2024. január 1-jétől egy korábban elfogadott jogszabály szerint megszüntették a bérnővérek alkalmazását a kórházak többségében. Januártól a kórházak már nem köthetnek szerződést a bérnővéreket közvetítő cégekkel, illetve maximum heti 12 órában lehet bérnővéri munkát vállalni, és akkor is külön engedély kell hozzá. A kormány célja, hogy csak olyan dolgozzon állami intézményben szakdolgozóként, akit az egészségügyi szolgálati jogviszony törvénye alapján az adott intézmény alkalmaz. De kik azok a bérnővérek, és miért fáj már most nagyon a hiányuk?
A bérnővérek egyéni vállalkozók
A bérnővérek azok az egészségügyi dolgozók, akik szabadidejükben főállásukon kívül más kórházakban is dolgoznak, vagy eleve nincs is főállásuk, hanem közvetítőn keresztül mennek oda, ahol éppen kellenek. A bérnővérek egyéni vállalkozók, akik annak a cégnek számláznak, amelyik kirendeli őket adott kórházakba. A kórházak pedig a közvetítő cégeknek fizetnek a nővérek szolgálataiért. A bérnővéri munka azért lehet vonzóbb alternatíva, mert kötetlenebb, mint a főállású foglalkoztatás, és órabérben jobban lehet vele keresni. Viszont van azért hátránya is: azoknak a bérnővéreknek, akiknek nincsen más főállásuk, nem jár fizetett szabadság és betegállomány sem.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője korábban azt mondta, hogy az egészségügyben a nővérek 10-15 százaléka bérnővérként dolgozik. Ez pedig azt is jelenti, hogy elég nehezen lehet pótolni a hiányukat. Elmondása szerint a budapesti kórházakban volt olyan időszak, amikor éjszakai vagy hétvégi műszakokban az ápolók fele bérnővér volt. Főleg a fővárosban jelent nehézséget a zavartalan betegellátás megszervezése a bérnővérek alkalmazása nélkül.
Az új szolgálati jogviszony a nővéreknek volt a legrosszabb
De miért lehetetlenítették el a bérnővérek alkalmazását, ha ennyire szerves részei az egészségügyi ellátásnak? A válasz több részből áll. Egyrészt a bérnővéri rendszer megszűnéséhez hozzájárult a katatörvény szigorítása. Ugyanis a bérnővérek, ahogy már említettük, egy közvetítő cégnek, nem magánszemélyeknek számláztak. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke korábban azt mondta a Népszavának, hogy tíz–húszezren lehetnek azok, akik az egészségügyben katás vállalkozókként dolgoztak. Sok bérnővér helyzete ellehetetlenült, mivel egyéni vállalkozóként nem tudtak tovább katásként adózni, miközben anyagilag ez lett volna a legkedvezőbb számukra.
Másrészt a kormány régóta tudatosan szeretné beterelni a bérnővéreket az egészségügyi szolgálati jogviszony alá. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt 2021 márciusában vezették be. A törvény része volt az orvosok nagymértékű béremelése, és számos más változás. Az új jogviszonyt a szakdolgozók 96,3 százaléka írta alá, több mint 106 ezer ember.
Az új státuszról szóló szerződést 4000 orvos és ápoló nem írta alá. Sokan azért kritizálták az új jogviszonyt, mert a bevezetése után csak engedéllyel lehetett másodállást vállalniuk az orvosoknak, és az egészségügyi szakdolgozókat át lehetett vezényelni más intézménybe, ha a betegellátás biztosítása miatt erre szükség volt. Az új szolgálati jogviszony éppen a nővéreket érintette a legrosszabbul, mert az ő bérük az orvosokéval ellentétben nem emelkedett, viszont sokan úgy érezték, a munkaterheik növekedtek.
Idegen kórház, nehéz tervezés, bérfeszültség
„A cél az lenne, hogy több főállású munkavállaló dolgozzon az egészségügyben, így jobban lehetne számolni velük” – mondta a Telexnek Soós Adrianna szakszervezeti vezető. Szerinte mindenkinek jó, ha olyanok dolgoznak a kórházakban, akikkel megbízhatóan lehet tervezni. A bérnővérek nem állnak közvetlen jogviszonyban a kórházzal, emiatt kevésbé tervezhető a munkájuk, nem ismerik annyira azt a kórházat, azokat a kollégákat, betegeket, akikhez küldik őket.
Ráadásul Soós Adrianna szerint a főállású munkavállalók sem örültek annyira a bérnővérek alkalmazásának, mert azt gondolták: mivel ők a kórházak alkalmazottai, így végül a nagyobb felelősség és így a több teher az ő vállukat nyomja.
És ezzel el is érkeztünk a következő okhoz, ami hozzájárulhatott a bérnővéri rendszer ellehetetlenítéséhez. Sok nővér azért kényszerült rá, hogy másodállást vállaljon, mert nem volt elegendő a fizetése. A bérnővérek órabére magasabb az adott kórházban teljes állásban alkalmazott kollégáikénál. Ez arra ösztönözte a nővéreket, hogy inkább vállalkozóként dolgozzanak, ne teljes állásban, a fent részletezett okok miatt viszont ez nem ideális felállás. Ráadásul az órabér különbsége bérfeszültséget is okozott a kollégák között.
„A napi ellátást csak a bérnővérekkel tudták megszervezni” – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A kamara szerint az egészségügyben jelen lévő humánerőforrás-hiány kikényszerítette a bérnővérek alkalmazását. A kórházaknak az ellátás zavartalansága miatt érdekükben állt bérnővéreket alkalmazni. Ugyanis az egészségügyben hetente 48 óra a ledolgozandó munkaidő, de ezen felül még 12 órát vállalhatnak önként a szakdolgozók, így tehát összesen heti 60 órát dolgozhatnak. A humánerőforrás-hiány azonban ennél sokkal nagyobb volt, amit csak bérnővérekkel lehetett pótolni.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a bérnővéri rendszer egy kényszermegoldás, ami hosszú távon senkinek sem jó: az ápolók egy idegen kórházban dolgoznak, ahol nem ismerik a kollégáikat. Az adott kórházban munkaviszonyban dolgozó kollégáiknak jelentős bérfeszültséget okoz, hogy a néhány órára odaérkező bérnővérek óradíja magasabb, mint az övék. A kórházak nem tudnak megfelelően tervezni. A jogszabályváltozás viszont inkább csak tüneti kezelés, nem megoldás a valódi problémára.
Több kórház kisebb kapacitással tud működni
Annak ellenére, hogy Soós Adrianna szerint nem érhette meglepetésként a kórházakat a bérnővéri rendszer szigorítása, már most látszik a negatív hozadéka: január elején derült ki, hogy a budapesti Szent János Kórházban, a Dél-pesti Centrumkórházban és a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben is vannak olyan osztályok, amelyek már kisebb kapacitással működnek a bérnővérek nélkül. A Szent János Kórházról azóta kiderült, hogy március 31-ig a kardiológián kívül a gasztroenterológiai, az endokrinológiai és anyagcsere, és a neurológiai osztályok se tudnak teljes kapacitással üzemelni. A kórház nem tudja ellátni a stroke-ügyeleti feladatait, és a gyomor-bél rendszeri vérző betegek akut ellátását sem az érintett kerületekben.
A kórház a Telexnek küldött válaszában a bérnővéri rendszer átszervezésére hivatkozott: „2024. január 1-től betegbiztonsági okokból munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül nem biztosítható az ápolási képesség. A szabályozásnak megfelelően intézményünk az elmúlt egy évben számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy minél kevesebb vállalkozó és személyes közreműködő bevonásával szervezze meg a betegellátást, jelentősen csökkentettük a közreműködői óraszámot” – írták.
A héten írtuk meg, hogy egyetlen nap alatt 20, úgynevezett kijelölő határozatot töltött fel honlapjára a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Ezeknek az a céljuk, hogy ha egy kórház nem tudja ellátni a feladatait, akkor kijelöli, hogy mely intézmények veszik át a feladatait. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy az átszervezések miatt valószínűleg növekedni fognak a várólisták, hiszen a kieső kórházak terhét más helyek veszik át.
Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint az év végi, év eleji szabadságolások miatt van most egyes kórházi osztályokon kapacitáscsökkenés. Takács a Népszavának azt mondta: általában az aktív fekvőbetegosztályok 60-65 százalékos kihasználtsággal működnek, azaz beteg nem marad ellátatlanul, a helyettesítésre kijelölt intézmények fogadják őket, a fővárosban pedig nem is nagyon okozhat gondot, ha valakinek egy másik kerületben lévő ellátóig kell utaznia.
