Fővárosi járatritkítás: élt három napot

Legfontosabb

2024. január 26. – 17:04

Fővárosi járatritkítás: élt három napot
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) autóbuszai az Erzsébet hídon, a Március 15. téri buszmegállóban – Fotó: Róka László / MTI Bizományosi

Másolás

Vágólapra másolva

A múlt hét végén, csütörtökön az utolsó pillanatban, többször módosított közleményekből derült ki, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több járatán ritkítást vezet be hétfőn és pénteken. Hiába próbálták magyarázni a menetrendváltozást: polgármesterek, pártok és közlekedési szervezetek körében is felháborodást váltott ki. A bejelentés után egy héttel odáig fajult az ügy, hogy a BKK vezérigazgatója „pulykás” mondata miatt felajánlotta lemondását. Ezt a főpolgármester nem fogadta el, de az i-re a pontot a mondat tette fel: hétfőtől visszaáll a korábbi menetrend.

Január 18-án, egy nappal az új pénteki és hétfői menetrend bevezetése előtt tudhatták meg a fővárosi utasok, hogy csúcsidőben több, sűrűn közlekedő járat menetrendje változik. Nem sokkal később megjelent a részletes lista a társaság honlapján: 53 vonalon döntöttek a járatok ritkításáról. Köztük többségben voltak a buszok, de akadtak troli- és villamosvonalak is. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a megkésett kommunikációért másnap elnézést kért, a járatritkítás pedig szerinte nem spórolás, hanem valójában az erőforrások átcsoportosítása.

A BKK bejelentése közlekedési szervezetek, pártok és polgármesterek körében sem aratott osztatlan sikert. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) és a Közlekedő Tömeg is bírálta a vállalat döntését. „Alapfokon veszik el a szolgáltatás megbízhatósága, amikor az utasok ritka és megjegyezhetetlen menetrendekkel találkoznak” – írták. Az LMP és a főpolgármesteri indulásán gondolkodó Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár is a járatritkítások azonnali visszavonását követelte a főpolgármestertől.

Min háborodtak fel, ha a BKK szerint csak átcsoportosítás történt volna?

A fővárosi közlekedéssel foglalkozó civil szervezetek arról beszéltek, hogy a hétfői és pénteki járatritkítás mindenképpen visszalépés a fővárosnak. A Közlekedő Tömeg szerint ez az ügy „illeszkedik a BKK részéről a megbízhatóságot csonkító más intézkedések és mulasztások sorozatába”. Ide sorolták például a menetrendekbe épített tartalékidő módszeres felélését és a feladatra alkalmatlan járművek sorozatos beszerzését és az elsőajtós felszállás erőltetését is. Szerintük a kialakult problémákat azzal lehetne megoldani, ha a BKK „a pótcselekvés helyett a szolgáltatás minősége szempontjából kritikus járatritkításokat első lépésként visszavonná.”

A VEKE szerint a BKK „el akarta sunnyogni” a ritkítást, aminek „szakmailag semmi értelme, érdemi megtakarítást nem hoz”. Szerintük az utasok jártak volna a legrosszabbul, mivel ugyanannyi pénzért kevesebb szolgáltatást kaptak volna. Sérelmezték azt is, hogy a BKK utólag, sajtón keresztül próbálta magyarázni azt, amit a bevezetés előtt már hónapokkal kellett volna.

A főpolgármesteri indulását fontolgató Vitézy arról írt, hogy a már eddig is zsúfolt buszjáratok még zsúfoltabbak lettek, vagy már fel sem fértek a járművekre az utasok, például a Thököly út expresszjárataira. Szerinte az Újpalotát és Zuglót a belvárossal összekötő 7E, 8E és 133E is kritikus volt. A pártok részéről az LMP állt bele a ritkítások elleni tiltakozásba, ők aláírásgyűjtésbe is kezdtek a visszavonásért. A napokban pedig nyílt levélben fordultak a BKK igazgatóságának elnökéhez a járatritkítások miatt, amiben szintén a ritkítás visszavonását kérték.

A BKK szerint ők csak fejleszteni akartak

A rövid időt megélt járatritkítás első napja múlt hét pénteken azzal indult, hogy a BKK vezérigazgatója a vállalat nevében elnézést kért azért, mert későn és nem közérthetően kommunikáltak. Walter Katalin arról beszélt, hogy szó sincs spórolásról, az igényekhez igazodva csoportosítják át erőforrásaikat. A vezérigazgató és a BKK többször is hangsúlyozta: ahol utastorlódást tapasztalnak, ott utólag mindenképp beavatkoznak majd.

A vállalat a ritkításról szóló döntését több közleményben is próbálta alátámasztani, illetve igyekeztek felhívni arra a figyelmet: a megspórolt buszok és egyéb járművek nem a garázsokban fognak állni, hanem olyan helyeken fejlesztenek a felszabadult kapacitásból, amit korábban nem fedett le rendesen a BKK.

Egy csütörtöki háttérbeszélgetésen – amin a VEKE és az LMP szerint utólag, késve próbálta magyarázni a cég a bizonyítványát – arról beszélt a vezérigazgató és a vállalat közlekedési szakemberei, hogy az utóbbi időben azt tapasztalták: a hétfői és pénteki csúcsidőben 5-13 százalékkal kevesebben utaznak közösségi közlekedéssel.

A járatritkításról szóló döntést azzal indokolták, hogy „felelősen gazdálkodó” cégként, a szokásokhoz igazodva módosítják a menetrendet hétfőn és pénteken. Hangsúlyozták, hogy ennek ellenére szó sincs spórolásról, mivel éves szinten az összkapacitás 1,5 százalékot növekszik 2024-ben. Alapelvük az volt, hogy csak olyan járatokhoz nyúltak hozzá, ahol a kihasználtsági érték nem több mint 70 százalék, így jött ki az 53 különböző járat.

Ezeken a BKK állítása szerint összhálózati szinten a változás mértéke hétfőn 0,4 százalék lett volna, pénteken pedig 1,3 százalék.

A háttérbeszélgetésen elmondták, hogy a felszabadult kapacitásból 2024-re 12-14 hálózati fejlesztést terveztek. Ezekből ötöt be is mutattak: többek közt meghosszabbították volna a 12-es villamost a Lehel térig, a 75-ös trolit Kőbányáig. Walter Katalin vezérigazgató szerencsétlen mondata is ezen a beszélgetésen hangzott el, mikor arról kérdezték, hogy kivel egyeztetett a BKK a járatritkításról. Azt mondta, hogy társadalmi egyeztetésre csak akkor lett volna szükség, ha megszűntek volna járatok vagy hálózati átalakításról lenne szó. Hozzátette, hogy

az utasokat bevonni ebbe a folyamatba olyan lenne, mintha „hálaadás előtt megkérdeznék a pulykát, hogy mi legyen vele”.

Walter egyébként megismételte, hogy jogosnak érzi a kritikát, hogy nem tájékoztatták időben az utasokat, de a napokban már egyeztetett az érintett polgármesterekkel, és informálta őket a változások hátteréről. Hozzátette: a menetrend visszaállítására nem látnak okot, kizárólag „finomhangolásról” lehet majd szó.

Hiába a magyarázat, a kiragadott mondat végül betett a ritkításnak

Pénteken, a hétfői és pénteki járatritkítás harmadik napján végül a Walter háttérbeszélgetésen elhangzott mondata döntötte el az ügy sorsát. A beszélgetés után több cikk is megjelent, ami a BKK szakembereitől és vezérigazgatójától elhangzottak alapján próbálta bemutatni, hogy a vállalat szerint miért hasznos a bejelentett ritkítás. A 24.hu cikkében idézte Walter Katalin „pulykás” mondatát. Ezt a kijelentést többen is felháborítónak tartották: Vitézy Dávid szerint ha Walter Katalin tényleg azt mondta, hogy az utasokat olyan lenne bevonni ebbe a folyamatba, mintha a „hálaadás előtt megkérdeznék a pulykát, hogy mi legyen vele”, akkor a vezérigazgatónak le kell mondania.

Hasonlót írt az LMP frakcióvezetője, Ungár Péter is. Szerinte kétféle BKK-vezér mond ilyet a budapesti közlekedőkről: „aki beadta a lemondását, és aki éppen úton van beadni a lemondását”. A kijelentésre a fővárosi Fidesz frakcióvezetője, Wintermantel Zsolt is lecsapott, posztjában azt írta: „Valójában ezt gondolja rólatok, szavazópolgárokról a baloldal: Vágásérett hálaadási pulykák”.

Walter Katalin a botrányt okozó mondata miatt végül nyilatkozatot adott ki, amiben elnézést kért. A vezérigazgató azt írta: „Nem vagyok tévedhetetlen, de az elhivatottságom, az utasok és a kollégáim iránt érzett felelősségem megkérdőjelezhetetlen.

Ezért is különösen fájdalmas számomra, hogy egy kontextusából kiragadott mondat az említett politikai kampányban olyan értelmezést kapott, amellyel pont azokat sértheti meg, akikért nap mint nap odaadással dolgozom”.

Hozzátette: egy eredetiben, angol nyelven sokkal árnyaltabb jelentéssel bíró mondás leegyszerűsítő értelmezése nyomán úgy tűnhet, mintha nem lenne fontos számára az utasok véleménye. Walter Katalin sajnálja, ha félreérthetően fogalmazott, senkit nem szeretett volna megbántani.

Karácsony Gergely főpolgármester és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Karácsony Gergely főpolgármester és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A vezérigazgatói nyilatkozat után nem sokkal érkezett egy főpolgármesteri is: Karácsony Gergely közölte, hogy Walter Katalin a szerencsétlen mondata miatt felajánlotta neki lemondását. Ő azonban ezt nem fogadta el: „Egy rosszul megfogalmazott mondat, ami nem tükrözi a vezérigazgató személyes meggyőződését, nem írja felül a kiváló szakmai munkát” – indokolta.

A menetrendi változásokról azt írta Karácsony: a legjobb szakmai javaslat is elvérezhet, ha „az egyesek gátlástalan önzésének és a lejárató politikai kampánynak áldozatává válik”. Szerinte ez a minimális változtatás most a „főpolgármester-jelölti politikai kampány martalékává vált”, ami alá is áshatja a közösségi közlekedésbe vetett bizalmat.

„Arra kértem a BKK munkatársait, hogy óvják meg a szakmai munkát a politikai kampány hatásaitól, állítsák vissza a korábbi menetrendet, és a közlekedési fejlesztésekről egyeztessenek a kerületekkel”

– jelentette be Karácsony. A BKK sajtóosztálya azóta megkeresésünkre meg is erősítette: Walter Katalin a pozíciójában marad, hétfőtől pedig mind az 53 érintett járaton visszaáll a korábbi menetrend. Hosszú, egyhetes vita, a döntés utólagos magyarázata és egy szerencsétlen mondat után: a BKK-vezér marad, járatritkítás megy.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!