Így hullottak el a fideszes gyalogok választásról választásra Botka ellen

2002 óta hiába próbálja bevenni a kormánypárt Szegedet. Az eszköztár mit sem változott két évtized alatt, a politikában annyira nem aktív, de szakmájuk miatt elismert jelölteket állítottak csatasorba választásról választásra. Volt, aki miatt majdnem megroppant a Fidesz szegedi szervezete, és később már nem is bízta a helyiekre a döntést az országos vezetés. Most egy újabb civil jelölt jöhet. Nézzük, kik véreztek el eddig a szegedi bársonyszékért folytatott küzdelemben.

A több mint húsz éve regnáló Botka László először 2002-ben vehette birtokba a szegedi polgármesteri széket. Bartha Lászlót váltotta, aki a Fidesz színeiben vezette a várost, de az utolsó ciklusa alatt számos kritika érte, az ellenzéki sajtó Városházáról való kitiltása, a hozzá közel állók pozícióba emelése nem vetett rá jó fényt. Barthát inkább nem is indították újra, Botka pedig fölényesen nyert, közel 60 százalékkal olyan vetélytársakat kényszerített maga mögé, mint Csapó Balázs és Balogh Elemér. Az MSZP-s Botka ekkor, 29 évesen ráadásul másodszorra is bekerült a Parlamentbe.

Csapó Balázs a Szegedért Egyesület színeiben indult, pár évvel később a Magyar Idők úgy emlékezett meg jelöltségéről, hogy korábbi MDF- és Fidesz-tagsága egyaránt alkalmassá tette arra, hogy szavazatokat vegyen el a jobbközép pártok támogatását élvező Balogh Elemértől, ezzel is Botkát erősítve. Tény, hogy Csapó 2001-ben még azt mondta az Indexnek, hogy egyesülete nem kíván jelöltet állítani, 2002-ben ez mégis megtörtént. A jogászprofesszor Balogh Elemér, bár a választáson függetlenként indult, még abban az évben belépett a Fideszbe, majd 2005-ben a párt jelölésével alkotmánybíró is lett, egészen 2014-ig.

A 2002-es esztendő nem csak Botkának hozott polgármesterséget, az akkor szintén fiatal és feltörekvő Lázár Jánost is ekkor választották városvezetőnek a 26 kilométerrel arrébb fekvő Hódmezővásárhelyen.

Szélsőséges nacionalistákkal?

2006-ban az MSZP–SZDSZ-koalíció folytathatta kormányzást. A rendszerváltozás óta először fordult elő, hogy a kormányon lévő miniszterelnököt még egy ciklusra benevezték a választók, de az önkormányzati választásokon már a Fidesz szerezte meg a legtöbb polgármesteri és önkormányzati pozíciót.

Botka kihívói Szegeden ekkor Dlusztus Imre és Oláh János voltak. Dlusztus amellett, hogy a sport világához is számos szálon kötődik, volt főszerkesztője a Délmagyarországnak is, valamint a Hír TV egyik alapító tagja, akit maga Orbán Viktor bízott meg az adó főszerkesztésével. Hiába a jobboldali kötődés, Csapóhoz hasonlóan őt később a Magyar Hírlap sorolta a kamujelöltek közé, mondván, a Független Városi Szövetség képviseletében indult Dlusztus azért vett részt a választáson, hogy a fideszes jelölt és a párt helyi elnöke, a vállalkozó Oláh János esélyein rontson.

2006-ban, ahogy az ország többi része, úgy Szeged is forrongott. A Fidesz és annak polgármesterjelöltje több tüntetést is tartott a városban, amit Ujhelyi István a kampány részének nevezett, és meg is kérdőjelezte, hogy Oláh közösséget vállal „köztörvényes vandálokkal és szélsőséges nacionalistákkal”, utalva ezzel az amúgy szegedi Toroczkai Lászlóra, aki akkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke volt.

A kampány alatt végül hiába járta egy Johnny go! feliratú Barkas a várost, hogy a Fidesz üzeneteit közvetítse, a választást Botka vitte 57,9 százalékkal. Oláht le is váltották a párt éléről, párttársai szerint túl „konfrontatív” volt a politikája.

Ha választás, akkor új Tisza-híd

Oláh „a nemzeti, polgári és konzervatív értékek tudatos megőrzésére és ápolására” 2008-ban útjára indította a SzegedMa nevű hírportált, amely ma a KESMA-birodalom része. Övé volt a Telin TV is, amit 2017-ben adott el potom félmillió forintért annak a Török Márknak, aki több mint 11 évig volt a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke.

A jobboldal által kamujelöltnek tartott Dlusztus neve és cége, a Diósgyőr FC Kft. később a Szeviép-ügy kapcsán is előkerült, amiben több mint 10 milliárd forintnak kelt lába, de a férfi a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében is szerepelt, mint másodrendű vádlott, erről a Telex is írt nemrég.

Szinte borítékolni lehetett, hogy az őszödi beszéd után a 2010-es választást a Fidesz–KDNP pártszövetség nyeri. Ez meg is történt, az önkormányzati választásokon

az ország 23 megyei jogú városából Szeged volt az egyetlen, amit nem a Fidesz húzott be.

Botka MSZP-s hátországa viszont így is meggyengült, de szegedi győzelme megerősítette pozícióját a párton belül. Ismét ő lett a polgármester, a városi közgyűlésben azonban jobboldali többség alakult ki. Bár korábban azzal kampányolt, hogy Szegednek kormánypárti vezetőre van szüksége, a jobboldali fordulat és a terhes gyurcsányi örökség okán ekkor már mindinkább Szegeddel próbálta azonosítani magát: „Szavazzon Szegedre”, állt plakátjain.

A Fidesz ekkor, 2010-ben is egy „külsőst”, a politikában újoncnak számító üzletembert, B. Nagy Lászlót indította ellene. B. Nagy bár korábban semmilyen tisztséget sem viselt, ebben az évben a Parlamentbe is bekerült megyei listás jelöltként, szegedi kampányában Orbán Viktor is részt vett. A miniszterelnök szeptemberben látogatott a városba, ahol a jelölttel és Bohács Zsolt volt országgyűlési képviselővel sétáltak a Kárász utcán.

„Szeretet övezi, őt nem kell védeni, mint a Demszkyt” – idézte a Délmagyarország cikke az egyik bámészkodó szavait Orbánról. A látogatást követően a miniszterelnök szóvivője egy közleményt is kiadott, mely szerint Orbán Viktor abban állapodott meg B. Naggyal, hogy még abban a ciklusban megkezdődik az új Tisza-híd felépítése, ami persze azóta sem valósult meg, bár nem is nyert a Fidesz jelöltje, ha esetleg csak ezen múlt volna.

Aki majdnem összeroppantotta a szegedi Fideszt

Tanulva a sorozatos vereségből, négy évvel később már inkább az országos vezetőség próbálta egyengetni a szegedi Fidesz ügyeit. 2014 volt az az év, amikor Orbán Viktor háromszor is ellátogatott Szegedre, először az ELI lézeres kutatóközpont alapkőletételére februárban, majd egy verőfényes áprilisi napon tartott beszédet a Dóm téren. Októberben aztán az akkori fideszes jelölt, Kothencz János 9. emeleti panellakásába is ellátogatott, ahol kedélyesen beszélgettek arról az időszakról, amikor még a miniszterelnök is panelban lakott.

Kothencz indítása sokakat meglepett. A szegedi Fidesz által bejelentett polgármesterjelölt eredetileg Gyimesi László, a párt helyi elnöke volt, ám őt júliusban az országos vezetés cserélte, és a helyére Kothencz került. Az inkább civil jelöltnek számító gyermekvédelmi szakembert maga Kövér László jelentette be, de akkoriban úgy vélték, hogy jelölését Kiss-Rigó László megyéspüspök találta ki, akinek telefonos robothangja később biztatta is a szegedieket a Fidesz melletti voksolásra.

Kothencz építette ki az állami gondoskodásban élő gyerekekkel foglalkozó Ágota Alapítványt, ennek keretein belül még 2006-ban egy rapegyüttest is összehozott. Sem a nyugdíjasoknak ígért ingyenes szemétszállítás, sem a lakótelepen élőknek felállítandó egészségügyi pontok, vagy az, hogy társadalmi megbízatásban vállalta volna a polgármesterséget, nem volt elég a győzelemhez. Több fideszes is a hirtelen váltás miatt nem szavazott rá, és

a helyi szervezet tagjai közül is sokan megalázónak vélték a felső irányítást,

így a dolog vége hatalmas bukta lett. Bár a jobboldali felmérések erős küzdelmet jósoltak, Botka 14 ezerrel kapott több szavazatot, és majdnem szétesett a helyi Fidesz: a 28 fős testületbe 5 fideszes és 4 KDNP-s képviselő jutott be, a 20 kerületből 3-at vittek el.

Kothencz mellett olyan jelölteket utasított maga mögé akkor a polgármester, mint Málovics György egyetemi tanár, az LMP jelöltje, és az akkor jobbikos, most már A Nép pártján álló Tóth Péter, akit a zsidózó és cigányozó kijelentéseiről ismert meg az ország.

A közgyűlésben újból többséget szerzett a baloldal, és a választási törvények módosítása értelmében a városvezető megbízatása már öt évre szólt. Mivel az összeférhetetlenségi szabályok miatt nem viselhetett Botka egyszerre közhivatalt Szegeden és az Országgyűlésben is, lemondott a parlamenti mandátumáról.

Ki kinek az embere?

2017-es miniszterelnök-jelöltsége, majd annak megfúrása után Botka egyre inkább távolodni kezdett az MSZP-től. Semmilyen párttisztséget nem vállalt, inkább Szegedre helyezte a hangsúlyt.

A közelgő 2019-es önkormányzati választásokra készülődve a 24.hu arról írt, hogy a kormánypárt helyi szervezete annyira nem tudta rendezni a sorait, hogy a Fidesz nagyágyút küldött a városba, „Kubatov Gábor pártigazgató-alelnöknek személyesen kellett kézbe vennie a helyi pártszervezet ügyeit”. Ekkor jelent meg Szegeden Kobza Miklós, Orbán Viktor korábbi fotósa és az MTVA volt sajtófőnöke is, és egy külön csapat, hogy szervezze a helyi Fidesz médiáját.

A munka gyümölcse nem maradt el, 2019 májusában már arról szóltak a hírek, hogy a milliárdos bevételű építési vállalkozás feje, a Ferroép vezetője, Nemesi Pál lehet a Fidesz jelöltje Botka ellen. Ezt sokáig tagadták, majd júliusban

maga Nemesi leplezte le magát, mikor bejelentette, hogy indul, de függetlenként.

Szépen lassan a többi jelölt is szállingózni kezdett, először a politikai kalandor Szabó Bálint jelentette be, hogy indulni fog, majd a korábban a Fidesz frakcióban helyet foglaló Szabó László, majd Botka. Őt a szocialista képviselő Lauer István követte, aztán az 1998–2002 közötti korábbi polgármester, Bartha László jött.

Bartha nagyjából két hónapig volt fent a táblán, visszalépett, Szabó Lászlónak pedig nem sikerült begyűjtenie az induláshoz szükséges ajánlásokat. Lauer beharangozója után frakciója kijelentette, hogy a képviselőt szerintük megvette a Fidesz, Szabó Bálintot pedig mindkét oldal próbálta a másikra kenni. Az önkormányzat sajtója mindenkit a kormánypárt jelöltjének titulált, de arra sem kellett sokat várni, hogy a kormánymédia fogaskerekei beinduljanak.

Az addig nem nagyon ismert Nemesi azt ígérte, ha megválasztják, kivezeti Szegedet a „politikai mocsárból” és fejlesztéseket hoz a városba. Előjött újra az új Tisza-híd gondolata, sorra jártak le hozzá a nagypolitikából ismert fideszesek, kiállt mellette az egyetem vezetése is. A helyi kormánysajtó sorozatban cikkezett róla, míg

olyan felmérések kaptak szárnyra, amik hasonlóan erős mérkőzést vizionáltak, mint korábban Botka László és Kothencz János között.

Csakhogy ahogy 2014-ben, úgy öt évvel később sem volt túl nagy falat a fideszes jelölt Botkának.

Kampányához sokat tett az akkoriban a KESMA-hoz került megyei lap, a Délmagyarország is, a SzegedMa a választások napján pedig már arról írt, hogy az önkormányzatnál darálják az iratokat az eredménytől tartva.

2019-ben végül élete eddigi legnagyobb győzelmét aratta Botka. 60,6 százalékot szerzett és 24 százalékponttal győzte le Nemesi Pált, 16 ezerrel kapott több szavazatot. Nem ült vissza az MSZP-hez, az Összefogás Szegedért Egyesület frakcióban folytatta a városvezetést, majd három nappal a közgyűlés megalakulása után ki is lépett a szocialista pártból.

Nemesi a választások után Szeged365 néven hírportált alapított kampánycsapatával, illetve iparkamarai elnökből a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosává lépett elő, míg 2022-ben vissza nem vonták és Bányai Gábort nem nevezték ki a helyére. Oláh Jánoshoz hasonlóan az általa fémjelzett hírportál mögül Nemesi is kihátrált időközben, a Szeged365-öt ma az egykori kampánycsapatát adó marketinges cég vezeti.

Fogy az idő

Tavaly szeptemberben még arról szóltak a hírek, hogy 2024-ben sem lesz kompetens jelöltje a Fidesznek Szegeden. Három aspiránsról tudott az Index – kettőről az egyetem felsővezetéséből, egyről pedig Kiss-Rigó László környezetéből –, de nem nevezett meg senkit. Novemberben a Telex már arról írt, hogy Fülöp László korábbi televíziós újságíró-műsorvezető lehet majd a kormánypárt jelöltje, amit a jelenleg kommunikációs igazgatóként dolgozó Fülöp sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánt.

Hogy ő lesz a befutó, azt az is erősíti, hogy az elmúlt húsz év jelöltjeihez hasonlóan korábban Fülöp sem politizált nyilvánosan, viszont újabban előszeretettel tűnik fel kormánypárti politikusok társaságában, Lázár Jánossal is együtt utazott a Szeged–Szabadka vasút első járatán.

Más, a párthoz köthető jelöltről azóta sem tudni. Hogy Szegeden bárkit is indítanak, azt eddig egyébként csak a Mi Hazánk jelentette be: az ő választottjuk Tímár Tamás ügyvéd, de mellette a város mind a 19 egyéni választókerületére van jelöltje a pártnak. Két kihívója tehát úgy néz ki, lesz Botkának. A legérdekesebb, hogy ténylegesen kivel tervez a városban a Fidesz, az meg majd csak ezután, Hollik István szavait idézve, a „kellő időben” derül ki. De az idő fogy, az önkormányzati választásokig már csak alig több mint négy hónap van, minden bizonnyal izgalmas időszak előtt állunk.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.