Ipsos-felmérés: A magyarok erőskezű vezetőre vágynak, a hagyományos pártokban viszont csalódtak
2024. február 26. – 08:32
A magyarok arra vágynak, hogy egy erőskezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat – többek között ez derül ki az Ipsos populizmus népszerűségét vizsgáló, 2023 végén végzett felméréséből, amit a 24.hu elemzett részletesen.
Az Ipsos-kutatás alapjául szolgáló felmérést 2023. november végén, 2023. december elején végezték több mint 20 ezer, 16–74 év közötti személy részvételével a világ 28 országában. A felmérés 500 és 1000 fős mintákon készült, Magyarországról 500 ember kérdeztek meg. A hibahatár 3,5–5 százalékos. A magyar eredmények reprezentatívnak tekinthetők a 75 év alatti felnőtt lakosságra nézve.
A felmérés szerint a magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról: a megkérdezettek 69 százaléka szerint romokban hever az ország. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a részt vevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es.
A felméréshez az Ipsos kidolgozott egy úgynevezett „hibás rendszer indexet”, amelyben öt állításra adott válaszokat összesítenek: a gazdaság a gazdagok javát szolgálja, a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek, erős vezetőre van szükség, az erős vezetőnek kell visszavennie az országot a gazdagoktól, és a szakértők nem értik az emberek problémáit.
Az ezekre adott reakciók összesítése alapján világszerte az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer. Ez az arány Magyarországon 66 százalékos.
Abban a megkérdezettek több mint háromnegyede (78 százaléka) egyetért, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez. A felmérésből kiderül az is, hogy a magyarok nagy része (45 százaléka) arra vágyik, hogy egy erőskezű vezető rendbe tegye az országot, és ennek érdekében akár a szabályokat is hajlandó megszegni. 71 százalék viszont inkább olyan erős vezetőre vágyik, aki visszavenné az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól.
Az ország helyzetének javítását egyébként a magyarok 52 százaléka szerint a bevándorlás leállítása jelentené. A válaszadók 81 százaléka szerint fontos lenne, hogy a munkaadók előnyben részesítsék a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben.
A válaszadók 73 százaléka elégedetlen a hagyományos pártokkal, mert azok nem törődnek „az olyan emberekkel, mint én”.
A megkérdezett magyarok 69 százaléka szerint a legfontosabb politikai kérdésekről népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.
A megkérdezettek háromnegyede elutasítja azt is, hogy egy esetleges adóemeléssel növeljék a költségvetés rendelkezésére álló pénz összegét. Ennek ellenére a válaszadók szerint több területre is több pénzt kellene költenie az államnak: ilyen az egészségügy, az oktatás és a közbiztonság is. A negyedik helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése áll, de a megkérdezettek háromnegyede a munkahelyteremtést és az infrastruktúra-fejlesztést is említette. A honvédelem és a nemzetbiztonság azonban olyan terület, ahova a magyarok fele már nem adna több pénzt, sőt, 18 százalékuk még elvonásokat sem bánna – írja a 24.hu.