Folytatódnak a tüntetések a jobb oktatásért, Rétvári szerint leleplezték magukat a szervezők

Demonstrációt tartott több szervezet Budapesten, a Belügyminisztérium épülete előtt. Az MTI beszámolója szerint a demonstrációt az Egységes Diákfront, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Fridays For Future Magyarország, a Hang, az ADOM Diákmozgalom, az Országos Közös Akarat és a Civil Bázis szervezte.

Az Egységes Diákfrontot képviselő Perlaki-Borsos Noel azt mondta, hogy a kormány máris igyekszik kihátrálni a vállalásaiból. Szerinte nem igaz, hogy „brüsszeli papírcetliken múlna a béremelés fedezete, ilyenekre nem lehet hivatkozni, miként emberek megélhetésével sem lehet szórakozni” – fogalmazott.

A PDSZ országos választmányának tagja, Pál Alexandra a „félelmet nem ismerő” tiltakozásnak tulajdonítja a pedagógusoknak járó 32,2 százalékos béremelést. Hozzátette, hogy nincs garancia az ígéretek betartására, ezért nem szabad hagyni, hogy „szemfényvesztés legyen a béremelésből”, amelynek egyébként a mértékével sem elégedett a szakszervezet.

Pál Alexandra szerint nem csak a tanári fizetéseken kell változtatni, az oktatás ugyancsak radikális átalakításokra szorul, a szervezők ezért a tiltakozó akciók folytatását ígérik. A rendezvényen az MTI szerint néhány tucatnyian vettek részt, többen az EU és a PDSZ zászlajával érkeztek. A résztvevőknek a rendőrök meleg teát osztottak.

Rétvári: Végképp lelepleződtek

„Ma végképp leleplezték magukat a pedagógustüntetések szervezői, hogy valójában nem a béremelésért, hanem politikai okokból szerveznek demonstrációkat és sztrájkokat” – közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Szerinte a magyar politika történetében is ritka, hogy a tanárok és óvónők béremelésének pontos részleteinek bejelentése és az erről szóló jogszabályok megjelenése után is folytatják a béremelésért indított tüntetéssorozatot. „Nekik nem a tanárok és óvónők fontosak, hanem a kormány elleni tiltakozás” – közölte.

Rétvári adatai szerint a pedagógusok több mint 90 százaléka egyetlen sztrájkhoz vagy akcióhoz sem csatlakozott. A sztrájkokban általában a pedagógusok legfeljebb 5-7 százaléka vett részt. A pedagógusok több mint 99 százaléka az új pedagógus jogállást választotta, és csak kevesebb mint 1 százalékuk utasította azt el, tette hozzá az államtitkár.

Január elsejétől emelkedett a pedagógusok fizetése, ezzel a kormány a tanároknak tett régi ígéretét teljesítette, még ha ezért nagy árat kért is a tanároktól. A pályakezdő tanárok alapfizetése bruttó 400 ezer forintról 528 ezer forintra emelkedett, egy kutatótanár pedig legalább 750 ezer forintot kereshet majd. A kormány célja, hogy a pedagógusok fizetése az idén elérje a diplomás átlagbér 72 százalékát. Ehhez a Pedagógusok Szakszervezete szerint a mostani emelés még nem elég, de fontos első lépés. Az emeléssel a magyar tanárok bére valamivel megelőzi a szlovák kollégáikét, a román pedagógusok viszont még mindig többet keresnek.

A tüntetésen ott voltak a Telex videósai is, vasárnap részletes tudósítással jelentkezünk.