Félmilliárdos csalás vagy szabályos beruházás volt a mórahalmi Mini Hungary Park megépítése?
2022. október 13. – 15:08
A Szegedi Törvényszéken újabb tárgyalást tartottak a mórahalmi Mini Hungary Park félmilliárd forintos ügyéről. A fő kérdés, hogy valóban annyiba került-e a makettpark létrehozása, mint amennyi uniós és állami támogatást a pályázó és a kivitelező felvett rá, vagy pedig sokkal kevesebbet költöttek a beruházásra, és a vád szerinti költségvetési csalás megvalósult. A tárgyaláson a szakértői véleményeket elemezték.
A bíróságon már két éve is szerepelt az ügy, akkor megírtuk, hogy összesen öt férfit gyanúsít az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletével. Azóta több tárgyalás is volt.
A per előzménye röviden, hogy a Szegedtől 21 kilométerre lévő, a fürdője miatt nagy idegenforgalmú Mórahalom kisvárosban 2011–14 között szabadtéri kiállítóhelyet hoztak létre egy kéthektáros területen egy fogadóépülettel. A park a történelmi Magyarország híres épületeit mutatja be makettek formájában: templomok, várak, kastélyok és műemlékek láthatók 1:25 arányban lekicsinyítve.
A terv az volt, hogy vonzó idegenforgalmi látványosságot alakítanak ki. Ám az egész nem úgy sikerült, ahogyan kellett volna. Az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium végül nem fogadta el az eredményt, a teljes támogatást visszakérték, és feljelentést is tettek. A vád tárgya, hogy a park építésével mintegy félmilliárd forint, pályázaton elnyert EU- és állami támogatást szereztek meg csalással a Mini Hungary Park létesítői, mert a munka nem került annyiba, mint amennyi pénzt felvettek rá.
A csütörtökön megtartott bírósági tárgyaláson a szakértői véleményeket ismertették, amelyek az egyes makettek anyagszükségletét, az épületek és a tereprendezés költségeit, valamint azok munkadíját elemezték. Bár sok irat hiányzik, utólagosan ellenőriztek számlákat, illetve szerződéseket és kifizetéseket is. Eszerint előfordult, hogy 21 milliós költséget 54 milliónak számoltak el a beruházók. Az egyik szakértő a parkot még 2019-ben vizsgálta át, egy másik elemzés pedig később készült, ami azt is jelenti, hogy időközben romlott a park és építményeinek állaga, ezt a szakértők is jelezték.
Az I. és II. rendű vádlottak, illetve védőik vitatták, hogy az építkezés végén, 2014-ben fennálló állapotokat öt évvel azután, illetve még később lehetett-e elég alaposan elemezni, és annak alapján a költségeket megbecsülni, továbbá pontatlanságokat kifogásoltak. A bíróság a makettek méretével kapcsolatos kifogásnak helyt adott, és a szakértőt pontosításra kérte fel, ám a szakértői elemzést nagyrészt megfelelőnek tartotta. A per december közepén az újabb szakértői vélemény elemzésével és iratok ismertetésével folytatódik majd.
Olcsó anyagból, de nagyon drágán?
A parkot Dlusztus Imre hozta létre, ő eredetileg költő, újságíró, a Délmagyarország című szegedi napilap egykori főszerkesztője, sportvezető, később a Hír TV egyik alapítója volt. Ő most a másodrendű vádlott. A Dlusztus cége által 2009-ben benyújtott pályázat szerint a park létesítésének összes költsége 648 millió forint lett volna, a 15 százalékos önrész mellett 550 milliót kértek a megvalósításra, vissza nem térítendő uniós és állami támogatás formájában, ami a megnyitás után ötéves üzemeltetést kötött ki. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől (DARFÜ) a pályázat 2010-ben meg is kapott 263 milliót, megkezdődhetett a munka.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szerint már az önerőt is úgy mutatták be, hogy az egyik vádlott a cégétől csak egy napra utalta át az összeget, hogy igazolják a meglétét. A vád egyik állítása, hogy az építkezés közben a támogatást a még el nem készült makettekre is lehívták, így 2014 júniusáig több mint 510 millió forintra nyújtottak be igényt, ebben a kivitelező és a műszaki ellenőr is részt vett. A perben az elsőrendű vádlott B. Sándor, aki a Szeviép Zrt. nevű – azóta már csődbe ment – építőipari nagyvállalat résztulajdonosa, illetve egyik vezetője volt.
Szegeden az utóbbi években-évtizedekben viszonylag ritkán került a napvilágra több százmilliós csalási ügy gyanúja, és az érintettek Szegeden, sőt azon túl is közismert emberek. Vannak, akik politikai küzdelmet sejtenek a csalási ügy kipattanása mögött, és sokan megdöbbentek azon, hogy Dlusztus Imre 2018-ban egy időre előzetes letartóztatásba került. A politikai háttér, hogy Dlusztus vállaltan jobboldali kötődésű, míg a Szeviépet mindkét politikai oldal a másikkal igyekezett összefüggésbe hozni, amikor a cégről nagyon kínos ügyek derültek ki, és milliárdos csődbűntettel vádolták meg a vezetőit, ami szintén bonyolult ügy.
Amikor 2014. március végén a parkot készre jelentették, az még alkalmatlan volt a látogatók fogadására, mert a makettek egy része eleve sérült volt, húsz pedig az ellenőrzéskor nem is volt a helyszínen. A céget ezért a pénz visszafizetésére kötelezték, de a 436 millió forintból alig 50 millió forint térült meg, az is végrehajtási eljárásban. A bonyolult és szövevényes, a bíróságon évek óta folyó ügyről az Átlátszó írt ismertetőt, amely az érintett cégek működésébe és vezetőik kapcsolataiba is betekintést ad.
Mivel a makettek részben faforgácslapokból álltak, nem sokáig bírták ki az időjárás viszontagságait. Már a kiállítás 2015-ös megnyitása után két évvel restaurálni kellett a híres magyar épületek kicsiny másolatait, de azt már az új tulajdonos rendelte meg.
A Mini Hungary Parkot még 2017-ben vásárolta meg az alapító Dlusztus Imre cégétől Mórahalom városa, és azóta az önkormányzat vállalkozása üzemelteti Ezer Év Parkja néven. Ezzel aztán Mórahalom 2018 év végén 118 millió Ft támogatást nyert el a „Mini Hungary Park látogatóbarát fejlesztése” elnevezésű pályázatára, a hozzátett 33 milliós városi önerővel, összesen 151 millióból felújították és bővítették a parkot, ami tavaly lett ismét készen. Arról pedig nem sikerült adatot találni, hányan látogatták meg a parkot 2015 óta, vagy hogy évente mennyi jegyet vesznek a szabadtéri kiállításra.
