Az Alkotmánybíróság szerint is alaptörvény-ellenes Lázár János kastélytörvénye

2024. január 19. – 13:14

Másolás

Vágólapra másolva

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját, írta a testület közleményében.

A törvény azután került az Ab elé, miután Novák Katalin élt a vétójogával, és nem írta alá azt, helyette alkotmánybírósági normakontrollra küldte. Az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető Lázár János által benyújtott törvény lehetővé tenné, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat. A köztársasági elnök szerint a koncepció ugyan támogatható, de a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy „ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna”.

Az Alkotmánybíróság január 16-i határozatában megerősítette az államelnök érvelését. Az Ab-határozat az indoklásban azt írta: „Nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, valamint a törvényben „nem adnak kellő garanciát” a nemzeti vagyon védelméhez. A testület szerint a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is. Az alaptörvényben megahtározott rendelkezések a biztosítékai annak, hogy

„a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, főszabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve.”

Lázár János a köztársasági elnök döntése mögött decemberben gyávaságot és régi kommunista reflexeket látott, és Facebook-bejegyzésében azt írta, szerinte a magántőkét be kell vonni az épített örökség megóvásába, a kastélyok felújításába és fenntartható működtetésébe. Január elején pedig úgy nyilatkozott, hogy ha lehetőséget kap rá, személyesen szeretné megvédeni a kastélytörvényt az Alkotmánybíróságon. Lázár bejegyzésében újra azzal érvelt, hogy az állam egyedül nem képes felújítani, sem fenntartani a kastélyok értékes örökségét. „Márpedig a közpénzek elherdálása az is, ha valamit milliárdokból felújítunk, aztán hagyunk lassan újra tönkremenni.”

A nagyvállalatok, felelős szervezetek, önkormányzatok vagy egyházak viszont örökbefogadhatnának ilyen műemlékeket. Lázár János végül a személyes meghallgatásra nem, csak írásban fejthette ki álláspontját.

Az alkotmánybírák döntése egyben azt jelenti, hogy a törvény nem hiredthető ki, hanem az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell azt tárgyalnia.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!