Vasfüggöny helyett süllyesztett oszlop – tüntettek az egy éve lezárt kishatárátkelőnél
2024. március 2. – 19:14
„Tudjátok mi a jelképe New Yorknak? A Szabadság-szobor. Párizsnak? Az Eiffel-torony. Na és Somfalvának? A pollerek” – mondta a tüntetés szónoka a magyar Ágfalva és az osztrák Somfalva (Schattendorf) között, az államhatáron szervezett demonstráción szombaton.
Az osztrák határ menti település, Somfalva (Schattendorf) 2023 márciusában betonba süllyesztett oszlopokkal zárta le a kishatárátkelőt az autók és teherkocsik elől, megfelelő indokokhoz és megvásárolható matricához kötve annak használatát. A döntést a település nyugalmát zavaró, jelentős gépjárműforgalommal indokolták.
Kétségtelen, hogy a nyugati határszélen, különösen a soproni régióban, naponta több ezer ingázó kel útra ausztriai munkahelye felé, és sokan választották az Ágfalva és Somfalva közötti, időszakosan nyitva tartó kishatárátkelőt is. Egy éve viszont csak gyalog vagy kerékpárral lehet itt átmenni a határon.
Több mint harminc évvel a vasfüggöny lebontása után viszont az új „kis vasfüggöny” felhúzása elsősorban a helyiek körében nagy felháborodást váltott ki. Szombaton ágfalviak és néhány somfalvi is a pollerek mellett szervezett demonstrációval jelezte is ezt. Itt foglalta össze a tüntetés szónoka, Gaál Andrea többek véleményét:
„Ez szégyen és gyalázat! Az Európai Unión belül miért kell megindokolnom,
hogy hova, kihez és miért megyek?”
A kérdés mögött az áll, és erről a Telex is írt, hogy a beadott 438 határátlépési kérelem közül 217 volt magyar, de közülük csak 33 kapott áthajtási engedély. Az osztrák oldalról 221 kérelem futott be, és 126-an örülhettek a pozitív döntésnek. Magyarok esetében a munkavégzés, a családi kapcsolatok ápolása, vagy hogy a szomszéd község lakója, nem volt elfogadható indok, osztrák állampolgár esetében viszont elegendő volt valamelyik magyar szolgáltatás, fodrász vagy kozmetikus látogatására hivatkozni – hangzott el a tüntetésen, amit mindkét ország rendőrökkel is biztosított.
Bár a tüntetésen az ágfalviak voltak többségben, közülük sem mindenki reagált egyformán a történtekre. Sokan tudomásul vették a helyzetet és megteszik a harminc kilométeres kerülőt, mások megpróbálják megszerezni az áthajtást lehetővé tévő matricát.
Az ágfalvi Kerpácsné Frank Brigitta egy harmadik utat választott: „Ágfalván lakom, ráadásul a Somfalvi utcában, vagyis egészen közel a határhoz. Korábban mindig Somfalvánál mentem át a kismartoni munkahelyemre tartva, itt vásároltam, és ide jártam a családommal az uszodába. Mióta a pollerek elzárják az utat, messzire elkerülöm ezt a falut. Még a boltba sem vagyok hajlandó bemenni, és máshová járunk fürödni is. Én így demonstrálom, hogy igazságtannak, sőt jogtalannak tartom a határ lezárását és az ágfalviak kizárását. Ezért elvből nem kértem az engedélyükből sem” – mondta el az ágfalvi asszony.
Elmesélte azt is, hogy
korábban nagyon jó viszony volt a két település között, ők például sokszor még templomba is átjártak.
Az osztrák állampolgárságú, de Ágfalván élő Gruber Franz viszont kért áthajtási engedélyt – de nem kapott. Ő is jogsértőnek tartja a pollerek telepítését, ahogy azok a jogászok is, akik megtámadták a somfalvi képviselő-testület döntését. A pert indító jogi csapat sem ügyvédként, sem európai polgárként nem hajlandó tolerálni, hogy 2023-ban, az Európai Unióban akár egy falu, akár egy állam ismét „felhúzza
a vasfüggönyt”.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
