Az egyház visszavenne Hódmezővásárhelytől egymilliárd forintnyi területet, de Márki-Zay ezt nem hagyná

Az Ótemplomi Református Egyházközség a város főteréből, illetve az ahhoz csatlakozó utcából mintegy 1600 négyzetméteres részt akar a saját tulajdonába venni az újra megnyitott egyházi kárpótlási törvény alapján. Ez a terület a belváros központjában, a reformátusok temploma körül fekszik. Az egyház a Magtár nevű, egykor az egyházi gabona tárolására használt, mintegy 280 éves műemléképületet is visszavenné. A belvárost régen 3 kilométer hosszan övező, 1879-81 között árvízvédelmi céllal épített téglafalhoz hasonló, korábban épült, a templomhoz kapcsolódó védfalra is igényt tart az egyház.

A város önkormányzata a novemberi ülésén megtárgyalta volna a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség ingatlanigényeiről szóló napirendi pontot, de a közgyűlést megelőző napon este 7 után újabb iratokat nyújtott be az egyház a követelései alátámasztására, és az iratok elemzésére már nem volt elég idő. Ezért Petrovics György aljegyző javaslatára a témát levették a napirendről. Petrovics azt is elmondta:

a hivatal álláspontja szerint a város tulajdonában álló ingatlanok átadásának a törvényi feltételei nincsenek meg.

Az ülésen ennek ellenére is éles vita folyt a reformátusok igényeiről: a Fidesz képviselői támogatták, Márki-Zay Péter polgármester és az ő oldalán állók elutasították az egyház követeléseit.

A polgármester szerint felháborító, hogy a Kossuth térnek olyan részére adták be az igényt a reformátusok, amely egy épülő parkolóház könnyű megközelítéséhez és kétoldali megkerüléséhez is fontos lenne.

A jogvitát mindenesetre lefolytatjuk, és bízunk benne, hogy a jogállamnak még van annyi maradványa Magyarországon, hogy ezeket a pereket meg is fogjuk nyerni – jelentette ki Márki-Zay Péter.

Hódmezővásárhely főterén most folyik a belváros felújításának 200 millió forintba kerülő harmadik része. Ezért építési kerítés veszi körül a templomot és részben a téglafalat is, de mindkettő megközelíthető. A tervek szerint jövő májusra készül el a munka. Az egykori Magtár most üresen álló épületét a város idegenforgalmi hasznosításra szeretné felújítani.

Miért akarnak városi ingatlanokat megszerezni a reformátusok?

A Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség honlapján olvasható, hogy már 2021 novemberében eldöntötték: kérelmet nyújtanak be, hogy az Ótemplom, a Magtár, az Ótemplomi Védfal, a terület a rajta található lelkészsírokkal együtt egységesen megkapja a műemléki védelmet. (A templom és a Magtár már régebb óta műemléknek számít.)

A vitát utóbb az gerjesztette fel, hogy az önkormányzat a nyáron megkezdte a Kossuth tér felújítását, és a templom közelében áttörette a régi téglafalat. Az egykor védelmi céllal készült téglafalon csak néhány részen lehet áthaladni. Az önkormányzat egy új gyalogosátjárót nyitott a falon a templom mellett, emiatt a református hívek tüntetést is tartottak a helyszínen, a demonstrációról beszámoló újságcikk képei szerint mintegy ötven résztvevővel.

Azt elismerték a tiltakozók, hogy nem az eredeti falat, hanem annak az 1960-as években épült pótszakaszát vágták át a munkások az önkormányzat utasítására. Ám a reformátusok szerint a templom körüli terület és a téglafal nem megfelelő önkormányzati kezelése sérti a szakrális tér méltó rendezését, amit ők kizárólag a műemléki és a szakrális érdekek alapján tudnak elképzelni.

A Telex elküldte kérdéseit a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközségnek arról, milyen indokkal vennék saját tulajdonba a belvárosi ingatlanokat, és mit terveznek azokkal, ha megkapják. Erre Bán Csaba lelkipásztor és Elek András főgondnok aláírásával azt közölték, hogy nem kívánnak a kérdésekre részletes választ adni. Azt megírták, hogy a törvény alapján szabályosan igénylik az ingatlanokat, amelyek több mint 60 évvel ezelőtt még egyházi tulajdonban voltak:

„az Ótemplomi Magtár, az (egykori) Ótemplomi Védfal és az azt övező kert a rajta található lelkészsírokkal szakrális egységet képez, ami a református egyház tulajdonát (1949. május 5-től a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség) képezte az 1960. január 23. napján kelt, Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság végzésig, amely ezen területeket a Magyar Állam részére bekebelezte” – írták.

A Telex kérdésére Csirák Dalma, a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense elmondta, hogy várhatóan a következő közgyűlésen tárgyalják majd a képviselők a református egyház belvárosi ingatlanokra benyújtott igénylését, addig más hivatalos lépésre nem készül az önkormányzat.

Iskolai zárcsere oda-vissza, rendőrrel

Folytatódott a korábban kezdett vita a reformátusok és az önkormányzat között két másik ingatlanról is. Arról már beszámoltunk, hogy a református egyház egy törvény alapján két olyan iskolaépületet akar teljes egészében a tulajdonába venni, amely az önkormányzaté, de egyházi iskolák működnek bennük, az egyikben csak részben. A Petőfi utca 6. szám alatti épületnek csak egy részét használja a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola. A város nem hajlandó átadni az épületeket, ezért a reformátusok bírósághoz fordultak.

A tanév kezdetén az önkormányzat a Petőfi utca 6. számú épületben zárcserével akadályozta meg, hogy az iskola olyan termeket is igénybe vegyen az épületben – a polgármester szerint törvénytelenül – , amelyeket a korábbi megállapodásban a város nem adott át használatra a református oktatáshoz.

A zárcsere után a református egyház mint iskolafenntartó birtokvédelmi eljárást kezdeményezett. Ezt a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal rábízta Mórahalom jegyzőjére, aki szerint a korábbi megállapodásban nem szereplő termek az egyházi iskolát illetik meg. A város azonban nem volt hajlandó visszaadni a helyiségeket, ezért a hatóság rendőri kísérettel cseréltetett zárakat, ezzel hivatalosan átadta az iskolának azokat a termeket, amiket a város nem akart. Ezt a határozatot a vásárhelyi önkormányzat nem fogadta el, és megtette ellene a jogi lépéseket. A bíróság még nem döntött az ügyben.

Márki-Zay Péter szerint nem szabad eltűrni, hogy az egyház önkormányzati ingatlanokat szerezzen meg a várostól összesen mintegy 1 milliárd forint értékben, ezt főként a két nagyméretű iskolaépület elméleti ára adja ki. A polgármester az önkormányzati televízió műsorában kijelentette: nem adják át a reformátusoknak a kért ingatlanokat. Elmondta, ha a bíróság az egyház javára dönt a vitás ügyekben, fellebbeznek, amíg csak lehet, és ha más lehetőség nem marad, helyi népszavazást kezdeményeznek a városi ingatlanok tulajdonjogáról.

A polgármester több nyilatkozatában is erős szavakat használt: erkölcstelennek tartja és lopásnak nevezte, hogy a református egyház városi ingatlanokat ingyenesen akar megszerezni. A kormányoldali, Lázár János miniszterhez köthető Promenád24 című helyi internetes lap Márki-Zay Péternek az egyházi tulajdonigényekkel kapcsolatos véleményéről azt írta:

„a legvadabb kommunizmusban sem volt olyan egyházellenes gyűlöletkeltés, mint amit Márki-Zay Péter most már jó ideje a vásárhelyi reformátusokkal szemben folytat.”

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa szeptember elején egy nyilatkozatban közölte, hogy támogatja a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközséget az iskolája „zavartalan működéséért folytatott jogos küzdelmében”. Ez a dokumentum nem említi a többi belvárosi ingatlanra később, novemberben benyújtott igényt. A reformátusok által megszerezni kívánt vásárhelyi ingatlanok ügyéről valószínűleg még hosszú vita várható.