az esemény egyik szervezője, Kernbaum Anita. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is gondjuk van, mivel úgy látják, hogy az érdekképviseleti szervezet beszedi a pénzeket, de nem áll ki értük. Sok olyan agrárvállalatról tudnak, aki csődközelbe került vagy csődbe ment a jelenlegi gazdasági helyzetben, ezért követelik, hogy kapjanak a gazdák felszámolási és végrehajtási moratóriumot a túlélésük érdekében.

Egy másik szervező szerint az egyik legnagyobb gond, hogy továbbra sem csökkent a vetőmagok és a növényvédőszerek ára, miközben a terményárak tíz éve nem látott szintre zuhantak. Úgy látja, közel százezer forint a mínuszuk hektáronként, a korábbi hazai exporttilalom miatt pedig megbízhatatlanságra hivatkozva már a nyugati partnerük sem veszi meg a terményüket.

„Itt az áru, várom a csodát, hogy egyszer majd azt mondják, hozhatod”

– tette hozzá.

Két órakor a kis tömeg átvonult a Parlament mellett található Széchenyi rakpartra, ahol már nagyjából hetvenen várták a beszédeket. Itt két gazda és egy méhész mellett felszólalt a jobbikos Bencze János is, egy másik csoport pedig ismét felfújta a néhány napja az Opera előtt felállított többméteres kaszásfigurát.

„Zárjuk be a boltot, kihez fordulhatnék?”

– mondta a méhészek nevében felszólaló Szarka Tamás, aki, aki arról is beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben nem látja a szakma jövőjét. Az egyik legnagyobb problémát szerinte a rosszabb minőségű ukrán méz vámmentes importja jelentette, ezért követelik, hogy rendeljenek el behozatali tilalmat, és fizessenek kárpótlást a magyar méhészeknek. Hozzátette, hogy rengeteg olcsó, szintetikus méz érkezik külföldről, amelyet a valódi mézhez keverve árulnak a boltokban, ez pedig tovább csökkenti a termelői méz eladási árát.

„Az agrárium ügye nem pártfüggő, vannak köztünk fideszestől DK-son keresztül a mi hazánkosig mindenki”

– mondta a Telexnek az egyik szervező Nagy István agrárminiszter szombati kijelentésére reagálva, miszerint a baloldal áll a tüntetés mögött. A szervezők szerint dél-somogyi gazdák összefogásából rendezték a demonstrációt, amelyhez később a nehéz helyzetben lévő méhészek is csatlakoztak. Eredetileg traktorokkal terveztek tüntetni a gazdák, de végül csak egy jármű jelent meg a Népligetnél, és a szervezők szerint nem is kapták meg az engedélyt, hogy a traktorral a rakpartra vonuljanak. Elmondásuk alapján jóval több résztvevőre számítottak, de végül rengetegen voltak, akik a támogatásukról biztosították őket, aztán mégsem jelentek meg.

Vagy félnek, vagy nem mernek kiállni magukért, pedig a problémák valósak

– tette hozzá a szervező. Az eseményre a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét is meghívták, de nem kaptak választ a megkeresésükre.

Az utolsó, hétfői napon adják át a gazdák és a méhészek a petíciójukat az Agrárminisztériumnak, amiben többek között követelik, hogy:

• legyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyett valódi érdekképviseletük, aki eljuttatja a hangjukat a döntéshozókhoz;
• kapjanak moratóriumot az agrárvállalkozások a felszámolással szemben;
• vessenek ki vámot a hazaival nem egyenlő termelési feltételekkel készített mezőgazdasági termékekre;
• tiltsák be az ukrán mézet, és fizessenek kárpótlást a magyar méhészeknek;
• lépjenek fel szigorúbban a mézhamisítókkal szemben, a külföldről behozott mézet pedig vizsgálja meg a NÉBIH;
• gondolják újra a támogatásokat, és az ausztriaihoz hasonlóan december 31-ig fizessék ki a megigényelt összegeket;
• öntsön végleges formát a földtörvény, és ne legyen évente több alkalommal változtatva;
• ne a beadás előtti napokban jelenjen csak meg a támogatási feltételeket tartalmazó rendelet.