PSZ: Két kérdésben mégis lehet oktatási népszavazást tartani
2023. november 23. – 13:12
Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás – a PSZ alelnökeként – beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. Mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről – olvasható a Pedagógusok Szakszervezetének közleményében.
A Kúria 2023. november 22-én hozott végzésében, miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést, megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek.
Az előzmények: a PSZ két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás 2023 márciusában az alkotmányos szabályoknak megfelelően népszavazást kezdeményezett öt olyan kérdésben, amely rávilágított az oktatás hibáira.
A Nemzeti Választási Bizottság május elején arra hivatkozva utasította el a népszavazási kérdések hitelesítését, hogy a választók képtelenek lennének átlátni például az óraszámcsökkentés következményeit.
A Kúria azonban június végén megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, mert álláspontja szerint kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására.
A Kúria az ötből két kérdést hagyott jóvá: az egyik arról szólt, hogy a diákok heti óraszáma hárommal csökkenjen, a másik pedig arról, hogy a tanórák 30 százalékában helyi tanterv legyen – a hátrányos helyzetű tanulók ne ugyanazt a tantervet tanulják, mint az elitiskolák diákjai.
Az Alkotmánybíróság júliusban néhány nap alatt döntött, megsemmisítve a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő végzését.
“Az Alkotmánybíróság ugyanúgy kiskorúnak tekintette a választópolgárokat, mint a Nemzeti Választási Bizottság. Vagyis nem tartotta elfogadhatónak, hogy a kérdések egyértelműségét „kompetens választópolgárokat” feltételezve vizsgálja a Kúria
– olvasható a közleményben.
A Kúria novemberben az Alkotmánybíróság követelményei szerint ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy azok egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek. A Kúria tehát az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve hagyta jóvá a népszavazási kérdéseket.
A Kúria kifejezetten hivatkozott arra, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazásai kapcsán alkalmazott egyértelműségi követelményeket vette figyelembe a mostani végzésénél is.
A Kúria ezen döntése is megtámadható az Alkotmánybíróságon. Ám mivel a népszavazási kérdések már megjárták az Alkotmánybíróságot, jogi szakértők szerint csak mondvacsinált kifogásokkal lehet megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését.
