Pintér Sándor: Jövőre nevelési kormánybizottságot hozunk létre, felülvizsgáljuk a Nemzeti alaptantervet

Sok kritika érte a Nemzeti alaptantervet, ezeket meg kell vizsgálni. A jövő év egyik fontos témája lesz az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása. Ennek érdekében a kormány nevelési kormánybizottságot hoz létre, amelynek vezetője a miniszterelnök lesz – mondta Pintér Sándor a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán hétfőn. A belügyminiszter arról is beszélt, hogy jövőre központi téma lesz az oktatási rendszer digitalizálása.

Felülvizsgálhatják a tanárok teljesítményértékelését

2022 májusa óta tartozik a köznevelés a Belügyminisztériumhoz. Pintér Sándor szerint nagyon intenzív év van a hátuk mögött, többek között bevezették az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. A státusztörvény fő célkitűzése volt a béremelés megalapozása, az egységes ágazati munkaügyi szabályozás, a digitalizáció, az adminisztrációs terhek csökkentése.

Pintér úgy látja: az új jogviszony bevezetése, ismertebb nevén a státusztörvény mindenkinek az érdeke. Ennek elfogadásáról több mint hússzor egyeztettek a pedagógus-szakszervezetekkel, hangsúlyozta. Ezután ismertette a státusztörvény már ismert részleteit, amik szerinte hozzájárulnak a közoktatás fejlesztéséhez. Majd hozzátette:

az iskolaigazgatóknak, és egy-egy tanárnak is vizsgáznia kell az új köznevelési törvényből, hogy a minisztérium felmérje, mennyire sajátították el annak tartalmát.

Pintér Sándor szerint a közoktatásban az elmúlt évben az is kihívást jelentett, hogy 5200 tanköteles ukrán gyermek érkezett Magyarországra a háború miatt. Valamennyiüknél sikerült biztosítani a megfelelő felzárkóztatást.

Pintér azt is mondta, hogy a PISA-eredményeket kedden hozzák nyilvánosságra. Szerinte a koronavírus-járvány miatt mindenképp rosszabb lesz az idei teljesítmény, de még így sem lesz olyan mértékű a romlás, mint az európai átlag.

Pintér szerint jövőre további cél lesz például

• a tanárok teljesítményértékelésének felülvizsgálata,
• a tankerületi intézményrendszer felülvizsgálata, hogy „mindenhol egyforma legyen a rendszerirányítók képessége”,
• a wifi bevezetése minden iskolában,
• az intenzív kapcsolattartás: még idén kérdőívet fognak kiküldeni a szülőknek, tanároknak a bizottsági ülésen felmerült témákról.

Aki hamisítja a KRÉTA-adatait, az bűncselekményt követ el

A meghallgatáson részt vett Maruzsa Zoltán és Rétvári Bence államtitkár is. Pintér beszámolója után az ellenzéki képviselők kérdezhettek a belügyminisztertől.

Kálmán Olga, a DK képviselője felszólalásában azt mondta: a KRÉTA-rendszerben hamisítják a helyettesítéseket, mert nincs elég szaktanár. Pintér szerint ebben az esetben a felelősség azé, aki a hamisítást elköveti. „Aki ilyet csinál, az bűncselekményt követ el” – mondta.

Kálmán Olga arra is kíváncsi volt, hogy Pintér magát jó vezetőnek tartja-e. A belügyminiszter szerint ezt nem neki kell megítélnie. „Idáig semmilyen vezetői gondom nem volt, és a hozzám tartozó vezetetteknek sem” – tette hozzá a miniszter.

Kunhalmi Ágnes az MSZP képviselője arra volt kíváncsi, hogy az idén távozó 4314 pedagógus közül miért nem kapta meg mindenki a nekik járó végkielégítést. Pintér szerint 1200 pedagógus kérte az új státusztörvény miatt munkaviszonya megszüntetését, nem 4314. Tehát ilyen végkielégítési problémája nem lehet 4314 főnek – mondta.

Kunhalmi Ágnes arra is kíváncsi volt, hogy ha a tanárok távoznak a státusztörvény miatt, akkor a későbbiekben sem tudnak-e elhelyezkedni. Pintér szerint a jogszabály pontosan rögzíti, hogy mikortól helyezkedhetnek el a tanárok másik iskolában.

„Aki a fegyelmezettséghez, rendhez szokott, annak nincs problémája”

A momentumos Tóth Endre arról kérdezte Pintért, hogy mit tegyenek azok a tanárok, akik nem értenek egyet az oktatás irányításával. Eddig a polgári engedetlenséggel tudtak tiltakozni, de a pedagógus-kirúgások után ezt az eszközt már egyre kevesebben választják. Pintér szerint a kirúgott tanárok ügyében majd a bíróság fog dönteni, de „aki a fegyelmezettséghez, rendhez szokott, annak nincs problémája”.

Tóth Endre azt mondta, hogy titkolják a pedagógushiány adatait, neki sem árulják el a pontos számokat. Miért titkolják ezeket az adatokat? – tette fel a kérdést a képviselő. Pintér Sándor erre különböző statisztikai adatokkal reagált. Például azzal, hogy Magyarországon kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint az EU-s átlag. Szerinte éppen azért vezették be a teljesítményértékelést, hogy a pedagógusok munkáját jobban tudják értékelni.

A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy Pintér szerint megfelelő-e a közétkeztetés színvonala az iskolákban. A belügyminiszter úgy látja, a jelenlegi élelmiszerárak emelkedése miatt elképzelhető, hogy még jobban meg fogják emelni a közétkeztetés árát. Bízik azonban a Pénzügyminisztériumban, hogy elegendő forrást biztosítanak a diákok megfelelő színvonalú étkeztetéséhez.

Januárban tíz százalékos béremelés jön

Ön el tudja képzelni, hogy a magyar rendőrök bére Brüsszeltől függ? – kérdezte Hiller István, az MSZP képviselője Pintér Sándort. A képviselő szerint a magyar rendőrt és a magyar tanárt is a hazai központi költségvetésnek kell megfizetnie. De a bérek emelése önmagában nem elégséges.

Pintér Sándor válaszában hangsúlyozta, hogy a pedagógusok béremelésével egyetért, 2024 januárjában a megígért 10 százalékos béremelést biztosan meg is kapják a tanárok. Azt is mondta, hogy a minimálbért december elsején megemelték, így kérdés, hogy a 10 százalékot mihez mérjék. Pintér azt mondta:

ő a decemberi minimálbér 10 százalékát fogja támogatni, reméli, hogy ezt a költségvetés megengedi.

Szabó Szabolcs, a Momentum képviselője felszólalásában egy hipotetikus kérdést tett fel Pintérnek. Arra volt kíváncsi, hogy ha a miniszterelnök megkérdezné, hogy külön minisztériuma legyen-e az oktatásnak, akkor Pintér Sándor javasolná-e ezt. A belügyminiszter szerint nem ez a lényeg, hanem az, hogy az adott minisztériumot hogyan vezetik, és milyen eredményeket érnek el.