Dömötör Csaba: Ukrajna európai uniós csatlakozása hetvenezer milliárd forintos kérdés

Ukrajna európai uniós csatlakozása egy „hetvenezer milliárd forintos kérdés, amelyről példátlan gyorsasággal és kellő tájékoztatás nélkül döntenének Brüsszelben” – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az MTI beszámolója szerint Dömötör azt mondta, nem világos, hogy egyes döntéshozók miért és milyen elvárások alapján akarják Ukrajnát minden más, évtizedek óta tagjelölti státuszban lévő országnál előbb az Európai Unió soraiban tudni. Utalt rá, hogy egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva a Financial Times arról írt, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 186 milliárd eurót – azaz hetvenezer milliárd forintot – kellene Ukrajnának adni úgy, hogy eddig is Európa volt az ország legnagyobb finanszírozója.

Az államtitkár kijelentette, hogy Magyarországnak több fenntartása is van az eljárással és általában az ukrán tagsággal kapcsolatban. Dömötör szerint Brüsszelben nem adnak hivatalos választ arra, hogy az ukrán tagság milyen hatásokkal járna az egyes tagállamokban élőkre nézve. Azt is érthetetlennek tartja, hogy Ukrajnának úgy hoznának létre „gyorsítópályát” az Európai Unió felé, hogy az jelenleg hadviselő ország, amely területének egy jelentős részét orosz csapatok szállták meg.

Dömötör szerint a következő időszakban komoly nyomást gyakorolhatnak majd Magyarországra, és „bármi szóba jöhet, amit már megszokhattunk”. „Nem csak Brüsszelben fog kiakadni a politikai nyomásmérő, Magyarországon is egyfajta politikai black friday akcióba kezdett minden külföldről pénzelt aktivista csoport és baloldali politikus, és látványosan meg akarják akadályozni, hogy bármiféle párbeszéd legyen az ukrán tagságról” – mondta.

Pénteken az ukrán törvényhozás három törvényjavaslatot fogadott el, köztük a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új jogszabályt. A kisebbségi jogokról szóló törvény figyelembe vette az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait is. A jogszabály engedélyezi az Európai Unió hivatalos nyelveit az osztálytermekben, politikai reklámokban és médiában. Ennek értelmében a kárpátaljai iskolákban magyarul is folyhat az oktatás. Az orosz viszont nem tartozik az engedélyezett nyelvek közé. A nyelvtörvényről, amely a magyar–ukrán diplomácia egyik legnagyobb feszültségét jelentő témája volt az elmúlt hetekben, itt írtunk bővebben.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára úgy reagált az új ukrán törvényre, hogy „ez még messze van a 2015-ös kisebbségi jogok visszaadásától”.

Orbán Viktor a Le Point című francia hetilapnak adott interjújában azt mondta: „Akármit gondolnak Párizsban, Brüsszelben és Hágában, mi pontosan tudjuk, hogy mi történik Ukrajnában. Az Európai Bizottság jelentése, miszerint a hét előfeltételből négy már teljesült, egyszerűen nem igaz. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országaként ismert.” A miniszterelnök szerint Ukrajna azért sem lehet még EU-tag, mert szerinte a csatlakozásuk túl nagy pénzügyi terhet jelentene a többi tagállamra nézve.