A haza védelme nemzeti ügy lesz, és kérdésessé vált a honvédségi szakszervezetek sorsa

A kedd este benyújtott Alaptörvény-módosítással a kormány több szempontból is változtatna a honvédséghez és a honvédelemhez kapcsolódó szabályozáson. Ezek egyike sem változtatná meg alapjaiban a magyar katonaság működését és a honvédelemhez köthető állampolgári kötelezettségek rendszerét, de azért figyelemreméltó újdonságokat is találunk.

Alkotmányi szintre emelnék a haza védelmét

Az alaptörvényben eddig az szerepelt, hogy „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”, a honvédelmi törvényben pedig „a honvédelem nemzeti ügy” kitétel volt olvasható. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kedd este benyújtott módosító javaslat ezt a kettőt vonja össze és emeli az Alaptörvénybe az eddig csak a honvédelemről szóló sarkalatos törvényben szereplő állítást. A javaslat szerint tehát az alkotmányba ennek a mondatnak kellene bekerülnie: „A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.”

Az már eddig is benne volt az Alaptörvényben, hogy hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar férfiaknak például katonai szolgálat vagy „honvédelmi munkakötelezettség” írható elő, és „mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető”.

Úgy tűnik, nem működhetnek majd honvédségi szakszervezetek

Ennél gyakorlatiasabb változás lenne viszont, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállásáról a jövőben nem az Országgyűlés dönt majd, hanem a kormány, mégpedig rendeleti úton. A rendeleti úton történő jogalkotás a kormány reményei szerint gyorsabb és hatékonyabb folyamatokat jelent majd, hiszen így nem kell végigzongorázni a hagyományos parlamenti törvényalkotási folyamatokat, hanem egy rövid rendelettel akár már másnaptól életbe léphetnek egyes változtatások. A javaslat szerint a részletes szabályokat a honvédelmi miniszter dolgozhatja ki.

Szintén lényeges változás, hogy a magyar katonák a jövőben már nem hozhatnak létre és nem működtethetnek szakszervezetet úgy, mint korábban. Ennek részleteiről egyelőre keveset tudni, így az sem világos, hogy ez mennyiben szűkíti majd a jogaikat. A javaslatban ez olvasható: „A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdek-képviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.”

A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság ellenzéki alelnöke szerint az Alaptörvény legújabb módosítása a magyar katonák jogfosztásával egyenlő. Az MSZP-s Harangozó Tamás egy szerda délelőtti közleményben úgy fogalmazott: „Régóta zajlik sunyi, alattomos módon a katonák törvényekben biztosított jogainak nyirbálása. A kormány rendeleteivel évek óta korlátozza a szolgálatteljesítés és leszerelés szabályainak érvényesülését, feljogosították a honvédelmi minisztert a jogállási törvény rendelkezéseinek felülírására, év elején pedig statáriális jelleggel tömeges kirúgásokat hajtottak végre. Ehhez eddig a hazug hivatkozási alapot az indokolatlanul fenntartott veszélyhelyzet szolgáltatta.”

A honvédelmi miniszter által „fiatalításnak”, az érintettek által viszont „tömeges kirúgásnak” titulált év eleji történések azt jelentették, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egyoldalú döntéssel, kéthavi felmentési idővel felmondhatta egyes katonák szolgálati viszonyát. Ebbe a körbe azok kerültek, akik betöltötték 45. életévüket, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeztek. Sajtóinformációk szerint több száz katonát bocsáthattak el így. Akkor egyesek politikai tisztogatást, mások észszerű reformot, fiatalítási törekvéseket láttak a kormányrendeletben, de azt is fontos megjegyezni, hogy a honvédség köreiből – részben érthető, nemzetbiztonsági okokból – mindig nagyon nehezen jutnak ki információk.

A mostani Alaptörvény módosítási javaslattal Harangozó Tamás szerint „Orbán Viktor elérkezettnek találta az időt a katonák jogfosztásának teljessé és véglegessé tételére.”

Van olyan honvédségi szakszervezet, amely „szomorúan tapasztalta” a javaslat benyújtását

Megkerestük a Honvédszakszervezetet (HOSZ) és a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetét is. Arra kértük őket, értékeljék a honvédségi szakszervezetek működését érintő módosító javaslatokat.

Cikkünk megjelenéséig csak az ötezer fős tagsággal rendelkező Honvédszakszervezet elnöksége válaszolt. Őket meglepte a mostani javaslat, de remélik, hogy az aktív katonák érdekképviselete továbbra is a bevonásukkal folytatódik.

Mint írták, 1991-es megalakulásuk óta részt vesznek a honvédségi állományt érintő jogszabályok kidolgozásában, „mindvégig a Honvédelmi vezetés partnereként a kölcsönös bizalom és tisztelet jegyében” végezték a tevékenységüket. „Ezek után szomorúan tapasztaltuk, hogy szervezetünket érintő kérdésben a tegnapi nap folyamán alaptörvény módosítás került benyújtásra” – írták.

A szakszervezet továbbra is részt akar venni a Honvédség érdekegyeztető munkájában. „Szervezetünk további működése biztosított, és a tervezett jogszabálymódosítás kapcsán, jelenleg is folyamatosan egyeztetünk a Honvédelmi Minisztérium vezetésével” – írta a Honvédszakszervezet. Mint hozzátették: „Nagyon bízunk abban, hogy az aktív állomány érdekképviseleti tevékenysége továbbra is szervezetünk bevonásával folytatódik.”