Szeged és Hódmezővásárhely: Hol a pénz?, Fidesz: Így jártatok

Néma felállást javasolt Benkő Zsolt képviselő Hódmezővásárhely önkormányzatának novemberi ülésén a napirend előtt. Volt ebben valami mélyen cinikus. A fideszes képviselő szerint november 2. azért gyászos nap Vásárhely történelmében, mert aznap állította le a kormány a Modern Városok Programot. Benkő ehhez képest Márki-Zay Péter polgármestert vádolta azért, hogy Vásárhelyen semmi nem valósult meg a kormány által ígért fejlesztésekből. Felhívására csak a Fidesz frakciójának három jelenlévő képviselője állt fel.

Vásárhelyen tíz beruházást terveztek, ezekből egy se valósult meg. Márki-Zay szerint ez nem rajtuk múlt, Hódmezővásárhely együttműködött a kormánnyal, és mindent megtett, amit lehetett. Szerinte Lázár János építési és közlekedési miniszter volt az, aki megakadályozta Vásárhely fejlesztését. Gyöngyösi Ferenc alpolgármester pedig arra emlékeztetett, hogy a kormánypárti vezetésű Győr és Debrecen fontos terveit is törölték. Javaslatára megszavazták, hogy levelet írnak a miniszternek, aki egyedi döntést is hozhat fejlesztési tervekről, ezért megkérik, hogy legalább a programban ígért 117 km-es kerékpárutat építtesse meg a kormány.

A Hódpress önkormányzati lap pár nappal későbbi beszámolója szerint egy fejlesztés mégis elindult Vásárhelyen: a honvéd középiskola és kollégium építése, amelynek tervezett helyén már folyik a korábbi épület bontása.

Amíg Hódmezővásárhelynek fideszes vezetése volt, jobban álltak a dolgok. Orbán Viktor miniszterelnök a Modern Városok Programot beharangozó országjáró kampányának a város volt az utolsó állomása 2017 májusában. A miniszterelnök ekkor megállapodást kötött Almási Istvánnal, a Fidesz–KDNP polgármesterével a kormányzati támogatásokról. Azt tervezték, hogy

• az állam 100 hektárnyi területet vásárol a helyi ipari park bővítéséhez;
• állami naperőműpark épül a város határában;
• új könyvtár és tudásközpont épül 4 milliárd forintból;
• összesen 3,9 milliárd forintot ad a kormány két iskola, a Bethlen Gábor Református Gimnázium, valamint a Németh László Gimnázium és Általános Iskola épületének felújítására;
• fejlesztik a szakképzési intézményeket;
• ahogy a Zrínyi Miklós laktanyát is;
• összesen 117 kilométernyi új, külterületi kerékpárutat építenek, turisztikai célból;
• új honvéd-középiskolát építenek;
• megvizsgálják, a vásárhelyi kórházat hogyan lehet honvédkórházzá fejleszteni;
• a lakókkal egyeztetve visszabontják az egyik tízemeletes panelházat, amit akkor országos panelfelújítási mintaprogramnak szántak.

A ceremónián ott ült Lázár János miniszter is. A helyi tévé korabeli tudósítása nagyvonalúan csak „több tízmilliárdos” programot említ, a tervek részletes költségeit nem ismerteti.

A hosszú vásárhelyi listából a program bejelentésétől a leállításáig eltelt bő hat év alatt még semmi sem valósult meg.

A honvédkollégium beruházása most folyik, és Lázár János talán hozzájárul a kerékpárút-építés állami finanszírozásához.

A 44 ezer fős Hódmezővásárhely az ország második legnagyobb területen fekvő városa, ezért lenne fontos, hogy a korábban betervezett 8 milliárdból megépüljön az összesen 117 kilométer hosszú kerékpárút, amely turisztikai indoklással szerepelt a programban, de a külső kerületek lakóinak is nagy hasznára lenne.

Almási István 2017 őszén elhunyt. Márki-Zay Péter 2018 tavasza óta a város polgármestere, és úgy látszik, most a helyi Fidesz nagyon szeretné ráégetni a bélyeget: miatta nem valósult meg semmi a nagy fejlesztési tervekből. A Fideszhez, közelebbről Lázár Jánoshoz szorosan kötődő helyi lap, a Promenád24 több cikke írta novemberben, hogy a Márki-Zay Péter által »elbaltázott Modern Városok Program« fejlesztései nagyon hiányoznak a vásárhelyieknek. A lap szerint a polgármester hibája az is, hogy több oktatási intézmény összesen 12-15 milliárd értékű felújítása elmaradt.

Érdekes a Bethlen Gábor Református Gimnázium esete, amelynek felújítását és bővítését szintén a Modern Városok Programban ígérte meg Orbán. Ezután, még 2017-ben a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség és Vásárhely önkormányzata együttműködési megállapodást kötött az 5 milliárd forintos beruházás megvalósítására. Ám 2020-tól a beruházás irányítása a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárságára került. A Bethlen-gimnázium felújítása végül így is elmaradt, miközben az Orbán-kormány tíz év alatt országszerte több mint ezermilliárd forint támogatást adott az egyházaknak.

Orbán Viktor 2017-ben még azt állította, hogy a program megvalósítása független „a politikai fuvallatok” alakulásától. Igaz, a miniszterelnök ezt Szegeden közölte, és úgy látszik, húsz kilométerrel odébb és egy évvel később már nem sikerült érvényesíteni. A ma vélhetően érvényes nézet Lázár János miniszteré, aki azt mondta:

a kormány egyáltalán nem működik együtt Hódmezővásárhellyel, ha Márki-Zay Péter lesz a polgármester.

Szegeden régóta sejtették, hogy ez így nem megy

A területfejlesztési minisztériuma ugyan még nem létezik, de Navracsics Tibor máris új fejlesztési programokat ígért meg a városnak és a vidéknek Szegeden. Azt, hogy mit, mikor, mennyiből és honnan származó pénzből akarnak majd fejleszteni, még a célzás szintjén sem árulta el. A miniszter a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara 2023. november közepén tartott vállalkozói fórumán arról beszélt, hogy a kormány következő regionális terve a Dél-Alföld fejlesztéséről szól majd. Navracsics is elismerte, hogy „a fejlesztéspolitika számára az igazi kihívást a Dél-Dunántúl, a Dél-Alföldön a Békéscsabával kezdődő és Nagykanizsával végződő övezet jelenti”.

Az ilyen ígéretek Szegeden nem sok embert hozhatnak lázba. A szegediek két évtizede hiába várják, hogy megépüljön a város harmadik Tisza-hídja, amit Orbán Viktor 1998 óta többször is megígért – erről itt írtunk. Az új híd szerepelt a Modern Városok Programban is, amiről 2017. januárban Orbán Viktor Szegeden ünnepélyesen kötött megállapodást Botka László polgármesterrel. A miniszterelnök a városnak összesen 50, jobban teljesítő hazai gazdaság esetében 70 milliárd keretösszegű fejlesztést ígért, természetesen az akkori árakkal számolva.

Az országos program megvalósulása Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester szerint már az elején is kétséges volt. Nagy számításai szerint 2015 és 2017 között a Modern Városok Program hírverésében a 23 megyei jogú városnak összesen kb. 3500 milliárd forint értékű beruházást ígért meg a kormány.

2019-ben összesen 150 milliárdot fizettek ki, a következő évre pedig 85 milliárdot terveztek be, ennek alapján Nagy Sándor egy 2019-es interjúban azt mondta: ilyen ütemben mintegy negyven évig tartana az összes beruházási támogatás kiutalása. 2019-ben Gyopáros Alpár kormánybiztos elismerte, hogy

a szegedi hídépítés előkészítését „túlvállalás”, vagyis pénzhiány miatt már 2018-ban leállította a kormány, de csak csendben, nem nyilvánosan.

A fejlesztések később sem alakultak szerencsésen. Az már tavaly kiderült, hogy a kormány tavaly és idén a költségvetési kiigazítás keretében 1150 milliárd forintnyi beruházást halaszt el. Ehhez képest Gyopáros még idén januárban is azt nyilatkozta, hogy nem állítják le a Modern Városok Programot. Azután most november elején leállították. Lázár János a programot megszüntető határozatában ezt azzal indokolta, hogy

„2022 óta […] gyökeresen megváltozott a gazdasági és politikai környezet”

A Modern Városok Programból Szegeden mindössze két sportcélú beruházást sikerült megvalósítani, ám ezek végül az Orbán Viktor által ígért 50 milliárdos teljes szegedi keretet elvitték. A Tiszavirág Sportuszoda költségét Orbán Viktor 2017-ben még 7 milliárdra becsülte, 16 milliárd lett belőle. A Pick Aréna sportcsarnokát pedig 36 helyett 40 milliárd forintból építették fel, úgy, hogy ehhez a város 1 milliárdos értékű telket adott. Elmaradt azonban

• a 47-es főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése – a 47-es főút Szeged és Hódmezővásárhely közötti szakasza nem városon belüli fejlesztés ugyan, de a kormány a szegedi Modern Városok Program részének tekintette;
• a Belvárosi híd rekonstrukciója – a város kapott pénzt a tervekre, ezek készen is vannak, de ehhez először a déli hídnak kellene elkészülnie;
• a Tisza Szeged főutcája-projekt – ennek megvalósítását utóbb az önkormányzat maga kezdte el;
• a Széchenyi tér rekonstrukciója;
• a Mars tér rehabilitációja;
• Szeged közösségi közlekedésének elektromos alapra helyezése, a 4-es villamosvonal teljes rekonstrukciója, három új villamos, a trolibuszhálózat korszerűsítése, öt plusz öt trolibusz vásárlása;
• okosváros-fejlesztés;
• a szegedi repülőtér fejlesztése.

De akadnak azért részsikerek, például

• a Pick Szeged gyárának területszerzése új üzem építéséhez;
• az ipari parki területek folyamatban levő bővítése;
• az ELI Science Park – a lézerkutató központ melletti tudományos ipari park megvalósítása, amire a Szegedi Tudományegyetem kapott pénzt;
• az atlétikai központ fejlesztése, amely részben egyetemi projekt.

Az évek óta gyakran javítgatott Belvárosi híd egyre inkább szükséges rekonstrukciója viszont elmaradt, mert ahhoz először a déli hídnak kellene elkészülnie.

Mikor lesz végre új híd?

A Szegeden leginkább várt beruházás a már említett harmadik, avagy déli Tisza-híd. Ennek kizárása a Modern Városok Programból érdekesen alakult. „Nem szeretnék úgy tenni, mintha én ezt minden elemében érteném” – írta Nagy Sándor alpolgármester a Facebook-oldalán a program megszüntetésének Szegedet érintő határozatairól.

Nagy szerint meglepő, hogy visszavonták a déli híd megvalósítására vonatkozó kormányhatározatot, de nem rendelkeznek a finanszírozás azonnali megszüntetéséről, ezek szerint tehát a tervezés mehet tovább. Ezzel szemben nem vonták vissza a hídhoz kapcsolódó kerékpáros és gyalogos Tisza-híd megvalósításának vizsgálatát, amire a tanulmány már elkészült, de aztán a déli híd új nyomvonalával értelmetlenné vált.

„A városnak semmilyen adóssága nincsen a kormánnyal szemben” a Modern Városok Programban, mondta Nagy a szeged.hu önkormányzati lapnak. Amit az önkormányzatnak el kellett intéznie, azt teljesítette, és amelyik beruházás tervezésére pénzt kapott, a célnak megfelelően használta fel.

A nyáron Mihálffy Béla, a Fidesz–KDNP szegedi országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán jelentette be, hogy már működik a szegedi déli Tisza-híd tervezéséről szóló weboldal, mert „szükségesnek tartottuk az érintett felek bevonásával egy tájékoztató honlap elkészítését, hogy elejét vegyük a bizonytalan eredetű, félrevezető információk terjedésének”. Ehhez képest mind a mai napig nem sikerült a leendő híd weboldalán közölni, hogy a Modern Városok Program megszüntetése után mi és mikor várható a program egyik legfontosabb szegedi elemének az ügyében.