„Arrogáns, diktatórikus” – milliárdos önkormányzati ingatlanvagyonok kerülnek egyházi tulajdonba

Több száz épület kerülhet át állami vagy önkormányzati tulajdonból az egyházakhoz, miután egy decemberben kihirdetett új jogszabály-módosítás miatt az egyházak igényt tarthatnak ingatlanokra.

A Hvg szúrta ki, hogy december végén kihirdették a Magyar Közlönyben a 2022. évi LXXVIII. törvényt, amelynek része volt, hogy az egyház igényelheti az eredetileg is közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad ingyenes egyházi tulajdonba adását. Abban az esetben lehet ezt megtenni, ha azokat az egyház is közvetlenül hitéleti, szakrális vagy köznevelési célokra használná. A megállapodásokban az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokat a helyi önkormányzat által megállapított forgalmi értéken kell megjelölni. Érdemes hangsúlyozni, hogy itt az épületek tulajdonjogáról, nem az ingatlanokban működő tevékenység fenntartásáról van szó.

Ennek ellenére az igénylések benyújtása után több önkormányzat felháborodott. A legtöbben azt sérelmezik, hogy miért ingyen kapják meg az épületeket az egyházak, és miért kapnak meg olyan ingatlanokat is, amelyek valójában sosem voltak a tulajdonukban.

Most teljesen ingyen jutnak az egyházak ingatlanokhoz, korábban ez nem így volt

Egy 1991-es törvény és az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény már utalt arra, hogy a magyarországi egyházak a hitélet körébe tartozó munkájuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális, egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával jelentős szerepet töltenek be az ország életében. A rendszerváltás előtt sok, korábban az egyház tulajdonában álló épületet államosítottak, éppen ezért akarta az Országgyűlés kártalanítani az egyházakat azzal, hogy visszaadja ezeket. Az 1991-es törvény szerint eredetileg a következők miatt akarták visszaadni az intézmények tulajdonjogát:

„az elkövetett súlyos jogsértések részbeni orvoslása, részben pedig az egyházak tevékenységének folytatásához szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítása érdekében […]”.

Az 1997. évi CXXIV. törvény szerint az Országgyűlés azért ad az egyháznak ingatlanokat, mert

• elismeri a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását;
• tudatában van a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban;
• figyelembe veszi, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották;
• szem előtt tartja az állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködésnek a követelményét.

Az akkori törvények szerint az egyház azt az ingatlant kaphatta meg, amely az államosítás előtt is a tulajdonában volt. A mostani módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az egyházak olyan állami, önkormányzati épületeket is átvegyenek, amelyek előtte nem voltak a birtokukban.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, ugyanis akkor

az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellett fizetni valamilyen formában, míg most teljesen ingyen jutnának az ingatlanokhoz.

Az RTL megkérdezte a kormányt, adnak-e kárpótlást az érintett önkormányzatoknak. A Miniszterelnökségtől azt írták: „nincs szükség kártalanításra, hiszen visszakerülhet az önkormányzat rendelkezése alá az adott ingatlan” abban az esetben, ha megszűnik benne az iskola.

Az egyház a II. kerületben is átvenne iskolát, óvodát, bölcsődét

A Telex információi szerint a II. kerületi Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Rózsabimbó Bölcsőde és Óvoda épületei a Magyar Református Egyházhoz kerülnének.

Az „egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításának” indoklásában a következő szerepelt:

„A Károli Gáspár Református Egyetem megalapításának 30. évében a magyar állam el kívánja ismerni az Egyház felsőoktatásért, annak fejlesztéséért tett erőfeszítéseit és elő kívánja segíteni minél hatékonyabb és korszerűbb közösségépítő munkáját, kiemelten az Egyház felsőoktatási tevékenységének infrastrukturális fejlesztését, a felsőoktatási tevékenységet kiszolgáló feltételek színvonalának emelését, és az ehhez elengedhetetlen beruházási, fejlesztési célok megvalósítását.”

A törvénymódosítás szerint azért javasolt, hogy az ingatlanok ingyen kerüljenek egyházi tulajdonba, mert ezzel elősegíthetnék az egyház felsőoktatási tevékenységének fejlesztését, és az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési célok megvalósítását.

Megkerestük az ügyben a magyar református egyházat. Azt írták, hogy az egyház csak az ingatlanokat venné át, nem az intézményi fenntartói jogokat. Kíváncsiak voltunk, hogy ez a köznevelési intézmények működésére lehet-e bármilyen hatással. Erről azt írták:

„Az egyház nem kíván beleszólni az intézményekben zajló oktatásba, így ezáltal a kérdéses Szabó Magda Angol-Magyar Kéttannyelvű Általános Iskola és a Rózsabimbó Bölcsőde és Óvoda alapítványi működésébe, illetve pedagógiai programjába sem. Szándékunk az, hogy az intézményekben továbbra is a megszokott rend szerint folyjon az oktatás, nevelés, az intézmények működése pedig zavartalan maradjon, és a munka az eddigi magas színvonalon folytatódjon. Az ingatlanátvétellel az intézmények biztonságos fenntarthatóságát és további fejlődését szeretnénk szolgálni.”

Megkerestük az érintett intézményeket, hogy tudtak-e a tulajdonosváltásról, és ha igen, mit szólnak hozzá. Az intézmények alapítványi fenntartásban vannak, Szieben László, a Rózsabimbó Alapítvány kuratóriumának elnöke azt írta lapunknak, hogy ő is és az intézmények vezetői is kellő információval bírtak a tulajdonosváltásról.

„A fenntartó Alapítvány és az intézmények vezetése – tizenhét éve a jelenlegi változatlan felállásban – csendben, rendben és felelősen végzi a dolgát: gondozzuk, neveljük a bölcsődés és óvodás gyermekeinket, működtetjük az ország legjobb általános iskoláját. Ezzel nemcsak büszkén viseljük Szabó Magda nevét, hanem gondozzuk is a szellemi örökségét – a magunk lehetőségei szerint. A tulajdonosi joggyakorlás kérdésköre nem tartozik – jelenleg – az Alapítványunk és a fenntartott intézményeink kompetenciájába.”

Több helyen felháborodott az önkormányzat

Az elmúlt hetekben más településeken és kerületekben is bejelentkezett az egyház intézményekért. Március elején derült ki, hogy Hódmezővásárhelyen a Domonkos-rend tulajdonába kerülhet át az egyik hódmezővásárhelyi óvoda és általános iskola épülete. A városban a szeged–csanádi egyházmegye egy iskolára és óvodára tart igényt, de a helyi református gyülekezet is bejelentkezett az önkormányzatnál. Az egyházhoz kerülő ingatlanok összértéke milliárdos nagyságrendű.

Márki-Zay Péter polgármester az RTL Híradónak azt mondta, hogy a református egyház két olyan épületre adta be az igényét, amelyeknek csak egy részét használják. Azt mondta: „Adott esetben csak egy igen kicsi részét, de az egész épületre nyújtották be az igényt.” Az egyház korábban pénzért megvásárolta volna az épületeket, Márki-Zay szerint most viszont a törvény miatt ingyen juthatnak hozzá az ingatlanokhoz.

Sinka Imre, Békésszentandrás polgármestere a Facebookon háborodott fel azért, mert a szeged–csanádi egyházmegye levélben jelezte: átvennék a település iskoláját és óvodáját, illetve ezek minden felszerelését.

A polgármester azt írta, hogy sem ő, sem a helyi képviselő-testület nem ért egyet a követeléssel, és sérelmezi, hogy bár közvagyonról van szó, a két ingatlan átruházásáról meg sem kérdezték őt. Azt írta, mindent meg fog tenni, hogy az átadást megakadályozza, és akár a bilincset is vállalja.

„Közvagyonról van szó, óriási értékről, és meg sem kérdeztek. Ez az 50-es évekre volt jellemző.”

A polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a szeged–csanádi egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A szeged–csanádi egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak.

Újbudán is több köznevelési épületre adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzat vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében.

A XI. kerületben az érintett oktatási intézmények az alábbiak:

• Szent II. János Pál Óvoda, Általános iskola és Gimnázium, valamint a közeli közterület;
• Grosics Gyula Sport Általános Iskola (első körben használatba vételt kérnek, de jelzik az azt követő tulajdonlási szándékot is);
• Weiner Leó Zeneiskola;
• Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda.

Az önkormányzat szerint az ingatlanok becsült piaci összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot, „vagyis ennyivel visszavonhatatlanul csökkenni fog Újbuda önkormányzatának vagyona”. Hangsúlyozták: ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban, hanem az állam vagy az önkormányzat birtokolta őket.

Szerintük Újbuda önkormányzata mindig törekedett a kiegyensúlyozott viszony megtartására, több esetben hosszú távú használatra, díjmentesen telket vagy helyiségeket biztosított az egyházaknak. Azonban szerintük a jelenlegi törvényi szabályozás megfosztja az önkormányzatokat a döntés lehetőségétől, és arrogáns, diktatórikus módon veszi el az épületeket.

„Méghozzá ellentételezés nélkül, ami példátlan állam és egyház egymást elismerő, demokratikus gyakorlatában.”

Az önkormányzat álláspontja szerint a törvény előírásai „a jogalkotói pontatlanságok miatt” nem egyértelműek. A tulajdonjog átruházásának feltételeit Újbuda önkormányzata jelenleg vizsgálja, ahogy azt is, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy a tulajdonjogát megvédje.